A középkori zarándoklat egészen más volt, mint például egy kiútként szolgáló utazás, a napi nehézségekből kivezető megoldás meglátására való rálátást segítő lehetőségként tervezett kimozdulás a hétköznapokból. A középkori zarándok akár az egész életét feltette, az út maga volt a cél, éppen ezért nem volt sietség, nem volt feladat, napi-heti adag. Olyan középkori zarándokról is tudunk, aki megtette a nagy Caminót, de Compostelába be se ment. A mai zarándok ezt biztos nem hagyná ki, mert a fáradtság jutalma a cél elérése, ami látványával is kárpótol az út során elszenvedett nehézségekért, valamint valahol a szín mélyén az elégtételt is szolgálja: ezt is elértem – derült még ki a pénteki eseményen.
A Via Sacra zarándokkönyv sorozat kiadásáról Budai András, a Via Sacra zarándokiroda képviselője számolt be: közös zarándoklaton született a sorozat ötlete 2020-ban, és az első kötet 2021-ben jelent meg, a franciaországi Lourdes-ról Koncz Attila újságíró, kommunikációs szakember tollából. Ezt Kuzmányi Istvánnak, a magyarországi katolikus Új Ember Kiadó és Magyar Kurír főszerkesztő igazgatójának a Fatimáról szóló kötete követte, majd ismét Koncz Attila vállalkozott írásra, a bosznia-hercegovinai horvát kegyhely, Međugorje bemutatásával. A 2025-ös jubileumi szentévre, amit Ferenc pápa hirdetett meg, Török Csaba esztergomi plébános és teológiai tanár Rómát mutatta be a 2024 decemberére megjelent kötetében, végül Kuzmányi István a 2026-ra meghirdetett, Szent Ferenc emlékére meghirdetett évre Assisit mutatja be.
A könyvbemutató a szokásos könyvismertetésnél több volt, hiszen zarándokélményt is nyújtott a szerzők élettel és élményekkel teli beszámolói és a kivetített kiváló képanyag által. Rendhagyó volt az is, hogy a sorozat szerzői mind jelen voltak. A szerzők közül Koncz Attila szólt elsőként, aki nemcsak saját munkái születését ismertette, hanem tágabb keretben a zarándoklat, zarándoklás lelki, történeti és teológiai-vallási motivációiról is beszélt. Megtudhattuk, hogy a katolikusok számára Lourdes, Fatima és Međugorje mint Mária-jelenéseket és csodákat őrző kegyhelyek a legismertebbek és legnépszerűbbek. Ha összehasonlítjuk az egyes helyek üzenetét, Lourdes a belső békét, test és lélek összhangját jeleníti meg, Fatima tágabb, világméretű kontextusba helyezi a békét egy olyan korban, a 20. század legelején, amikor a világpolitikában az az elv érvényesült, hogy az erősebb diktálja az erkölcsöt. Ekkor Fatima üzenete a népek békéje volt. Međugorje időben még közelebbi, 1981-ben kezdődtek ott Mária-jelenések, amelyek üzenete: béke az emberek közt, valamint béke az emberek és Isten között. Ilyen szempontból nézve a jelenséget, a katolikus kontextuson túlmutat, az emberiség egészének számára fogalmaz meg fontos és érvényes üzenetet, talán ezért is vált mindhárom hely kiemelten vonzóvá. Lourdes, a három közül a legkorábbi évente 5 millió zarándokot vonz. És mivel e helyen a spirituális élmény mellett a víz gyógyító ereje is fontos eleme a kegyhely népszerűségének, itt külön színfolt a betegek állandó jelenléte. Májusban a Máltai Lovagok és szeretetszolgálatok zarándokhete alkalmával különleges a nagyon pozitív, vidám hangulatot tapasztalni, aminek természetes része, hogy a beteggondozásban világszerte elkötelezett máltaiak kerekes székes és más módon korlátozott betegek sokaságát segítik az élményben részesülni. A föld, a víz, a levegő őselemei mellett csodás gyertyás felvonulásukban a tűz eleme is megjelenik. Lourdes a franciaországi hegyek ölelésében fekszik, viszonylag zordak a természeti körülmények, ehhez képest a 20. század végén ismertté lett Medugorje mediterrán éghajlata barátságosabb, de itt is az önmagában jelentéktelen falu nemzetközi „felfutását”, ismertségét eredményezte a vallási, spirituális tapasztalatok sokasága.
Török Csaba az örök város, Róma ismertetője különleges módon közelítette meg témáját, hiszen a kereszténység előtt is szent városként ismert Rómát, e város mindenkori öntudatát is bőségesen bemutatja, amely egykor „a városnak”, ma örök városnak nevezi magát. Beszélt arról is, ahogyan a keresztény világ belakta, beépítette az antik pogány szent helyeket. Rómát Trója menekültjei alapították, Vénusz és Mars istenek a „szülői”, ha a város nevét visszafelé olvassuk, az Ámort jelent. A keresztény főtemplom a közhittel ellentétben nem a Szent Péter-, hanem a lateráni bazilika, amelynek kapuja maga is a római kor tanúja: átlépett rajta Julius Cézár azon a napon is, amikor leszúrták. De felfigyelhet a látogató olyan katolikus templomra, amelynek neve Sopra Minerva, jelezve, hogy egy pogány kori Minerva-szentély fölé épült, és az egykori kultúrát őrizve a katolikus jelent, szellemiséget szolgálja. A keresztények átveszik az örökséget és magukévá teszik olyannyira, hogy a katolikus világ fejének, a pápának egyik címe, a pontifex maximus eredetében pogány cím, a császáré volt, amit a pápa továbbvisz. XIII. Gergely pápa naptárreformja sem a csillagászati szaktudása miatt, hanem e címből következő feladatkör betöltésének felvállalása miatt történt.
Török Csaba átfogó kultúrtörténeti ismertetőjében a magyar zarándoklat céljaira is kitért: Jeruzsálem, Konstantinápoly és Róma voltak a kívánt zarándok úti célok a történelem során, ezek mindegyikén a magyar zarándokok számára szállás is létesült, Rómában pedig templomot is kaptak a magyarok: a Santo Stefano Rotondot, ahol az erdélyi, gyulafehérvári kanonok, Lászai János síremléke is felkeresendő úti cél.
Kuzmányi István Fatimát és Assisit mutatta be egy-egy kötetben. A helyszínek történeti és földrajzi adottságainak érdekességeit, különlegességét remek képekkel társította, amelyek elkészítésének, mint a kiadó vezetője részese volt. Fábián Attila, illetve Merényi Zita fotósokkal ő járta be az kötetek helyszíneit és így elevenné, megfoghatóvá tette a kötetek leírásait. A köteteket rövidesen a Verbum Egyesület webáruházából is megrendelheti az erdélyi érdeklődő. Ú
A zarándokest két érdekes gondolata közül egyik a zarándoklat bibliai ősképére vonatkozik. A görög szövegben ez a megfogalmazás található: Isten közénk, emberek közé sátorozott, az ember legkülönbözőbb, távoli vagy közeli helyekre tett zarándokútja ezt követi. A másik gondolat a zarándoklat és zarándoklét tanulsága, amit egy zarándokhelyen jegyeztek fel, s amelynek értelmében, aki turistaként érkezik, zarándokként távozik majd, aki pedig eleve zarándokként kel útra, jobb emberként tér majd haza.
