A koncert különleges lehetőséget teremt arra, hogy a közönség megismerje a hajdani zsidó közösségek népzenei örökségét, amelyet a Muzsikás együttes a tőlük megszokott kutatói alapossággal és előadói hitelességgel tár a hallgatóság elé.
A fellépő zenészek: Sipos Mihály – hegedű; Porteleki László –hegedű, tambura, koboz, dob; Mester László – brácsa, kontra, koboz; Hamar Dániel – nagybőgő, ütőgardon, dob, kiscimbalom, ének; Kacsó Hanga – ének.
A 2025 novemberében megvalósuló turné helyszínei: november 7. Marosvásárhely – Vártemplom, 19 óra; november 8. Sepsiszentgyörgy – Székely Mikó Kollégium konferenciaterem, 19 óra; november 9. Csíkszereda – református templom, 19 óra; november 10. Kolozsvár – Belvárosi unitárius templom, 19 óra.
A műsor nagyobb része a sokáig elfeledettnek hitt kelet-magyarországi, máramarosi, erdélyi falusi magyar zsidó népzene, de a hangversenyen megszólalnak más dallamok is az együttes gazdag repertoárjából. Hallhatjuk a falu által megőrzött magyar népzene és magyar zsidó népzene különbségeit és sok hasonlóságát. A közeg, ahol ez a közös kultúra kialakult és sokáig virágzott, természetszerűen gazdagította egymást. Ugyanaz a dallam előfordulhatott az erdélyi magyar, román vagy zsidó hagyományokban. Szép példája ennek a Szól a kakas már dal, mely Magyarország területén sokfelé ismert, régi stílusú dallam, de egyben a kelet-magyarországi és erdélyi magyar zsidó közösségekben a messiásváró énekek közé került.
„Gyűjtőútjainkon már azelőtt is találkoztunk olyan megjelölésekkel, hogy »zsidó csárdás«, »zsidó cimbalom« vagy »zsidó hangolás«, de akkor különösebben nem figyeltünk fel erre. A 80-as évek végén egyszer felkerestük a Budapesten élő Simon Zoltánt, aki makói zsidó családból származott, és aki 1946-ban, zeneakadémista korában tanára, Kodály Zoltán biztatására népzenei gyűjtést végzett Máramarossziget környéki zsidók között. Gyűjtéséből adott nekünk néhány addig még kiadatlan lejegyzést. Az előadásmód és a kíséret stílusáról csak annyit mondott, hogy nemigen tért el a környék népzenei stílusától, hiszen ugyanazok a zenészek jártak mindenfelé muzsikálni. Például a máramarosi zsidó zenekarok gyakran átjártak az erdélyi Mezőségre, Kalotaszegre lakodalmakra. Simon Zoltán azt javasolta, próbáljuk meg az adott dallamokat az ottani parasztzene hangszereivel és stílusában eljátszani. Néhány hét múlva megmutattuk neki, hogyan képzeljük el a dallamokat az általunk ismert stílusokban. »Azzal, hogy a holt kotta újból életre kelt, egy kör bezárult«, mondta, és elérzékenyülve hozzátette: »Bár megérte volna a nagy zenetudós Szabolcsi Bence is, hogy ezt hallja!«. Simon Zoltán biztatott, menjünk, keressünk, bizonyosan találunk még zenészeket, akik azelőtt zsidóknak muzsikáltak. »Meg kell találni a kapcsolatot a magyar zsidó népzene és a környezete népzenéje között. Ez a ti feladatotok« – mondta. Így indultunk gyűjtőutakra, a zsidó hangszeres zene nyomába mi is. Gyűjtőútjaink eredményéből készítettük a Szól a kakas már albumot, amelyet az angol kiadónk Maramaros, The Lost Jewish Music of Transylvania címen forgalmazott az egész világon. Ez a Muzsikás egyik legnagyobb példányszámban eladott albuma és ennek a lemeznek és gyűjtőmunkának zenei anyaga adja a műsorunk gerincét” – írja a műsorról a Muzsikás együttes.
