Bitay Enikő EME-elnök: a tudomány nemcsak tudás, hanem közösség is
Májusban az Akadémia székháza a Magyarország határain túli magyar tudományos intézetek és szervezetek otthonává vált, az MTA Sokszínű tudomány című bicentenáriumi rendezvénysorozata keretében. Az erdélyi és partiumi magyar tudományosság képviselői előadásokkal, konferenciákkal, kiállításokkal, koncertekkel, könyvbemutatókkal várták a tudományok iránt érdeklődőket, a rendkívül gazdag programsorozatról készült videókat a honlapon vissza lehet nézni.
Bitay Enikő akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke számolt be lapunknak az MTA székházában szervezett ünnepi programokról.
Az Akadémia 1825-ös megalapítása és az EME 1859-es létrejötte között élő kapcsolat van, ezt szándékoztak megmutatni, illetve bemutatni – mondta az EME elnöke, aki szerint a 200 éves Akadémia jubileuma számukra nemcsak alkalom, hanem közös örökség ünnepe.
– Az Erdélyi Múzeum-Egyesület programjait úgy állítottuk össze, hogy az MTA szerepét emelje ki, az Akadémia előtt tisztelegjenek. Célunk az volt, hogy bemutassuk: az MTA nemcsak a megalakuláskor, hanem az EME 1990-es újraalakulásakor is példát adott, támogatott, szövetségesként viselkedett. A rendezvényt Wittek Péter Indulójával nyitottuk meg Telegdi Gréta zongora-előadásában – a művet (Induló az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítása ünnepére) gr. Mikó Imrének ajánlotta a szerző 1856-ban. Ami a felszólalásokat illeti, az első előadás az Akadémia szerepét mutatta be az EME megalakulásában és fejlődésében. Ezt követték azok a prezentációk, amelyek az MTA által indított két nagy nemzeti programhoz kapcsolódnak: a történeti forráskutatáshoz, valamint a Magyar Nemzeti Helynévtárhoz, ezen eredményes kutatások az EME Jakó Zsigmond kutatóintézet munkatársai révén valósulnak meg. A kutatásokról Bogdándi Zsolt intézetigazgató, valamint W. Kovács András és Tamásné Szabó Csilla kutatók értekeztek a tudományos kiadó tevékenységéről, amely szintén az MTA erkölcsi hátterével fejlődött, Biro Annamária kiadóvezető tartott előadást – magyarázta Bitay Enikő.
A sokrétű kutatói munkába az EME külső kutatási programjaiból válogatott rövid, egyperces filmek nyújtottak bepillantást, szemléltetve a tudományosság sokszínűségét, az ígéretes fiatalok tudomány iránti érdeklődését, a tudományos utánpótlás reményeit. A programot egy kiállítás és filmvetítés tette teljessé, bemutatva az erdélyi magyar akadémikusokat – kurátor Portik Blénessy Ágota, a filmek készítője pedig Tóth Orsolya volt. Majd levetítették Miholcsa Gyula Bolyai Farkas élete című filmjét, a dokumentumfilm nemcsak a híres tudós szakmai életútját mutatta be, hanem emberi portrét is rajzolt róla, a polihisztorról, akinek szellemi öröksége ma is hat, és aki szintén szerves része annak a szellemi örökségnek, amelyből ma is építkezünk – vélekedett az EME elnöke.
Előadások a tudomány iránti elkötelezettség szellemében
– A rendezvénysorozat összegzéseként elmondhatom: a Magyar Tudományos Akadémia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közötti kapcsolat az egyik legszebb példája annak, hogyan működhet együtt két tudományos intézmény kölcsönös bizalom, közös értékek és szellemi összetartozás alapján, határokon innen és túl. A 200 éves évforduló kiváló alkalom arra, hogy megerősítsük: a tudomány nemcsak tudás, hanem közösség is. És ebben a közösségben az EME a jövőben is aktív, elkötelezett szereplő kíván maradni – emelte ki Bitay Enikő.
