Hagyatékgondozás, tudományos munka, díjkiosztó az EME közgyűlésén
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szerteágazó, sokszínű és rendkívül gazdag kutatói, tudományt támogató és tudománynépszerűsítő tevékenysége földrajzilag Szatmártól Szilágyságon és Marosvásárhelyen át a székelyföldi városokig terjed, együttműködések révén az anyaországi tudományos világgal is számtalan szállal kapcsolódik. Az éves közgyűlések alkalmával az elmúlt naptári év tevékenységéről, eredményeiről, megvalósításairól, költségvetéséről, jövőbeli tervekről számolnak be az egyesült tisztségviselői. Az elhangzottakból a napilap keretei között csak morzsákat említhetünk, ám Bitay Enikő elnök, Bogdándi Zsolt főtitkár, Biró Annamária felelős kiadó, Fábián Botond gazdasági tanácsos, Veress Emőd jogtanácsos beszámolói, valamint a cenzori bizottság jelentése, az egyesület tavalyi eseménytára és idei programterve elérhető az EME honlapján.
Az EME 2022-ben 97 rendezvénynek volt a házigazdája, ebből 19 rendezvény online térben zajlott. Az egyesület 36 kiadványt (folyóirat, sorozat, önálló könyv) jelentetett meg és 34 kutatási programot működtetett 12 főállású és 76 külső munkatárs révén, négy kreditpontos szakmai képzést (az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály által) és egy szakmai tábort (a Technikatörténeti Alkotótábort, Műszaki Tudományok Szakosztálya által) szervezett. Tucatnyi rendezvénnyel vett részt az EME a 13. Kolozsvári Magyar Napokon, 16 rendezvényt számlált novemberben a Magyar Tudomány Napja Erdélyben, Kiss András Emlékkonferenciát szerveztek az EME egykori főtitkára, alelnöke, levéltáros, történetkutató és jogtörténész születésének 100. évfordulója tiszteletére.
Az EME által fenntartott és működtetett Jakó Zsigmond Kutatóintézet tevékenysége (12 belső tudományos munkatárssal) az előzetesen rögzített céloknak és terveknek megfelelően haladt. Az Intézet belső munkatársai történeti, irodalomtörténeti, nyelvészeti, írásantropológiai, eszmetörténeti és technikatörténeti kutatásokat végeztek. Kutatási programjaik szorosan kapcsolódnak az erdélyi magyarság történetéhez, kultúrájához és fejlődéséhez (főleg történeti és nyelvészeti források feltárása által), munkájuk révén a Jakó Zsigmond, Szabó T. Attila és Tonk Sándor által kijelölt vonalon haladnak.
Kéziratok, hagyatékok, Renner János bronzszobra
Az egyesület munkatársai 2022 augusztusában Murádin László nyelvész hagyatékából 70 tételnyi folyóiratot, nyelvatlaszt és nyelvészeti kiadványt vettek át. Május–júniusban rendezték a Moll-ház garázsában és pincéjében levő anyagot: több mint öt tonnányi könyvet sikerült elszállítani. A mintegy 15 folyómétert kitevő kéziratos hagyatékokat (Kiss István biológus, Gálffy Mózes nyelvész, László Tihamér fizikus, Heinrich László fizikus hagyatéka) elhelyezték az EME kézirattárában, s elkezdődött a feldolgozásuk. Július–szeptemberben a Müller-házban rendezték Müller Ádám egykori EME-főtitkár könyvtárát és kéziratait.
Lőrincze Péter jóvoltából az egyesület őrizetébe került László Gyula régészprofesszor Lőrincze Lajoshoz írt levele, melyben Szabó T. Attilát méltatja (1979. március 3.), valamint Lőrincze Lajosról készült portréja is, továbbá Kentelky Endre jóvoltából apósa, Jablonovszky Elemér hagyatékából egy doboz kartoték az Erdélyi Hivatásos Kertészek Egyesülete töredékes tagsági nyilvántartásával (1930-as, 1950-es évek). Az EME története hiteles fotódokumentumainak gyűjtése során megvásárolták Kürti Zsuzsanna Kornéliától az 1995–1997 között készített, az EME-vel kapcsolatos 8 tekercs filmnegatívot. A Renner család hagyatékából év végén került az EME-hez Renner János, a kolozsvári bőr- és cipőgyár alapítójának bronzszobra, s fotókat, újságokat, iratokat, képeket tartalmazó két doboznyi gyűjtemény.
