Hogyan veszi észre a tanár, hogy a dolgozatot az MI írta és nem a diák
A mesterséges intelligenciának (MI) a humán erőforrás-toborzásra, a munkahelyekre, a szórakoztatóiparra, az oktatásra gyakorolt hatásáról is szó volt a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadásain. A témáról Avornicului Mihai, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) docense, a felsőfokú oktatási intézmény gazdasági informatika szakának oktatója hírportálunknak adott videóinterjújában kifejtette: napjainkat egyre inkább behálózza a mesterséges intelligencia (MI vagy AI), s még akkor is használjuk, már egyre rendszeresebben, ha nincs feltétlenül szükségünk rá.
– A Facebook, az Instagram és a Tiktok is mesterséges intelligenciát használ, hiszen például olyan személyre szabott üzeneteket kapunk ezektől a rendszerektől, amelyeket egyértelműen a mesterséges intelligencia állít elő. Amennyiben megfelelő a hozzáállásunk, a mesterséges intelligenciát a felsőoktatásban is használni tudjuk oktatóként és diákként egyaránt – vélekedett Avornicului Mihai.
Hozzátette: oktatóként a mesterséges intelligencia abban is segít, hogy naprakész információkkal tudnak a diákok elé állni, hiszen már léteznek gépi tanuláson alapuló rendszerek, amelyek különböző kutatásokból, könyvekből és szaktanulmányokból merített információk alapján összefogják azt az anyagrészt, amelyeket az egyetemi tanárok bele tudják foglalni a különböző előadásaikba.
– A mesterséges intelligenciának köszönhetően oktatókánt lehetőségünk nyílik modern bemutatót tartani az egyetemi hallgatóknak. Kifejezetten fontos, hogy adott esetben szaktudásunk alapján felül kell bírálnunk azokat az információkat, amelyeket ezek a rendszerek szolgáltatnak – szögezte le.
Mindent ne bízzunk az MI-re
Hallgatói szempontból is lehetőség nyílik a mesterséges intelligencia használatára.
– A diákok segítséget tudnak kérni például az automatizált tevékenységek felgyorsítására, vagy egy dolgozat struktúrájának a meghatározására. Arra is lehetőség nyílik, hogy munkánk bizonyos tartalmi részére vonatkozóan lekérdezéseket hajtsunk végre. Természetesen mindezeket a diák szaktudásának figyelembe vételével kell használni, tehát kisebb önelemzést kell végrehajtani. Lényeges, hogy mindent nem bízhatunk a mesterséges intelligenciára, gyakorlatilag egy társnak kell és lehet tekinteni – fogalmazott a szakember.
Avornicului Mihai egyetemi docens úgy véli, a mesterséges intelligencia ilyen jellegű vonatkozásában nem beszélhetünk plágiumról, ugyanis ezek a rendszerek nem szó szerint idézik a könyveket, tanulmányokat, kutatások, szakdolgozatokat, amelyek alapján be voltak tanítva.
– A modell alapján egy választ fogalmaznak meg, amelyek nem tükröződnek vissza más tartalomban. Ezeket a passzusokat felül kell bírálni, elemezni kell, mi több, szaktudásunk alapján át kell írni, át kell fogalmazni annak érdekében, hogy a dolgozat saját szellemi termékünk legyen – jegyezte meg.
A tanár tudja, mire képes a hallgató
Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia nem lehet a dolgozatok, kutatások vagy szaktanulmányok társszerzője, egyrészt azért, mert a jogtudomány jelenlegi állása szerint csak természetes és jogi személyekről beszélhetünk.
– Figyelembe kell venni a GDPR, az Általános Adatvédelmi Rendelet előírásait, hiszen bármilyen rendszerbe adatokat táplálva olyan eredményeket vagy modelleket szolgáltat, amelyek saját adatokat dolgoznak fel – szögezte le.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan tudja lefülelni az oktató azt a diákot, aki mesterséges intelligenciát használ?