Ami a további rendezvényeket és az erdélyi intézmények bemutatóit illeti, Bitay Enikő elmondta: az MTA bicentenáriumát ünneplő másfél éves programsorozat keretében minden hónapban egy-egy osztály szervez tudományos eseményeket, illetve a külhoni magyar tudományosság intézményeit is megszólító, a Sokszínű tudomány címet viselő kiemelt programokra májusban került sor. Ennek első hetében az erdélyi intézmények tartották meg rendezvényeiket, az ünnepi hangulat, a tudomány iránti elkötelezettség mindegyiken érződött. A legeredményesebb és leglátványosabb tematikákban bővelkedő rendezvényekkel tisztelegtek az MTA 200 évének ünnepén: az intézmények előadásokkal, kiállításokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, filmvetítésekkel tették érdekessé, szemléletessé mindazt, amivel intézményükben munkálkodnak, képviselnek, a tudományművelés terén elérnek. Az ünnep jegyében ugyanakkor művészek is jelen voltak: zene-, tánc- és kórusművek is megszólaltak.
Bitay Enikő kiemelte a Széchenyi-díjas művelődéstörténész, akadémikus Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori elnöke tiszteletére rendezett tárlókiállítást, amelyet kerekasztal-beszélgetés is követett, az MTA Könyvtár és Információs Központ szervezésében, ahol a hagyaték is található. Emellett megemlítette a rendezvények nyitóünnepségét is, különös érzés volt számára belépni a megújult Akadémia székházába, amit tetőzött a Széchényi-szobor megkoszorúzása, majd a díszterem látványa, amely úgyszintén eredeti pompájában lett felújítva.
Kiállításon Karikó Katalin Nobel-díja és oklevele
Május elején nyílt meg a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely október 26-áig megtekinthető. A kiállítás öt különböző látványvilágú tematikai egységben mutatja be az Akadémia történetét, közösségteremtő erejét, a nemzeti azonosságtudat és a polgári fejlődés formálásában betöltött szerepét, valamint a tudomány és a mindennapok kapcsolatát (több mint 800 kiállítási tárgy látható). Az esemény díszvendége volt Karikó Katalin Nobel-díjas kutató, aki köszöntőjében hangsúlyozta, hogy számára nagyon nagy megtiszteltetés és öröm, hogy a Nobel-díját valamint az oklevelét itt állítják ki, ezzel szimbolikusan is összekapcsolódott a tudományos múlt és jelen – emlékezett Bitay Enikő.
– Az Akadémia közgyűlése két napon át zajlott, aminek az akadémikus választás jelentett ünnepi jelleget. Örültünk és büszkék vagyunk az újonnan megválasztott három erdélyi külső tagnak: Tánczos Vilmos néprajzosnak, László Attila régész-történésznek és Kristály Sándor matematikusnak – emelte ki az EME elnöke.
Bitay Enikő felidézte az amerikai magyar akadémikusok társasága és a külső tagság rendezvényét, amelynek keretében 16 remek előadást hallhattak a világ minden részéről érkezett külső tagoktól, különböző szakterületet felölve, köztük négy Nobel-díjas előadó volt: Karikó Katalin (University of Pennsylvania; fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 2023), Edvard Moser (Norwegian University of Science and Technology; élettani-orvosi Nobel-díj, 2014), May-Britt Moser (Norwegian University of Science and Technology; élettani-orvosi Nobel-díj, 2014) és Aaron Ciechanover (Israel Institute of Technology; kémiai Nobel-díj, 2004), valamint egy Abel-díjas kutató, Lovász László matematikus (Eötvös Loránd Tudományegyetem; Abel-díj, 2021). Mindegyikük előadása különleges szakmai élményt nyújtott, valamint a velük való személyes találkozás, beszélgetés is – emelte ki Bitay Enikő.
