Még mindig túl sokan halnak meg a romániai utakon

Videokamera a műszaki vizsgán

Amint azt a cikk elején említettük, május 20-ától, ha egy autó periodikus műszaki vizsga (ITP) nélkül közlekedik, és lebukik egy közúti ellenőrzésen, a sofőr megbírságolása mellett azonnal elveszik a jármű forgalmi engedélyét és rendszámtábláit –, s miután a közlekedésrendészeti szabályok szerint rendszámtábla nélkül tilos közlekedni, így csak tolva, vagy pedig platformon lehet elszállítani a helyszínről. Az autó rendszámtábláját és forgalmi engedélyét akkor is bevonják, ha tulajdonosváltás történt, és az új tulajdonos nem iratta át az autót 90 napon belül a saját nevére.

Visszatérve a periodikus műszaki vizsgára, e téren további újítás, hogy az ilyen vizsgát végző egységeket (szervizeket) be kellett kamerázni, így a vizsgáztatást végző szakembereknek kötelező legalább két kamerával (két szögből), HD-minőségben, teljes egészében rögzíteniük a műszaki vizsgát. A kameráknak az ITP-egységek teljes nyitvatartása alatt működniük kell, a felvételeket a Gépkocsinyilvántartó Hivatal (RAR) szakemberei bármikor kérhetik. A csalások kiiktatását célzó rendelkezés szerint a felvételeket 6 hónapig kell megőrizni, és ha valamelyik ITP-egységben nem aktív a kamera, akkor az egység működési engedélyét akár azonnal felfüggeszthetik.

Mint ismeretes, egy tavalyi rendelkezés már szigorított az idősebb autók műszaki vizsgáján, olyan értelemben, hogy a 10 évesnél régebbi gyártású autókat ugyanis már nem kétévente, hanem évente kell vizsgára vinni.

Régi autó – fokozott balesetveszély?

Észlelhetők-e összefüggések a romániai közúti balesetek száma, gyakorisága és a külföldről behozott, használt autók növekvő népszerűsége között – vetette fel nemrég a kérdést az a tanulmány, amelyet Benedek József és Silviu Marian Ciobanu, a BBTE Földrajz Karának munkatársai, valamint az egyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának PhD-hallgatója, Anatolie Coşciug készített.

A tanulmányt összegző közlemény megállapítja: Romániában kirívóan magas a közúti gépjármű-szerencsétlenségek száma, a halálos kimenetelű közúti balesetek arányát tekintve a listavezető EU-tagállamok közé tartozunk. A Román Rendőr-főfelügyelőség forgalmi osztályának kimutatása szerint 2008 és 2015 között összesen 205 127 gépjármű volt érintett 133 351 közúti balesetben, ami 202 396 ember sérülését eredményezte – ebből 146 109 könnyű, 39 599 súlyos, 11 072 pedig halálos kimenetelű sérülés volt (a számok és a tanulmány megállapításai kizárólag a gépjármű–gépjármű között történő, személyi sérüléssel járó, rendőri közbeavatkozást igénylő szerencsétlenségekre vonatkoznak).

Súlyos balesetek, elhunytak, sérültek Romániában (2001–2017) Forrás: politiaromana.ro

Mutatnak-e összefüggést a fenti adatok azzal, hogy említett időszakban milyen típusú autók közlekedtek a hazai utakon? A Vezetői Jogosítvány- és Gépjármű-nyilvántartó Hivatal adatbázisára támaszkodva a szerzők három kategóriába sorolták a gépjárműveket: (1) újraregisztrált autók, melyek korábban is az országban voltak bejegyezve, (2) új autók, melyek az országban voltak először forgalomba írva, (3) korábban külföldön forgalomba írt, használt gépjárművek. 2008 és 2015 között 853 249 új gépjárművet jegyeztek be Romániában, 1 690 353 külföldről származó, használt gépjárművet írattak forgalomba, továbbá 2 487 190 korábban is Romániában bejegyzett gépjármű cserélt gazdát az országon belül. Az erdélyi régióban jelentősen nagyobb a használtautó-behozatal, mint az ország egyéb megyéiben, a jelenséget elsősorban az Erdély és a nyugat-európai államok között zajló nemzetközi vándorlás magyarázhatja. A nyugati határmegyékben – érthető okokból – ugyancsak intenzívebb a használtautó-import, mint az ország keleti vagy déli régióiban. A használt gépjárművek java Németországból, Ausztriából, Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából vagy Luxemburgból érkezik. A külföldről származó, használt gépjárművek növekvő népszerűsé­gét leginkább hozzáférhető áruk indokolja, továbbá közrejátszik bizonyos gépjármű-brandek társadalmi imidzse, a használtgépjármű-kereskedők érdekeltsége, a felhalmozódás a forrásállamokban, a piac liberalizálása, az új autók iránti kereslet gyengülése (például a 2008-as gazdasági válság nyomán).

