Lucian Nastasă-Kovácsnak, a Művészeti Múzeum igazgatójának a bevezetője után Kolozsi Tibor, a Barabás Miklós Céh elnöke két nyelven mutatta be a szerzőt, akivel annak idején a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán együtt készültek a szobrász pályafutásra. „Joccó” élt és dolgozott Magyarországon, Olaszországban, Angliában, de aztán hazatért, hogy itt kamatoztassa megszerzett plusz tudását. Szobrászberkekben ismert, hogy igazi szobrot csak carrarai márványból lehet megalkotni. Nos, Szőke József három évig lakott ott és tanult a helybeli mesterektől, és amint ez a tárlat is bizonyítja, jól ismeri az anyagot.
A kiállítást egy másik volt kolléga, Fülöp G. András méltatta. Szerinte az alkotások egyetemes erővel bírnak, szerzőjük egyszerre érzékeli egzakt és intuitív felismeréssel a tér és az idő felfoghatatlanságát. Számára a jelen egybeesik az alkotás pillanatával, a múlt és a jövő egy testben találkozik a közönség által érzékelt tárgy révén. És történik mindez egy olyan világban, amelyben az esztétikum relativizálásának, a pénz mindenek fölötti elhatalmasodásának vagyunk az elszenvedői. Azonban a színpompás kompozíciók és hófehér szobrok által mindenki részesévé válik az időn túli és testetlen létezés isteni élményének – mondta a méltató.
A tárlat február 2-ig, szerdától vasárnapig 10-17 óra között tekinthető meg a Művészeti Múzeumban (Főtér 30 szám).
(Borítókép forrása: Művészeti Múzeum)
