„Bízunk benne, hogy ennek hamarosan vége lesz” – fogalmazott a járványhelyzet miatt elmaradt előadások és a nyitva tartásra, létszámkorlátozásra vonatkozó megszorítások kapcsán Kosztin Áron a magyar opera sajtótájékoztatójának kezdetén, hozzátéve: ebből az állapotból az igazi kiút az, ha bízunk a jövőben, ehhez a bizalomhoz optimizmus kell, az optimizmushoz pedig zene. Az igazgatóhelyettes szerint ezért is olyan fontos a csütörtöki Don Pasquale bemutató a magyar operában, mert a kultúrakedvelők számára kapaszkodót jelenthet a bizonytalanságban.
A Don Pasquale a főként a színházi világban mozgó Béres László első operarendezése, a választás pedig korántsem véletlen: Donizetti egyik legizgalmasabb, 1843-ban bemutatott vígoperájában ugyanis erőteljesen érzékelhető a színházi beütés. A rendező elmondta, az emberi érzelmek kavalkádjára épülő, magyar nyelven bemutatásra kerülő előadás színpadra állítása során elsődleges célja volt, hogy „a néző számára minden szinten élvezetes legyen az opera”. Béres László kiemelte: a darab története könnyen érthető, a zenei betétek ritmusa és dinamikája pedig kifejezetten „egészséges”, logikus felépítést kölcsönöz a műnek.
A sajtótájékoztatón Jankó Zsolt hangsúlyozta: ezzel a produkcióval most kicsit „visszakerültek a ringbe” a korlátozások után, hiszen a zenekar újra megszokott helyén, a zenekari árokban játszhat, ismét egészestés operával várhatják a közönséget, ő maga pedig másfél év után újra teljes hosszúságú operát vezényelhet. A karmester úgy fogalmazott, Gaetano Donizetti „vérbeli olasz zeneszerző” és ez már a Don Pasquale nyitányának „robbanása” által is jól érzékelhető.
Jelenet az operából, a fellépők balról jobbra: Balla Sándor, Szilágyi János, Bardon Tony és Gebe-Fügi Renáta
A főszerepet alakító Szilágyi János a sajtóeseményen zseniálisan megírt operaként jellemezte a művet, amely bárkit képes kiragadni a hétköznapokból. Az énekművész számára csupán az „irdatlan” mennyiségű énekelnivaló jelentett némi kihívást a munkafolyamat során, ugyanakkor kiemelte, hogy Donizetti karakterei tökéletesen meg- és körülírt figurák.
A csütörtöki bemutatón egyetlen női fellépőként színpadra álló Gebe-Fügi Renáta a leghosszabb és egyben a legtartalmasabb próbafolyamatnak nevezte a sajtótájékoztatón a Donizetti-mű színpadra vitelét. Az operakedvelők által elsősorban hegedűsként megismert fiatal tehetség a zenekari árokból kilépve ezúttal énekesként mutatja meg magát, ezzel a kettősséggel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: „A zene különböző nyelvein beszélek. Ugyanúgy szolgálok lent és fent is, nincs különbség, mert a célom ugyanúgy a közönség szolgálata”.
A produkció díszlettervezője a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Székely László, jelmeztervező Ledenják Andrea, koreográfus Jakab Melinda. Szereposztás: Don Pasquale – Szilágyi János; Dottor Malatesta – Balla Sándor; Ernesto – Bardon Tony; Norina – Gebe-Fügi Renáta; Carlino – Mányoki László. Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, balett- és zenekara.
(Borítókép: Jelenet az operából. Fotók forrása: Kolozsvári Magyar Opera)
