„Százhatvanöt évvel ezelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy megszervezze és előmozdítsa az erdélyi magyar tudományos életet. Ha igaz, hogy a nemzet a nyelvében él, akkor fejlődésének záloga a magyar nyelven művelt tudomány” – emelte ki a 35. alkalommal összehívott közgyűlést megnyitó beszédében Bitay Enikő, az EME elnöke. Hangsúlyozta, az egyesület ma is ezt a szellemiséget követi: őrzi, gazdagítja és továbbadja az erdélyi magyar tudományosság örökségét, nyitott a jelenkor új ismereteire, és aktív alakítója kíván lenni a jövő fejlődésének. Bitay Enikő rámutatott: az EME működtetése napjainkban is komoly kihívást jelent. Nemcsak a szerteágazó tevékenységek összehangolása és az ezekhez szükséges emberi és anyagi erőforrások biztosítása igényel folyamatos odafigyelést, hanem az is, hogy e sokrétű munkát méltó módon láthatóvá tudják tenni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyűlés valamennyi dokumentumát közzétették, ezekben érzékeltetik azt a szellemi és gyakorlati teljesítményt, amely az EME mögött áll. Kiemelte, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az EME legfontosabb partnerintézménye, 2023-ban indított nemzeti programjával jelentős lendületet adott az EME tudományos törekvései kibontakozásának.

Az egyesület elnöke kitért arra is, hogy idén az MTA fennállásának bicentenáriumát ünnepli – olyan tudománytörténeti mérföldkövet, amelyhez az EME is tisztelettel és aktív szerepvállalással kíván csatlakozni. Az egyesület részt vesz a május 12-i, Határon túli tudomány hónapja című budapesti nyitórendezvényen, ahol tudományos előadásokkal, poszterkiállítással és filmvetítéssel mutatja majd be tevékenységét, amely mögött az MTA közreműködése és támogatása is ott áll.

Örömmel nyugtázza az MTA az együttműködést

Az EME közgyűlését több meghívott köszöntötte. Morvai Tünde, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának titkára beszédében kiemelte: az MTA alapvető küldetése, hogy mozgósítsa a teljes magyar tudományos közösséget a fejlődésben, hogy közreműködjön a kutatás, innováció, felsőoktatás valamennyi színterével. Hangsúlyozta: az MTA mindig elkötelezett volt a határon túli magyar közösségek támogatásában, örömmel nyugtázza, hogy az EME-vel való együttműködés révén hozzájárulhat a tudományos közösség építéséhez, fejlesztéséhez. Szólt arról is, hogy a vezetők és mecénások együttes munkája alapvető a tudományos célok eléréséhez, ahhoz, hogy a magyar tudományos közösség globális szinten is meghatározó szerepet játsszon. 

Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjának főigazgatója, a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke beszédében fontosnak nevezte, hogy a nagyobb, kormányok által támogatott tudományművelő rendszerek mellett legyenek alapítványok, öntevékeny csoportok is. Ilyen a Gróf Mikó Imre Alapítvány is, amelyet annak idején Entz Géza és Filep Antal hozott létre – emelte ki. Gratulált az EME-nek az elmúlt év tevékenységéhez, azt kívánva, hogy az a sok szervezet, amely a magyar tudomány ügyét életben tartja, tudjon a hétköznapokban is együttműködni.

Komlósi István, az MTA debreceni területi bizottságának alelnöke arra mutatott rá, hogy a közgyűlési beszámolók is azt bizonyítják, milyen sokrétű feladatot hajtott végre az EME és szakosztályai. Egyben hangsúlyozta: a tudósoknak, kutatóknak feladata az eredmények társadalmiasítása, az ismeretterjesztés is. Javasolta, fogalmazzák újra az EME és MTA szakosztályai, osztályai közötti együttműködést. 

Simon István Előd, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja úgy vélte, az EME az erdélyi tudományosság szervezője, zászlóshajója, és Erdély tudományos élete ezer szállal kötődik a magyar és szélesebb értelemben a Kárpát-medencei tudományossághoz, ezt a munkát Magyarország kormánya is kívánja támogatni a rendelkezésére álló eszközökkel.

Kovács Sándor, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a régi mesterek az elcsendesedésben találták meg a tisztánlátást. A tudomány is belső és külső csendesülésben művelhető. „Isten adjon erőt ahhoz, hogy közösségünkért munkálkodhassunk” – fogalmazott.

Markó Bálint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese hangsúlyozta: a tudományt és a nyelvet egyaránt művelni kell – ez a kettősség jelen van minden kutató, tudós, oktató életében. „Sorsunk, életünk – mint ahogyan az enyém is – összefonódott az EME-vel; sokan több kalapot viselünk, de ez lehetővé teszi, hogy együtt gondolkodjunk, empatikusabbak legyünk egymás intézményeivel, szervezeteivel, ez is egyfajta erdélyi sajátosság” – részletezte. 

Molnár Kovács Zsolt régész, egyetemi docens a Pósta Béla Egyesület nevében, annak elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Biztatónak nevezte az együttműködést, amely a régészeket és az EME-t összefűzi. Hangsúlyozta: az együttgondolkodásra szükség van, ez teremt lehetőséget az együttműködésre. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) nevében Nagy László akadémikus köszöntötte a közgyűlésen jelenlévőket.