– Köszönet a szervezőknek, Tigyi Gábornak, aki a múlt évben volt vendégünk volt Kolozsvárt a tudománynapon, s Módy Istvánnak (a marosvásárhelyi származású neurológusnak), aki az idei tudománynapi rendezvényünkön tart majd plenáris előadást, s ismerheti meg a kolozsvári közönség. Külön büszkék vagyunk, hogy a rangos rendezvény előadói között találhattuk a szintén erdélyi származású Barabási Albert-László (Northeastern University) hálózatkutatót, valamint két kolozsvári kutató-professzort (Babeş–Bolyai Tudományegyetem), Gábor Csilla irodalomtörténészt és Pál Judit történészt, mindannyian az MTA külső tagjai. Az előadások elérhetők az MTA YouTube-csatornáján – hívta fel a figyelmet az EME-elnök.
Az ünnepség keretében két kolozsvári professzort is díjaztak: Pethő Ágnes az Arany János-díjat, valamint Veres Emőd az Arany János-érmet vehette át.
A tudományosság felelősségvállalásának legkorábbi példája
Bitay Enikő előadásában rámutatott, már a 18. század közepétől jelen volt az igény az erdélyi magyar társadalomban, hogy saját tudományos intézménye legyen. Mikó Imre gróf ebben élen járt, és 1859-ben megalapította az EME-t. Az MTA nemcsak támogatója, hanem szellemi ösztönzője is volt az EME megalapításának. 1856-tól kezdve Toldy Ferenc, Eötvös József és más akadémikusok nyíltan sürgették, hogy Erdélyben egy tudományos egyesület és múzeum jöjjön létre: 24 akadémikus vállalt szerepet az alapításban, az Akadémia pedig tudományos kiadványokat, kéziratokat ajánlott fel, és hivatalosan is képviseltette magát az 1859-es közgyűlésen. Az EME megalakulása és az Akadémia részvétele olyan szellemi összefogás eredményeként valósult meg, amely kapcsolódás nem csupán történeti jelentőségű, hanem a magyar tudományosság közös felelősségvállalásának egyik legkorábbi és legszebb példája is.
– Ez a fajta szellemi szövetség azóta is fennáll. Együttműködések, közös rendezvények, projekttámogatások által, mindezeket képekben elevenítettem fel, tiszteletadásként az egykori EME és MTA vezetősége előtt. Köszönetként, a Magyar Tudományos Akadémiának a határokon átnyúló felelősségvállalásért, a következetes támogatásért és a közös nemzeti ügy iránti elkötelezettségért, az ünnepi megnyitón oklevelet adtunk át Freund Tamás akadémikusnak, az MTA elnökének, valamint Kocsis Károly akadémikusnak, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökének is. Az EME számára ez rendezvény lehetőség volt arra is, hogy újra megerősítse a kapcsolatát az MTA-val, és a nyilvánosság előtt is bemutassa: az erdélyi tudományosság mindig is része (volt) az összmagyar tudományosságnak – értékelte az EME elnöke.
Amint elmondta, az MTA jelenlegi vezetősége kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a 2023-ban indított Nemzeti Programjával jelentős lendületet adott tudományos törekvéseiknek, a kiszámítható, ütemezett támogatás lehetővé tette a kutatók számára a forrásfeltárást, a publikálást, a szakmai kapcsolatok bővítését, valamint az aktív részvételt az ismeretterjesztésben, az egyetemi oktatásban és az utánpótlás-nevelésben egyaránt. Mindez jól példázza, hogy célzott támogatással miként erősödhet meg és válhat egyre hatékonyabbá egy tudományos intézmény.