2022 végére az EME digitális adattára 24.600 tételre gyarapodott. Többezer fényképet digitalizáltak: az EME kézirattárában őrzött gyűjtemények közül a Janovics Jenő-hagyaték jelentős részét (kb. 300 fénykép, plakát, újságcikk), Bözödi György Petőfivel kapcsolatos anyaggyűjtését és Müller Ádám hagyatékának fotóanyagát. Ezenfelül Pálffy Károly gépészmérnök fotóhagyatékának egy részét, Györkös Mányi Albert festőművész hagyatékát (kb. 1500 fotó és dokumentum), a kolozsvári Hídelvi Kalandos Társaság székházában található tablókat, fotókat és okleveleket, a Kolozsvár-Hídelvei Ev. Ref. Földész Énekkar jegyzőkönyvét, illetve a Renner család fotó- és iratanyagát, az Iris porcelángyár 1972-ben kiadott emlékkötetét digitalizálták, a gyárral kapcsolatos többszáz képet, prospektust, emléktárgyat fotóztak, szkenneltek.
Digitális helynévtár, erdélyi nemesasszonyok naplói
Az EME több éve részt vesz a mai erdélyi magyar digitális helynévtár kidolgozását célzó projektben. A Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Tanszékének onomasztikai részlegével 2014 tavaszán született együttműködést másfél évvel később kiterjesztették több magyarországi egyetemre. E megállapodás értelmében a Magyar Digitális Helynévtár Magyar Nemzeti Helynévtárrá alakult, ennek fényében az EME nyelvész kutatói a Szabó T. Attila által megkezdett, majd az ún. kolozsvári iskola tagjai által folytatott erdélyi történeti és élőnyelvi helynévkutatás aktualizálását, mai magyar (magyarázatokkal kísért) helynévkatalógus összeállítását célozták meg. 2020-ban megjelent az Aranyos vidékének helynevei című kötet, a munkaterv következő része Gyergyó vidéke településekre bontott mai magyar és történeti helynévanyagának a szerkesztése. Jelenleg gyűjtés folyik a kalotaszegi Nádas mentén és készül Pesty Frigyes helynévgyűjteményéből a Kolozs megyei kötet kiadásának előkészítése.
Mihály Ferenc és Szász Erzsébet átveszi az Entz Géza tudományos díjat FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN
A magánélet szövegei a 17–18. századi Erdélyben projekt erdélyi emlékirat-irodalmat és missziliseket kutat. A 17–18. századi Erdélyben majd minden nemesi családban születtek naplók, emlékiratok, igen gazdag misszilisanyag maradt fenn, a kutatók egy-egy családra vagy személyre összpontosítva tárják fel és értelmezik e forrásokat. E kutatás előzményeként kora újkori erdélyi családok (Kálnoki, Apor, Rozsnyai) íráshasználatának vizsgálatára, főként magánlevelezéseik összegyűjtésére, kiadására, illetve ezekkel kapcsolatos tanulmányok írására került sor. A családi levéltárak vizsgálatakor gyakran előtérbe kerültek nők által írott és nekik címzett szövegek, ezért folytatásként a kutatás olyan 17–18. századi nemesasszonyokra fókuszál, akiknek tollforgató tevékenysége túlmutat a magánlevelezéseken (pl. Wesselényi Kata írásos hagyatéka).
Kide kulturális fellendítését célozza rendezvények segítségével egy másik projekt, amely kulturális források felkutatásával igyekezne támogatni a vidékfejlesztést. Kide fontos helyet foglal el Erdély történelmében és kultúrtörténetében – itt tevékenykedett Sipos Dávid kőfaragó, itt született Kovács András Kossuth-díjas filmrendező –, ám mindeddig nem sikerült méltó módon megemlékezni ezekről a személyiségekről.
Fenntartja igényét egykori gyűjteményeire az EME
Az EME egykori gyűjteményei tekintetében előrelépés nem történt, de az egyesület továbbra is fenntartja jogigényét. A levéltári és a kézirattári anyagok jelentős része nem az egyesület tulajdona, hanem letétként kerültek a tárakba, tehát a jog szerinti tulajdonosok az egykori letétbe helyezők örökösei. Az EME-nek az egykori letevőkkel szemben szerződésekben is vállalt, jogilag jelenleg is érvényes kötelessége minden szükséges lépést megtenni a letétek visszaszolgáltatása érdekében.
A Jókai u. 14. szám alatti Müller-házban levő tulajdonrészük elkülönítése és megosztása folyamatban van. A Kőkert utcai ingatlan esetében a várossal való közös tulajdon megszüntetésére tettek lépéseket, az EME által fizetendő megváltási összeggel kapcsolatban várják a város válaszát. A Lakatos utcai ingatlanuk jogi és telekkönyvi helyzete rendezett. A marosvásárhelyi kétszobás tömbházlakást az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály használja székhelyként.