A használtgépjármű-árak alacsonyan tartása azonban súlyosan amortizált, technikailag kifogásolható vagy elöregedett gépjárművek behozatalához is vezet. A 15 éves vagy annál öregebb gépjárművek két és félszer nagyobb valószínűséggel válnak érintetté közúti balesetekben, mint a fiatalabb autók – állapítja meg a tanulmány. A behozott, használt gépjárművek egy részét ráadásul egészen más használati célokra és útviszonyokra tervezték, mint a hazaiak, a jobb menetirányú közlekedésben használt jobbkormányos autók esetében akár 40 százalékkal is növekedhet a közúti baleset esélye.

A közutak biztonságának javítását célzó nemzetközi EU-s rendelkezéseknek, valamint a sürgősségi orvoslás hatékonyabbá válásának köszönhetően az utóbbi évtizedben nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt csökkent a halálos forgalmi balesetek aránya. 2015-re azonban ismét megugrott a végzetes szerencsétlenségek száma – míg 2014-ben 23 296 gépjármű–gépjármű között történő balesetből 15 065 volt halálos kimenetelű, addig 2015-ben 26 525 szerencsétlenségből 17 389 bizonyult végzetesnek. A halálos balesetek, valamint az erősen urbanizált megyékre (ld. Ilfov, Konstanca) jellemző, kisebb szerencsétlenségek számértéke nem mutat közvetlen összefüggést a külföldről behozott, használt gépjárművek népszerűsödésével, a súlyos közúti balesetek gyakoriasodása, valamint a balesetek teljes számának emelkedése azonban igen. Jóllehet, 2008-tól 2011-ig egyetlen jobbkormányos, használt gépjármű sem volt érintett hazai közúti balesetben, 2011-től – valószínűsíthetően az Egyesült Királyság irányába történő gazdasági vándorlás felélénkülése miatt – látványosan megugrott ezeknek a járműveknek a száma. Ez közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy ország közép-keleti régiójában számos olyan balesetet regisztráltak 2011 és 2015 között, amelyekben jobbkormányos gépkocsik is érintettek voltak.

Sofőrszemmel elsősorban az infrastruktúra a hibás

Egy másik, nemrég végzett felmérés szerint viszont nem a gépkocsipark kiöregedése, hanem – a közúti szabályok be nem tartása és a sofőrök veszélyes manőverei mellett – az utak állapota befolyásolja leginkább a közúti biztonságot. Erre a következtetésre a Biztosító és Viszontbiztosító Társaságok Romániai Egyesülete (UNSAR) jutott, az általa végzett felmérésben résztvevők válaszai alapján.

A közúti infrastruktúra biztonsági fokát elsősorban az befolyásolja, hogy a meglévő hálózat nincs korszerűsítve (79%), továbbá az autópályák hiánya (77%), a forgalmi kapacitás túllépése (76%), a biztonsági elemek hiánya (70%), az útjelzés hiányosságai (64%).

A megkérdezettek mintegy fele (44%-a) közepesnek nevezte biztonságérzetét a mindennapi közlekedésben, további egyharmaduk (30%) pedig alacsonynak vagy nagyon alacsonynak – de majdnem ugyanennyien (26%) vannak azok is, akik biztonságosnak vagy nagyon biztonságosnak látják a mindennapi közlekedést.