Az utánpótlás-nevelés fontossága a tudomány területén
Bitay Enikő ismét felidézte, hogy az EME felkarolja, támogatja és ösztönözi a tudományos utánpótlást biztosító szakmai műhelyeket és az azok által tömörített, tudományos tevékenységre vállalkozó diákságot, mint például a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete (KOMATE) valamint a Kolozsvári Műszakis Klub (KMK) működését, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) tevékenységét, illetve kiemelten a diákköri tudományos rendezvényeket. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület az elmúlt másfél évtizedben tudatosan építette ki azokat a külső kutatási programjait, amelyek mára az egyik legfontosabb utánpótlás-nevelő műhelyévé váltak. A kezdetektől cél volt, hogy fiatal kutatók – egyetemi hallgatók és doktoranduszok – önálló kutatási lehetőséget kapjanak, és bekapcsolódhassanak a tudományos életbe. 2007 és 2024 között összesen 210 ilyen program valósult meg, mintegy 700 résztvevővel – döntő többségük fiatal. A témák széles skálán mozognak: az irodalom- és történettudománytól a régészeten és építészeten át az orvosi és természettudományos kutatásokig. Sok projekt szorosan kapcsolódik az EME gyűjteményeihez, levéltári vagy múzeumi anyagaihoz. Ezek a programok nemcsak publikációs lehetőséget kínálnak, hanem valódi közösségi élményt is konferenciák, műhelyek, személyes mentorálás formájában. Így az EME nemcsak tudományos eredményeket hoz létre, hanem közösséget is épít, tudatosan felkarolva a fiatal generációt – magyarázta az akadémikus.
– Kutatási programjaink a tervezett rendben folynak. Az EME sokrétű tevékenysége főleg a rendezvényei által válik láthatóvá, tudományos eredmények bemutatásával, könyvbemutatókkal, kerekasztal-beszélgetések révén – mondta Bitay Enikő, megemlítve a Sepsiszentgyörgyön nemrég szervezett könyvvásárt, amelyen jelen volt az EME kiadója, könyvbemutatókkal is.
Továbbá idén is sokszínű programmal készülnek a Kolozsvári Magyar Napokra, majdnem minden szakosztály, különböző szakterület révén kalauzol majd el a tudomány világába: rendezvények, előadások, könyvbemutatók, tematikus séták, filmvetítések gazdag választékából tallózhatnak az érdeklődök, de a könyvstandjuk is elérhető lesz egész héten.
– És talán a legidőszerűbb, az MTA 200 ünnepéhez is kapcsolódik, hogy hazahozzuk az erdélyi magyar akadémikusokat bemutató kiállítást. A novemberi Magyar Tudomány Napja Erdélyben ünnepi rendezvényünk keretében az erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka a kolozsvári Művészeti Múzeumban is megtekinthető lesz, a rövidfilmek vetítésével együtt. A Bolyai Farkas dokumentumfilmet karaván jelleggel középiskolákba visszük el, hogy diákjaink is közelebb kerüljenek a neves akadémikusainkhoz, példát, erőt, ihletet kapjanak a tudományos élet vállalásának biztatásaként – vázolta fel a közeljövő terveit Bitay Enikő EME-elnök.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) május 13-án mutatkozott be. A kiválóság hagyománya című szakmai napot Markó Bálint egyetemi tanár, a BBTE magyar tagozatvezető rektorhelyettese nyitotta meg, majd Bartos-Elekes Zsombor (Magyar Földrajzi Intézet) tartott előadást Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatékáról és az azt bemutató villámtárlatról. Május 14-én az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB) tartott az MTA székházának felolvasótermében szakmai napot, amelyet Nagy László, a KAB elnöke, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem fizikusprofesszora nyitott meg. A délelőtti és délutáni tudományos előadások az erdélyi magyar tudósok eredményeiről adtak számot. A tartalmas konferenciát erdélyi doktoranduszok bemutatkozásai zárták. Május 15-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem mutatkozott be az MTA székházának felolvasótermében, Együtt a tudományért Erdélyben című konferenciájukat a Teller Ede-emlékérem átadásával nyitotta meg Tonk Márton rektor. A díjat idén a Magyar Tudományos Akadémiának ítélte oda az egyetem szenátusa, az elismerést az MTA köztestületének nevében Freund Tamás, az MTA elnöke vette át. A díjátadást tudományos előadások sora követte. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) május 19-én tartotta meg szakmai napját, amelynek keretében többek között Szilágyi Ferenc a Partium régiót, Maior Enikő a Partiumi Keresztény Egyetemet mutatta be, míg Fleisz János nagyváradi, bihari kötődésű kiemelkedő akadémikusokról tartott előadást. A konferencián készült videók megtekinthetők az mta200.hu honlapján.