A Wass Ottilia-ház peres ügyei
A Wass Ottilia-ház visszaszolgáltatásának, illetve az ingatlanra vonatkozó kártérítés megítélésének kapcsán több eljárás van folyamatban Romániában és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Strasbourgban két különböző kereset is vizsgálat alatt áll: az első az egész ingatlan visszaszolgáltatására vagy az után nyújtandó kártérítésre vonatkozik, a második pedig az állam által el nem adott ingatlanrészek visszaszolgáltatására, vagy amennyiben ez lehetetlen, kártérítés nyújtására.
A bíróság kérésére megtörtént az ingatlan értékbecslése (1.044.000 euró), a viszontválasz benyújtására a román állam 2022 novemberére kapott póthatáridőt, amikor „csupán formális választ terjesztett be, amelyben alig ellenkezett a visszaszolgáltatás ellen”, és kérte, hogy amennyiben a kártérítést jóváhagyná az emberjogi bíróság, azt a szakértői véleményben kimutatott értéknél alacsonyabb értékben határozza meg. Az állam viszontválaszával szemben további állásfoglalás az EME részéről már nem terjeszthető be a strasbourgi bíróság eljárási szabályai szerint. Az ügyben a bíróság döntését várhatóan két–három éven belül közli. A második eljárásra vonatkozó keresetet 2021 decemberében terjesztették elő, befogadását igazolták, de a bíróság túlterheltsége miatt a következő két-három évben nem várható további tájékoztatás.
Romániában a Wass ház visszaszolgáltatását jogerősen elutasító ítélet ellen rendkívüli fellebbezéssel (ún. perújítással), és ennek kapcsán, az ügy sajátosságait tekintve, alkotmányossági kifogással élt az EME. A perújítási kérelmet szeptemberben a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék Közigazgatási Kamarája visszautasította, ám a keletkező határozat fellebbezhető. Az alkotmányossági kifogás felterjesztését a kamara jóváhagyta, várják a tárgyalás kitűzését.
Entz Géza-díj, Mikó-emléklapok, Év Könyve
Az idei Entz Géza tudományos díjat Mihály Ferenc és Szász Erzsébet kapta a Míves famunkák Erdélyben Ácsmunkák, asztalosmunkák a XV-XVI. századból című művészettörténeti adattár összeállításáért. Gróf Mikó Imre emléklapot kapott Oborni Teréz, Orbán János, Oberfrank Ferenc, Szilágyi Tibor. Az EME alapító tagságát kapta Forgó Zoltán, Hegyi Géza, Pál Judit, Sipos Emese, tiszteletbeli tagságot kapott Kékedy-Nagy László.
Év Könyve díjban részesült Gaal Györgynek a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításának 150. évfordulójára kiadott Az erdélyi tudományosság fellegvára című kötete, Miholcsa Gyula Jön az üstökös! és Olosz Katalin balladák, gyűjtők, gyűjtemények nyomába eredő „Mikor mennek vala a nagy rengetegben” című kötetei.
Veszteségek, tervek
Az egyesület elsősorban magyarországi (Bethlen Gábor Alap, Magyar Tudományos Akadémia) támogatásokból gazdálkodik (az összes támogatás 95%-a), a kedvezőtlen forint-lej árfolyamingadozás miatt pénzügyi költségeik szinte tízszeresére nőttek akkor is, ha viszonylag jelentősnek tűnő összegekről beszélünk: a BGA kormányrendelet révén 120 millió, az MTA 21 millió forint támogatást biztosított. A Nemzeti Kulturális Alap az EME kiadót közel 6 millió, az EME kézirattárában őrzött levéltártöredékek és fotóanyag tárolására alkalmas eszközök beszerzését 700 ezer forinttal támogatta. A 2022-es pénzügyi évet az EME mintegy 260 ezer lej veszteséggel zárta (239 ezer lej a nonprofit tevékenységből származó veszteség, mintegy 21 ezer lej a kiadványértékesítés negatív eredménye).
Több tucatnyi terve van az egyesületnek 2023-ra, ínyencség például a szilágyballai bormúzeum tudományos ülésszakkal egybekötött avatása júniusban, dr. Petri Mór felújított budapesti sírjának avatása júliusban, orvostovábbképző a válaszúti Báthory-napokon szeptemberben.
Bitay Enikő zárszavában megköszönte az együtt gondolkodást, a tagok és munkatársak kitartó és áldozatos munkáját, hitüket az erdélyi magyar tudományművelés értelmében és értékében. Üdvözölte Oberfrank Ferenc bejelentését, amely egyben fontos üzenet az erdélyi magyar tudományos élet szereplői felé arról, hogy érdemes itthon vállalni a tudományos, kutatói munkát.
(Borítókép: a közgyűlés részvevői ROHONYI D. IVÁN)
