A könyvbemutató házigazdája, Kovács István a Vallásszabadság Házának szerepére hívta fel a figyelmet. Úgy fogalmazott, öröm számára, hogy a helyszín – amely egykor püspöki rezidenciaként szolgált – ma kulturális központként működik. A püspök személyes kötődéseiről is beszélt: a kötethez több szálon kapcsolódik, hiszen több barátjával, ismerősével együtt maga is szerepel benne beszélgetőtársként. Mint elmondta, a könyvben megszólalók nézőpontja egyfajta huszonegyedik századi erdélyi, sőt kárpát-medencei kulturális látképet rajzol ki. A cím – Ajtók kilátással – szerinte ezt a sokirányú rálátást találóan kifejezi.
Botházi Mária elmondta, Csinta Samut sokan újságíróként ismerik: a kilencvenes években sportújságíróként magyarországi lapoknál dolgozott, 2008-ig a Krónika főszerkesztője, a 2012–2015-ös időszakban pedig az Erdélyi Napló című hetilap szakmai irányítója volt.
Botházi Mária arról kérdezte a szerzőt, miként alakult a pályája azóta, hogy kilépett a napi sajtó világából, és miként lett az elmúlt évtized különösen termékeny időszak az író számára. Csinta Samu felidézte, a napi sajtót 2015-ben hagyta el. Úgy fogalmazott, a változás kezdetben szokatlan volt, azonban ettől kezdve saját idejének és témáinak gazdájává válhatott, ami szerinte az újságírói pályán ritka luxus. Mint mondta, a szabadúszó időszak új lehetőségeket hozott számára. Hangsúlyozta: a könyvírás és az interjúkészítés mögött több mint huszonöt évnyi újságírói tapasztalat áll, amely személyes tőkévé vált. Bár a szabadúszás egzisztenciálisan nem mindig könnyű, az addigi szakmai múlt és a kapcsolatok lehetővé tették, hogy új projektekbe kezdjen.
Annak kapcsán, hogy mi késztette interjúkötet kiadására, Csinta Samu úgy fogalmazott, a napilapok világában az interjúk gyorsan eltűnnek a süllyesztőben, miközben szerinte sok beszélgetés sokkal többet érdemelne. Így született meg az első interjúkötete Por a parázs címmel, majd ennek folytatásaként az Ajtók kilátással.
A kötet harminckét interjút tartalmaz, elsősorban erdélyi közéleti és kulturális szereplők szólalnak meg benne. Botházi Mária szerint a beszélgetésekben visszatérő motívum a kortárs erdélyiség kérdése, amely különböző megszólalók gondolataiban is felbukkan. Ezzel kapcsolatban Csinta Samu elmondta, az erdélyiség témakörével tudatosan foglalkozott. A szerző szerint az erdélyi lét gazdag történeti és kulturális réteget kínál, amely sok alkotó számára kimeríthetetlen inspirációt jelenthet. Bodor Ádámot hozta fel példaként, aki azt mondta, ha Budapesten születik és ott tölti a fiatalkorát, talán soha nem lesz belőle író.
Botházi Mária arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötetben több lelkésszel készült interjú is szerepel. A szerző szerint ez részben személyes érdeklődéséből fakad: az elmúlt években egyre inkább foglalkoztatja a hit kérdése. Elmondta, rendszeresen jár templomba, és úgy véli, a hitről szóló kérdések megvitatásához a lelkészek a legautentikusabb beszélgetőtársak.
Az Ajtók kilátással nem csupán interjúk gyűjteménye, hanem sokhangú gondolkodói térkép is: különböző életutak, világnézetek és tapasztalatok találkoznak benne. A kötet beszélgetései egyszerre szólnak személyes történetekről, hitről, kultúráról és az erdélyi lét sokféle arcáról, miközben azt is megmutatják – ahogyan azt Csinta Samu is kiemelte –, hogy a kérdezés és a kíváncsiság az egyik legerősebb módja annak, hogy jobban megértsük egymást és a világot, amelyben élünk.
A kötetet március 24-én Székelyudvarhelyen a városi könyvtárban, valamint március 31-én Baróton a Gyulai Líviusz Városi Könyvtárban mutatják be.