Sokrétű tevékenységgel szolgálta a tudományosságot a hét szakosztály

A munkálatok a jelentések ismertetésével folytatódtak. Bogdándi Zsolt EME-főtitkár nyitotta meg a sort a főtitkári tájékoztatóval, és a történeti forráskiadást végző Jakó Zsigmond Kutatóintézet tavalyi tevékenységének ismertetésével, majd elhangzott Fábián Botond gazdasági tanácsos jelentése a 2024. évről, a 2025. évi költségvetés előterjesztése, illetve a cenzori bizottság is ismertette jelentését. Beszámolót tartott Tóth Orsolya, az EME könyvtár- és információs központjának igazgatója, illetve Biró Annamária, az EME felelős kiadója. 

Az EME hét szakosztályának vezetői ismertették elmúlt évi aktivitásukat: a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály tevékenységét Egyed Emese elnök, a Természettudományi Szakosztályét Csavdáry Alexandra elnök, az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály munkásságát dr. Szilágyi Tibor elnök, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály aktivitásának eredményeit Kokoly Zsolt alelnök összegezte. A Műszaki Tudományok Szakosztálya tudományos és tudományszervező programjairól Gobesz Zsongor vezetőségi tag számolt be, a Matematikai és Informatikai Szakosztály elmúlt évi tevékenységét Robu Judit elnök, az Agrártudományi Szakosztály éves munkáját Nyárádi Imre István elnök ismertette. A fiókegyesületek jelentéseit Keszeg Vilmos, az EME alelnöke összegezte. Székely János jogtanácsos összefoglalta az egyesület jogi ügyeit. Minden egyes beszámoló elolvasható az egyesület honlapján.

Több helyre lenne szüksége az EME kézirattárának

Az EME főtitkárának jelentése rámutat, hogy az EME kézirattára az elmúlt időszakban is nagy nehézségekkel küzdött férőhelyének szűk volta miatt. Emellett, a Lakatos utcai Lőrinczi házban levő gyűjtemény az elmúlt évben további kéziratos anyagokkal gyarapodott: az Erdélyi Szépmíves Céh újraalapításának irataival (Bálint Júlia adománya), Orosz Endre hagyatékának kiegészítésével (családi levelezés, személyes iratok – Orosz Judit adománya), az alsójárai Olvasó-Egylet 1918–1921 közötti jegyzőkönyveivel (Durugy Pál tordai tanár adománya, Keszeg Vilmos közvetítésével), néhai Ferenczi Géza régész kéziratai (Hubbes Éva ny. könyvtáros révén).

A Wass Ottilia-ház ügye máig megoldásra vár

A jogtanácsosi, és az összegző főtitkári jelentés egyebek mellett emlékeztet, hogy az EME újraalakulása óta pereskedik jogos tulajdona, az egykori Wass Ottilia-ház visszaszerzése érdekében. A Wass-ház visszaszolgáltatása kapcsán az EME a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult: továbbra is zajlik két (első esetben még 2017-ben, a második esetben 2022-ben kezdeményezett) ügy, amelyet az egyesület kérelmezett. A jogtanácsosi jelentés szerint, a Wass-ház vonatkozásában az alkotmánybíróság előtt, a jelentéstevő bíró vizsgálata alatt áll egy alkotmányossági kifogás, melynek célja az ingatlan visszaszolgáltatásával kapcsolatban lezárult per esetleges újrafelvételéhez vezető határozat kiharcolása. Amennyiben az ingatlan természetbeni visszaszolgáltatását nem lehetne elérni, az EME mindenképpen kártalanításban szeretne részesülni. Az egyesületnek ugyanakkor folyamatban van a Jókai (Napoca) utca 14. szám alatti Müller-házban levő tulajdonrészének elkülönítése és megosztása, de ennek lezárultáig sajnos komolyabb beruházásba nem kezdhetnek, állagmegőrzési munkálatokat végeznek majd.

A díjak átadása mindig ünnepi alkalom

A közgyűlés megható, ünnepi momentuma volt a díjak, elismerések átadása. Az EME és a Gróf Mikó Imre Alapítvány Both Noémi Zsuzsanna muzeológusnak Gróf Mikó Imre-díjat adományozott A székely faluközösség nótáriusa Imreh István élete és munkássága című monográfiáért. 

A közgyűlés az Erdélyi Múzeum-Egyesületben kifejtett sokrétű tevékenységéért, a Jakó Zsigmond Kutatóintézet igazgatásában vállalt szerepéért és az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályában kifejtett tudományművelő tevékenysége elismeréséül tiszteleti taggá választotta Kovács András művészettörténészt, emeritus professzort, akit egykori tanítványa, Weisz Attila művészettörténész laudált. Tiszteleti taggá választotta az EME Filep Antal néprajzkutatót, valamint dr Brassai Zoltán belgyógyász emeritus professzort. Filep Antalt Keszeg Vilmos, dr Brassai Zoltánt dr. Szilágyi Tibor professzor laudálta. A Gróf Mikó Imre-emléklapot idén dr. Leiher Leonórának ítélték oda, akit Sipos Emese laudált.

Az EME által megbízott háromtagú (Sipos Gábor, Szabó Árpád Töhötöm és Kása Zoltán alkotta) testület az EME kiadójánál tavaly megjelent kötetek közül kiválasztotta azt a könyvet, amelyet az egyesület az Év könyve kitüntetéssel ismert el. Idén ezzel az elismeréssel az EME Ferenczi Szilárd Kolozsvár várospolitikája 1868–1918 című kötetét honorálta – a történész doktori értekezésének kibővített változatát. 

„Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 165 éves történetének talán legnagyobb értéke a folytonosság – az intézmény fennmaradása és működése, még a legnehezebb időszakokban is. A múlt öröksége nemcsak megőrzendő érték, hanem élő hagyomány, amelyet felelősséggel kívánunk továbbadni a fiatalabb nemzedékeknek” – összegezte az EME elnöke.

(Fotóriportunk ITT.)