A Louvre működési nehézségei az októberi, nagy port kavart műkincsrablás óta a közbeszéd középpontjába kerültek. Novemberben egy galériát kellett lezárni az épületszárny elavult infrastruktúrája miatt, két hete pedig vízszivárgás okozott károkat az egyiptomi részleg könyvtárában, ahol több száz mű rongálódott meg.
A szakszervezetek Rachida Dati kulturális miniszterhez írt levelükben hangsúlyozzák: a hivatalos nyitvatartási terven túl is naponta maradnak lezárt terek a létszámhiány, a műszaki hibák és az épület állapota miatt. A dolgozók szerint a helyzet tarthatatlan, és vezetői szinten sem látszik valódi felismerése a válság mélységének.
A múzeumot az utóbbi hónapokban a fényes nappal végrehajtott, mindössze nyolc percig tartó műkincsrablás is megrázta. A tettesek a Szajna-part felől, egy emelőkosaras teherautóról törtek be az egyik ablakon, majd két vitrin ékszereit zsákmányolva távoztak robogókkal. Nyolc, felbecsülhetetlen értékű darab tűnt el, köztük I. és III. Napóleon feleségének ékszerei, összesen mintegy 88 millió euró értékben. A feltételezett elkövetőket időközben elfogták, a műtárgyak azonban továbbra sincsenek meg, ahogy a megrendelők kiléte sem ismert.
További feszültséget keltett a múzeum bejelentése is, miszerint 2026-tól 45 százalékkal emeli a belépőjegyek árát a nem európai látogatók számára. A kormány az intézkedést a Louvre pénzügyi stabilitásával indokolja, a szakszervezetek viszont élesen bírálják.
„A közönség egyre korlátozottabban fér hozzá a művekhez, a látogatói útvonalak pedig folyamatosan akadályozottak. A Louvre meglátogatása ma már valódi kihívás” – fogalmaztak a szakszervezetek, hozzátéve: a múzeum belső figyelmeztetéseit rendre figyelmen kívül hagyták.
A dolgozók közvetlen tárgyalást kérnek a kulturális minisztériumtól, mivel szerintük példátlanul romlik a belső szociális légkör, és sürgős választ várnak az illetékes hatóságoktól.
A Louvre 2024-ben 8,7 millió látogatót fogadott, akiknek 69 százaléka külföldről érkezett.
