Debussy egyetlen befejezett operáját mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera
A sajtótájékoztatón Szép Gyula felidézte a Kolozsvári Magyar Opera elmúlt harminc, cenzúramentes évét jellemző műsorpolitika főbb részeit, irányvonalait. Elmondta, mindamellett, hogy folyamatosan műsoron voltak a hagyományos, klasszikus operák és operettek, 1990 után programszerűen kezdték műsorra tűzni kortárs magyar operaszerzők műveit, felkarolták a magyar nemzeti operajátszást – mások mellett Erkel, Kodály, Bartók és Liszt művein keresztül –, később pedig ismert operaszerzők kevésbé játszott műveit vitték színre – ide sorolható Puccinitől A fecske és Wagnertől a Szerelmi tilalom. Újabb irányvonalként az opera olyan alkotók műveit állítja színpadra, akik bár jelentős zeneszerzők, életükben csak kevés operát írtak. A mostani, Debussy-mű bemutatója is az utóbbi kategóriába sorolható, hiszen ez a francia zeneszerző egyetlen általa befejezett operája – tette hozzá Szép Gyula.
A sajtótájékoztató résztvevői: (balról jobbra) Tompa Ábel, Szép Gyula, Szabó Emese, Gebe-Fügi Renáta, Erdős Róbert és Kovács István
Az operaigazgató úgy fogalmazott: nagy fába vágta a fejszéjét a társulat, amikor – Tompa Ábel javaslatára – hozzákezdtek Claude Debussy ritkán játszott, de többnyire minden jelentős operaház által bemutatott alkotásának színpadra viteléhez, hiszen a mű nem kimondottan hasonlít a hagyományos operalibrettókhoz, viszont szép és izgalmas zenei folyamatai vannak, amelyek viszik magukkal a dramaturgiát is.
Szép Gyula elmondta: az intézmény a keddi bemutató ideje alatt friss kezdeményezésként első alkalommal indít képzett pedagógusok által tartott gyerekfoglalkozást az opera balett-termében, lehetővé téve az előadás megtekintését azon kisgyerekes szülők számára is, akik nincs kire hagyják gyermekeiket a felmerülő időben. Szép Gyula hangsúlyozta: bár az előadás leírásában az olvasható, hogy „opera öt felvonásban”, valójában a produkció kétfelvonásos operának tekinthető egy szünettel és öt egymástól elkülönülő résszel.
Az operaigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a bemutatót megelőzően két alkalommal is várják kötetlen beszélgetésre az előadás koncepciója és a Debussy-opera iránt érdeklődőket: március 19-én, vasárnap este 6 órától a Rhédey Opera Estek keretében – Szabó Emese, Tompa Ábel, Gebe-Fügi Renáta és Erdős Róbert részvételével –, március 21-én, kedden pedig a bemutatót megelőzően este 6 órától az opera emeleti előcsarnokában Szabó Emesével és Alfred Caron francia muzikológussal.
A sajtótájékoztatón Tompa Ábel kiemelte: azért volt fontos számára ennek a címnek a színrevitele, mert az operairodalmat illetően közelebb áll hozzá a műfaj Debussy- és Ravel-féle megközelítése, amelyben a zenekar nem csupán kísérő entitás, fontosabb és szervesebb szerepet kap – nemcsak zeneileg, hanem akár magában a cselekményben is –, ezáltal a mű szimfonikus szempontból is megközelíthető. A karmester hozzátette: mindemellett Debussy zenéje egészen kiskora óta része az életének, pályájának alakulásában is jelentős szerepe volt.
