Ez is tanúsítja, hogy a 19. század második fele az Eucharisztiának egy újszerű diadalmenetét – nevezetesen az Eucharisztikus Kongresszusokat – indította el egy olyan korszakban, amelyben a szabadelvűség nyomán megerősödő ateista eszmék a politikai kormányzásban is éreztették hatásukat. Ezek a szellemi áramlatok Franciaországot járták át különösen, ezért érthető, hogy az Eucharisztikus Kongresszusok szervezése ebből az országból indult, Tamisier Emilia (1834–1910) kezdeményezésére, aki eleinte eucharisztikus zarándoklatokat, majd nemzeti kongresszust szervezett. Az első nemzetközi kongresszust 140 éve, 1881. július 28-án tartották Lille-ben.
Budapesten 1938. május 25-én kezdődött el a várva várt ünnep: egyszerre szólaltak meg a harangok, erre indult el a papság menete a Vajdahunyad várától a Hősök terére. A klérus felvonulását négyes sorokba rendeződve a kispapok nyitották meg, majd a szerzetesrendek, a világi papság, a kanonokok, az apátok, a prépostok után 190 püspök és 37 érsek tartott a nyitó ünnepség színhelyére, élükön – házigazda minőségében – Serédi Jusztinián herceprímással, mögötte a többi bíborossal. A hívek térdelve fogadták XI. Piusz pápa (1922–1939 között) küldöttét, Eugenio Pacelli bíboros államtitkárt – aki nem más, mint a későbbi, a magyarokat nagyrabecsülő XII. Piusz pápa (1939–1958 között). A következő nap a gyermekek vehettek részt szentmisén, amelyen közel 150 ezren elsőáldoztak.
Az öt napon át tartó kiemelkedő programok keretében kivilágított gőzösön, öt hajó kíséretében vitték az Oltáriszentséget a Duna budapesti szakaszán. Az utolsó nap, a május 29-i délelőtti szertartáson – amelyen ötszázezer ember imádkozott együtt – Eugenio Pacelli bíboros hangsúlyozta: „Tanúim lesztek! Ezekkel a szavakkal búcsúzott az Üdvözítő tanítványaitól és ezekkel a szavakkal búcsúzik tőlünk is.” Egyébként himnuszt is írtak az eseményre – a zeneszerző Koudela Géza, szöveg: Bangha Béla jezsuita – Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat kezdettel – ez a legismertebb magyar egyházi énekek egyike lett, átdolgozott változata pedig a mostani NEK himnusza.
A 34. NEK emlékkönyvének kézírásos bevezetőjében Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás gyönyörű fogalmazásában olvashatjuk: „Ha azt a sok kegyelmet, amelynek az eucharisztikus kongresszus évében lelki megújulásunkat köszönjük, egyházunk és hazánk javára, valamint saját lelkünk üdvére használjuk fel, akkor sem katolikus hitünk, sem magyarságunk miatt nem kell szégyenkeznünk; akkor befelé és kifelé bátran és büszkén vallhatjuk magunkat katolikusoknak és magyaroknak, mert a budapesti eucharisztikus világkongresszus sikeres megrendezése és a vele kapcsolatos lelki megújulás címén megmarad a becsületünk Isten és emberek előtt.”
Napjainkban ezen világesemények szervezője a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága. A más-más helyszínen meghirdetett kongresszusnak előre kiválasztott mottója van, előadásokkal készülnek, illetve sok közös imát tartanak, és szentségimádáson vesznek részt a hívők. Eleinte évente, kétévente, a második világháború óta leginkább négyévente rendezik meg. A kongresszus igyekszik érthetőbbé tenni a Krisztus által az utolsó vacsorán végzett áldozatbemutatást, és annak fontosságát, amiben esetenként segítenek az elismert Oltáriszentség-csodák is. Mondhatnánk: eddig Krisztus kereste fel a világ népeit, most a nemzetek visszaadják a látogatást.
Budapesten Minden forrásom belőled fakad! mottóval kezdődik holnapután, szeptember 5-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyet eredetileg tavaly őszre terveztek, de a koronavírus-járvány miatt számos más egyházi világeseménnyel együtt elhalasztották. Minden nehézség ellenére elmondhatjuk, hogy Isten kegyelme nagy jelentőségű eseménnyel teszi még kiemelkedőbbé a NEK-et: huszonegy év elteltével vesz részt rajta a Katolikus Egyház legfőbb vezetője, Ferenc pápa – legutóbb Szent II. János Pál pápa látogatott el az akkor Rómában tartott világeseményre.
