Robottörvényt tervez Brüsszel

Az androidom ugyanolyan, mint a kávéfőző, és annak sincsenek jogai – vélekednek egyes szereplők a Humans című scifiben, míg mások csodálattal veszik tudomásul és fogadják el a robotok meseszerű öntudatra ébredését. A szabadságharcukat vívó robotokkal közösen kialakult emberi társadalomban azonnal felmerülnek az etikai dilemmák. Bár mindez igencsak fantasztikusan hangzik, ha azt nézzük, hogy idénre ígéri a piac az első szexdroidot, már nem is olyan valóságtól elrugaszkodott. A robothasználat már napjainkban is oly méreteket ölt, hogy Európát törvényalkotásra sarkallja. No, szó nincs a robotok jogairól (még...?), de okozott már balesetet önvezérlő autó, szabadságjogokat sértettek a drónok, és bár a robotok nem tudnak haragudni ránk, mi annál inkább haragudhatunk rájuk azért, hogy elveszik a munkahelyeinket – most mindezt az EU szabályozni akarja, összehangoltan, még mielőtt az egyes tagországok megalkotnák a maguk egymástól eltérő törvényeit.

Ha még mindig azt hinnénk, hogy mindez annyira fantasztikus mese, hogy soha nem lesz belőle semmi a valóságban, akkor nézzük meg egy kicsit közelebbről, hol tartanak a robotépítők.

Száz éve halott író droidja az egyetemen

Azon túl, hogy a robotok az emberek számára nehéz és/vagy veszélyes munkára is alkalmasak, rendkívüli lehetőségeket kínálnak például a gyógyításban. A bonyolult műtétekhez szükséges precízió biztosításán túl például a tetraplégiában (minden végtag merev, és a fejtartás is problémás) szenvedő betegeken is segíthet az agy által irányítható robotkéz, de kis robotok nagy hatékonysággal vethetők be mentési munkálatoknál, földrengés, természeti katasztrófák, bányaomlások esetén.

Közben két, egymástól független csapat is dolgozik egy olyan roboton, amely nemcsak kimossa és megszárítja, hanem össze is fogja a ruhákat. Igaz, hogy egyetlen ruha összehajtogatása most még 10 percébe telik – de a robotnak bőven van erre ideje, míg a „gazdi” kedvenc foglalatosságait űzi vagy pihen, szórakozik. Sajnos a gép nem szabadít meg a zoknipárosítástól (semmi sem tökéletes...!), arra ugyanis még ő is képtelen, hogy egy halmazból kiválassza a párba illő zoknikat. Tökéletlenségéhez tartozik egyelőre az ára is, ami most még megközelíti a 3 ezer dollárt.

A japán mosórobot kaliforniai változatának már csak fél percbe telik összefogni az inget, feltéve, hogy egy-két gombját begomboljuk, és odafigyelünk, hogy ne kifordítva kerüljön a mosásba. Ráadásul vasalni is tud, és olcsóbb is, 700-800 dollárért várhatóan jövőre szállítják az első gépet a több mint 150 ezer megrendelő valamelyikének.

Japán tudósok decemberben Tokióban bemutatták a japán irodalom egyik zseniális személyiségét, az 1916-ban elhunyt Natsume Sosekit, pontosabban az ő élethű androidját, „aki” speciális professzorként saját alkotásaiból fog felolvasni az egyetemi kurzusokon. A szakemberek pedig egész sor kutatást terveznek, például megfigyelik, hogy az android és nyilvános szereplései mennyiben járulnak hozzá az ezer jenes bankón is szereplő irodalmár közmegítélésének módosulásához.

Szakemberek szerint már az idén megjelennek az első szexdroidok – jelentették be a témába vágó londoni kongresszuson decemberben. A Japan Times szerint David Levy, a mesterséges intelligencia szakértője, a Szerelem és szex – robotokkal című könyv szerzője olyan jövőről beszélt, ahol a robot „személyiségűek” akár szülői szerepet is betölthetnek, és az alkalmazási lehetőségek ilyen gazdag tárháza szerinte is új törvényeket tesz szükségessé.