– Egyrészt a tanár ismeri a hallgatót, tehát tudatában van szellemi képességének, ismeri az általa használt szakszavakat, illetve azt is, milyen tantárgyakat tanult. Ugyanakkor kiszűrhetők azok a mondatok, amelyeket a mesterséges intelligencia generált. Rendszerint ezek túl hosszúak, bővek s nem tükrözik vissza a hallgató tudását. Hogy van-e egy olyan applikáció, amely kiszűri az MI által generált tartalmat? Igen, általában a plágiumszűrő programok automatikusan fel tudják tárni azokat a részeket, amelyeket az egyetemi hallgató a mesterséges intelligencia segítségével generált – fogalmazott Avornicului Mihai.
Óraadó tanár: plágiumnak minősül az MI használata
A BBTE egyik óraadó tanárát arra kértük, fogalmazza meg tapasztalatait a diákok „intelligens másolásával” kapcsolatban.
Az oktató arról számolt be lapuknak, hogy gyakran kér a hallgatóktól különféle írásbeli feladatokat, beadandókat, így elkerülhetetlen, hogy mérlegelje, vajon a szöveg teljes egészében saját munkájuk eredménye-e, vagy igénybe vettek valamilyen mesterségesintelligencia-alapú eszközt.
– Nem automatizált ellenőrzésről van szó, tehát nem futtatok le minden anyagot MI-ellenőrző szoftveren, sokkal inkább a tapasztalatomra és megítélésemre hagyatkozom – szögezte le.
Tapasztalata szerint általában már az első olvasás során feltűnnek azok a sajátosságok, amelyek az adott diák munkájára nem jellemzőek. Ilyenek például a túl precízen megkomponált szerkezet, a túlzottan egységes szóhasználat, szokatlanul általános megfogalmazás, esetleg a hivatkozott források hitelessége.
– Ha ezek alapján alapos gyanú merül fel arra, hogy mesterséges intelligencia is szerepet játszott a szöveg előállításában, akkor ellenőrző szoftvereket alkalmazok, amelyek gyakran visszaigazolják a feltételezést. Ennek ellenére továbbra is leginkább a saját megítélésemre támaszkodom. Arra azonban, hogy az MI használatát minden esetben ki lehessen szűrni, egyelőre nem látok reális esélyt – fejtette ki az oktató.
Az óraadó tanár hozzátette: amennyiben először fordul elő, hogy a hallgató mesterséges intelligencia segítségével készítette el a feladatot, általában nem lesz súlyos következménye, hiszen nem biztos, hogy a diák tisztában van-e azzal, hogy ez plágiumnak minősül.
– Ilyenkor igyekszem világosan elmagyarázni, hogy ez a fajta tartalomátvétel – a forrás megfelelő feltüntetésének hiányában – csalásnak számít, amit mind a törvény, mind az egyetemi szabályzat szankcionál. Ha viszont az eset ismétlődik, már nem kezelem elnézően, az ugyanis tudatos szabályszegésnek minősül. Ilyenkor a hallgató lényegesen rosszabb osztályzatot kap, vagy az adott félévben a tárgyból nem jelentkezhet vizsgára. A cél ezzel nem a büntetés, hanem az, hogy világos határokat szabjunk, és megőrizzük a tudományos munka hitelességét – fogalmazott az oktató.
Diák: az MI hajlamos nem létező műveket ajánlani
Arra is kíváncsiak voltunk, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem egyik diákja milyen gyakran veszi igénybe a mesterséges intelligenciát.
– Amikor szélesebb rétegek számára elérhetővé vált a generatív mesterséges intelligencia, az elején elég "butácska" volt, így szórakozásból, saját magunkról és ismerőseinkről kérdeztük. Idővel azonban, ahogy fejlesztették és egyre több adatbázishoz hozzáfért, már összefoglalókat, szakirodalmat lehetett tőle kérni, esetleg iránymutatást, hogy merre vigyen el az ember egy témát. Ilyen célokra mai napig használom, a szakirodalomnál viszont mindig ellenőrizni kell, mert hajlamos nem létező műveket is ajánlani. Emellett, szintén szórakozásból, vagy egyetemi projektekhez, képgeneráló felületeket is használtam – mondta a diák.
Arra a kérdésre, előfordult-e, hogy a tanár úgymond rajtakapja az MI szabálytalan használatával, megjegyezte, hogy ugyan sokszor használták kísérletre az órán, vagy engedéllyel egy-egy feladathoz, de "csalásra" sohasem használta fel.