Főpásztorunk, Kovács Gergely gyulafehérvári érsek már májusi körlevelében felhívta a figyelmet az eseményre, hangsúlyozva: készüljünk lelkesen a gyümölcsöző részvételre, imádkozzunk állhatatosan a Kongresszus sikeréért és áldást hozó ajándékaiért.
Az egység jegyében a kongresszuson nem kevesebb mint 40 keleti (bizánci) rítusú katolikus főpásztor is találkozik a magyar fővárosban, akik a Szent István Bazilikában fognak szeptember 8-án 16 órakor (valamennyi időpont magyarországi idő szerint értendő) közös szent liturgiát ünnepelni; jelen lesz és beszédet mond Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, az ortodox egyház legfőbb vezetője is. Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek, a NEK főházigazdája ezzel kapcsolatban nyomatékosította: a pátriárka 2000-ben a világ kereszténységének nagy jubileumán és a magyar kereszténység ezer éves évfordulóján szentté avatta az ortodox egyház számára is Szent István magyar királyt, akit így ezen a kongresszuson is az egységes egyház szentjeként ünnepelnek.
A kongresszus egyik megható eseménye lesz, hogy 1300 gyermek fog első alkalommal szentáldozáshoz járulni a NEK nyitó szentmiséjén; ők utána emlékcsomagot kapnak, benne a kongresszus (Szabó Tamás ötvösmesternek a Kovács Zoltán szobrászművész tervei nyomán alkotott) emlékérmével, valamint a NEK Egy falat mennyországnak elnevezett süteményével, amely Karl Zsolt cukrászati költeménye.
Természetesen Erdélyből is több zarándokcsoport, illetve személy ott lesz ezen a világeseményen, így például szeptember 7-én Kovács Gergely érsek áldásával Gyulafehérvárról indul a Ferences Biciklitúra küldöttsége Főcze Imre Bonaventura ferences szerzetespap, dévai plébános vezetésével. Ők szeptember 12-én, vasárnap csatlakoznak a dévai Szent Ferenc Alapítvány szervezte székelyföldi zarándokvonat nagyszámú küldöttségéhez, s velük együtt fognak részt venni a Ferenc pápa által bemutatott Statio Orbis ünnepi zárómisén.
Ferenc pápa szeptember 12-én, vasárnap reggel 8 óra körül érkezik meg repülőgéppel a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. A köszöntőket követően találkozik Áder Jánossal, a Magyar Köztársaság elnökével, Orbán Viktor miniszterelnökkel és a püspökökkel a Szépművészeti Múzeumban, majd fogadja a Magyarországi Egyházak Ökuménikus Tanácsának és a zsidó közösség képviselőit.
A Hősök terén reggel 6 órakor nyitják majd meg a kapukat; a Szentatya fél 11 órától a pápamobilon üdvözli a szerte a világból összegyűlt híveket. A pápa 11:30 órakor kezdődő miséjét kétórás (9 órakor kezdődő) kulturális műsor előzi meg. Ennek keretében fellép a Kárpát-medence különböző területeiről érkező, mintegy 84 énekkarból szerveződött, 2100 tagú énekkar Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy vezetésével. Köztük lesz a kolozsvári Szent Mihály egyházközség Szent Cecília kórusa is, amelyet Potyó István karnagy, kántor készített fel, hangsúlyozva, hogy valamennyiük számára egy tanúságtevő közösségi esemény lesz a fellépés, amely új lendületet fog adni a kórusnak.
Gondviselésszerűen éppen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején kerül sor a Bazilika előtti Szent István téren szeptember 4 és 12. között a Szent István Könyvhétre, amely a magyar keresztény könyvkiadók legrangosabb és legnagyobb seregszemléje. A katolikus sajtó képviseletében résztvevő kiadók között ott találjuk a Vasárnap hetilapot, illetve a Keresztény Szó kulturális havi folyóiratot megjelentető kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesületet is.
A NEK kiemelkedő alkalom, hogy szent hitünket megszilárdítsa, mert az Oltáriszentség egész hitünknek és hitéletünknek középpontja, éltető és eleven forrása. Krisztus csodálatos jelenléte az Oltáriszentségben, a szentmisében újra meg újra megújuló, vérontás nélküli áldozat és a lelkünket tápláló szentáldozás a kezdetektől fogva a gyakorlati katolikus hitéletnek legbensőbb kincseihez tartozik. Az Eucharisztia mélységes hittitok, amelynek valóságát csak Isten szavára és kegyelméből hihetjük el, azonban mégsem ész- vagy természetellenes, ha arra gondolunk, hogy az apostol tanítása szerint „Isten a szeretet”.