„Az eredmények egyáltalán nem meglepőek, ha azt nézzük, hogy a statisztikák szerint országos szinten naponta 5 személy veszti életét, további 22 súlyosan, 87 pedig könnyebben megsérül, míg a személyi sérülés nélküli, csupán anyagi kárral járó balesetek száma mintegy 275” – jegyzi  meg a felmérés készítője.

A közvéleménykutatásban résztvevők véleménye szerint biztonságérzetüket a következő tényezők befolyásolják: a kockázatos manőverek (61,7%), a közlekedési szabályok be nem tartása (58,4%), az utak állapota és a balesetek nagy száma (50,4%).

A megkérdezettek 41,4%-a szerint az autók rossz műszaki állapota csak részben ­csökkenti a biztonságérzetüket a közutakon, e tekintetben a fő problémák a műszaki meghibásodások (61,3%), a kötelező gépjárműbiztosítás (RCA) nélkül közlekedő autók (47,7%) és az időszakos műszaki vizsga nélkül közlekedő gépjárművek (44,4%).

Az autók aktív biztonsági rendszerekkel való fel nem szereltségét a megkérdezettek 40,7%-a hozta fel a biztonságérzetet csökkentő okként, míg az autók régiségét, korát a 38,3%-uk. E számok úgy is értelmezhetőek, hogy a válaszadók mintegy 40%-a van tudatában a korszerű, magas biztonsági szintet (légzsákok, ABS stb.) nyújtó autók használatának fontosságával.

Tíz évesnél idősebb az utakon közlekedő járművek 70%-a

A közúti közlekedésben résztvevők hozzáállása tekintetében a legveszélyesebb kategóriát a szekerek kocsisai képezik, őket követik a gépkocsivezetők (59,6%), majd a motorkerékpárosok (48,6%) és a gyalogosok (46,8%). Ebből az adatsorból a második az érdekes, ugyanis a közvéleménykutatás adatait feldolgozók szerint a megkérdezettek 96,6%-a maga is rendelkezik hajtási jogosítvánnyal, így ez a magas, majdnem 60%-os arány közvetve azt jelenti, hogy az autósok maguk is beismerik: meggondolatlanul vezetnek. Másfelől, a statisztikai adatok szerint a gyalogosok fegyelmezetlensége az első helyen áll a balesetek okainak tekintetében (20,5%-kal), megelőzve a gyorshajtást (19,1%), tehát nagy a különbség a válaszok és a statisztikák között.

A forgalom szabályozása terén a legtöbben a közúti kihágásokat automatikusan megállapító rendszerek hiányát rótták fel (55,2%) és a törvény betartására kötelező eszközök nem elégséges voltát (53%), továbbá a túl enyhe bírságokat (43,4%) és a kirótt bírságok begyűjtésének alacsony fokát (42,7%).

Az online kérdőívet egyébként – önkéntes alapon – 3785 személy töltötte ki, 75%-uk városon él. A válaszadók 31%-a már keveredett közúti balesetbe (kétharmaduk szenvedő alanyként), ugyanakkor 49%-uk kapott már közlekedésrendészeti bírságot.

Érdemes még kiemelni, hogy a válaszadók szerint a közúti forgalom hazai résztvevőinek általános jellegét, profilját elsősorban az iskolában kapott gyenge közúti nevelés (53,4%), a sofőriskolákban nyújtott felületes felkészítés (52,7%) és a családban látott minta (51%) befolyásolja.

Egy kis statisztika

Az Országos Staisztikai Hivatal legutóbbi éves – 2016-ra vonatkozó – adatai szerint abban az évben 9,6%-kal nőtt a gépjármű–gépjármű közötti balesetek száma, és 7%-kal azoké, amelyekben egyetlen autó volt érintett (például fának, hídfőnek csapódott járművek). Azok a balesetek, amelyek személyi sérüléssel jártak és településen történtek, a balesetek teljes számának 82,7%-át teszik ki. 1688 gépkocsivezető ittas állapotban balesetezett, ugyanakkor további 2133 személy – gyalogosok, kerékpárosok stb. – szintén alkohol fogyasztását követően keveredtek a balesetbe.