Rövid mondatok regénye az átkosról

A Vallásszabadság Házában mutatták be Visky András új kötetét FOTÓ: VALLÁSSZABADSÁG HÁZA
„Az író abban hisz, hogy a valóság rekonstruálható. Abban nem hisz, hogy a valóság létezik”. Visky András – saját bevallása és az első kritikák szerint – erről a hitéről tesz tanúbizonyságot frissen megjelent, második regényében, az Illegalistákban. A trilógia első kötetében, a Kitelepítésben saját családja és gyermekkora lágertraumáját írja meg. A második kötet perspektíváját azonban kitágítja. Többek között erről hallhattunk részleteket az Illegalisták kolozsvári bemutatóján, amelynek a Vallásszabadság Háza adott otthont november 6-án.

„Van 1800 oldal jegyzetem, de azokat nem én készítettem, hanem a román Szekuritáté” – magyarázta Visky András Rostás-Péter István azon kérdésére, hogy hogy áll a trilógia befejező részével. A szerző elmondta, a kiadójával szokott ilyen helyzetbe kerülni, hogy még le sem adta a szóban forgó mű kéziratát, máris a következő regényről érdeklődnek. Elmondta, ebben az évben még biztosan nem lát hozzá a következő kötethez, hiszen túl friss a legutóbbi és ilyenkor, akarva-akaratlanul visszatérnek mondatok. 

„Csak jelzem, hogy nem könnyű rövid mondatokat írni. Ezen túlmenően, nem könnyű hosszú mondatokat írni, mindenekfelett meg egyáltalán nem könnyű mondatokat írni” – fogalmazott Visky András, aki a regény tartalma és cselekménye mellett szerkezeti szempontokat, formai megvalósításokat, ha úgy tetszik, műhelytitkokat is elárult. Míg a Kitelepítés tulajdonképpen egyetlen hosszú mondatból áll és a szerző a mondatrészeket számokkal látja el, így kapunk kisebb-nagyobb fejezeteket, addig az Illegalistákban van nagybetű és pont. Ezt maga a szerző is kiemelte az olvasók megnyugtatása érdekében. Elárulta, egy évig tanult rövid mondatokat írni. Ebben segítségére volt Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal című sorozatának második része, A Márk-változat. Visky szerint ebben a műben Esterházy a rövid mondatok virtuóza és remekül lehet belőle tanulni, főleg olyasvalakinek, aki szeret a tanulás helyzetében lenni. Az író megjegyezte, a beszélgetés előtt Krasznahorkait olvasott: nem tőle kell megtanulni a rövid mondatokat.

„A kommunizmus történetét szeretném elmondani az üldözöttek nézőpontjából” – válaszolta közönségkérdésre az Illegalisták szerzője. A kolozsvári könyvbemutató napján a magyarországi Telex Karakter nevű kulturális felületén kritika jelent meg Visky legújabb művéről. A kritika írója szerint Visky könyvei azért hiánypótlóak, mert olyan témát dolgoznak fel, amelyet a magyarországi közönség, a magyarországi társadalom egyáltalán nem ismer: a román kommunista lágerek, meghurcolások és koncepciós perek világát, amelynek sok magyar ember és család is áldozatául esett az átkosban. Visky András Kitelepítés című regénye a gyermek szemszögéből írja meg a politikai üldöztetés kálváriáját. Az Illegalisták már felnőtt narrátort kapott, Dr. Szép Lukács személyében. Ez is a börtönviseltek és a megnyomorítottak megénekléséről szól, tágabb, egyetemesebb látószöget kínál. A szerző a szereplők java részét személyesen ismerte, hiszen sokan közülük Visky édesapjával, Visky Ferenc református lelkésszel töltötték jogtalan büntetésüket a börtönben. Ezek a történetek pedig ott születnek a cellában, a négy fal között. Elmondása szerint nem kimondottan ezeket az embereket írta meg, de ihletődött belőlük, hiszen, úgy tartja, ő nem klasszikus regényíró, nem tudna akármit írni, neki olyasmi kell, ami zsigerből jön, amihez személyes kötődése van. 

Az Illegalisták októberben jelent meg a budapesti Jelenkor Kiadó gondozásában. Még ideje sem volt a nyomdafestéknek jóformán megszáradni. A könyvbemutató után a kíváncsi olvasók könyvet vásároltak, régebbi Visky-köteteket szorongattak, amelyeket a szerző készségesen dedikált is. Visky András legújabb regénye több mint 500 oldalon újra az átkosba kalauzolja az olvasót a történelmi tapasztalat, az emberi megélés és a spiritualitás mentén.