Gebe-Fügi Renáta mint Mélisande. Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Amikor felmerült a cím a repertoárban, Szabó Emese egyenesen ragaszkodott, hogy ő rendezhesse az előadást, hiszen – ahogy fogalmazott – a rendező számára legtöbbször egyedülálló esély és alkalom, ha valamilyen úton-módon végre szembejön, megtalálja a megrendezni áhított mű. Hozzátette: a Pelléas és Mélisande eleve ritka kincsnek mondható és a mostani is igazi exkluzív premier, hiszen egész Romániában mindössze egyszer mutatták be a hatvanas években, Kolozsváron pedig még egyáltalán nem is került színpadra korábban. Debussy egyetlen befejezett operájában koncentrálódik a zeneszerző minden olyan dramaturgiai és színházi gondolata, amely egész életén át foglalkoztatta – tette hozzá a rendező.
Szabó Emese elmondta: a partitúra néhol lepkeszárny-könnyedségű, ugyanakkor dramaturgiailag és muzikológiailag olyannyira átfogó, hogy a biblikus motívumoktól a zenetörténelmi és az általános művészeti ágazatokig szinte minden fajta hatást tükröz. Rendkívül alapos és nagyon megfontolt alkotás, mondhatni a modern opera és zenetörténelem mérföldköve, amelyhez minden más modern zene- és operaalkotást viszonyítani lehet – jegyezte meg a rendező. Szabó Emese kiemelte: a mű valódi különlegessége, hogy szinte mindenki más és más asszociációk mentén értelmezi. A Pelléas és Mélisande a hasonló cselekmény miatt sokak szerint mintha a francia változata lenne a Trisztán és Izolda című tragédiának, továbbá hasonlatosnak tartják az Otellóval és A kékszakállú herceg várával is, Szabó Emese szerint azonban inkább olyan, mintha a Debussy-mű szereplői archetípusok lennének, akik különböző művekből idetalálnak, vagy innen továbbvándorolnak más alkotásokba.
Kovács István vendégművész – aki korábban Budapesten is szerepelt már a Pelléas és Mélisande-ban – úgy fogalmazott: amikor először hallotta, letaglózta a mű, teljesen a hatása alá került. Ennél az operánál a zene a főszereplő, a mű ébrenlét és álom közötti csodavilágba vezeti a nézőt, aki számos ponton kapcsolódhat az opera karaktereivel, léthelyzeteivel – emelte ki az énekművész, hozzátéve: tipikusan olyan alkotásról van szó, amely van, akinek nem ízlik, de akinek ízlik, annak életre szóló élményt nyújt.
Erdős Róbert mint Pelléas. Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Gebe-Fügi Renáta hullámzó munkafolyamatról mesélt, amely során első pillanatban lenyűgözte a mű, rájött, hogy túlságosan hozzászokott a hagyományos operákhoz, a Pelléas és Mélisande pedig egészen újszerű tapasztalat volt számára. Nagyon-nagyon jó iskola és minden más szerep sokkal könnyebbnek fog tűnni ezután – tette hozzá Gebe-Fügi Renáta, majd Szabó Emesével kapcsolatban megjegyezte: nem csupán rendezője az előadásnak, hanem társa és segítője is a fellépő énekművészeknek.
Erdős Róbertet második alkalommal láthatják-hallhatják a nézők a Kolozsvári Magyar Opera színpadán: a pályakezdő magánénekest Tompa Ábel kérte fel Pelléas szerepére, és bár eleinte tartott ettől a kihívástól, most már örül, hogy hallgatott a karmester biztatására. Erdős Róbert elmondta: Debussynek ebben a darabjában nem az énekeseken van a hangsúly, hanem a színpadi egységen, a hagyományos operákkal ellentétben néha éppen az énekművészek kísérik a zenekart. A Pelléas és Mélisande az érzelmekről, érzésekről szól, és megfoghatatlan dolgokról mesél – tette hozzá Erdős Róbert
A Pelléas és Mélisande két alkalommal tekinthető meg a magyar opera színpadán: bemutatóként március 21-én, kedd este fél 7-től játsszák, majd március 23-án, csütörtök este fél 7-től is műsorra tűzik a francia nyelvű előadást, amely magyar és román felirattal követhető.
