Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kiállítás megnyitóján Szent István alakját idézte fel. Kiemelte: amikor róla beszélünk, a legnagyobb feladatunk megérteni, hogyan gondolkodott, hogyan látta a világot. Arról beszélt, mit jelent Szent István a magyarság számára és mi nevezhető az ő örökségének, mi az, ami a mai napig hatással van sorsunkra, mindennapi életünkre.
Szólt arról, hogy első királyunknak köszönhetjük a jogrendszerünk alapjait, amely stabilitást biztosított. Beszélt a szentkorona-eszméről, kiemelve: egyedülálló módon Magyarországon nem a király, hanem a Szent Korona uralkodott, a korona megosztja a hatalmat a király és a nép, majd a nemzet között. A királynak nem elég megörökölnie a címet, arra méltónak is kellett lennie, különben leválthatóvá válik. Arról is beszélt, hogy az ország népei hosszú évszázadokon keresztül egyenlő jogok birtokában, egymást segítve élhettek.
Kiemelte: ebben a helyzetben, amelyben most vagyunk, a magyarság megmaradásának egyetlen lehetősége az, ha ugyanazt csinálja, mint amit Szent István csinált. „Támaszkodik a hagyományaira, támaszkodik az őseire – adott esetben mi például Szent Istvánra –, gyakorolja a hitet és megérti azt, ami történik a Földön, és ami történik azon kívül” – fogalmazott.
Mint mondta, a művészet arról szól, hogy megpróbálja az ember kifejezni az érzéseit, a gondolatait és a viszonyulásait embertársaihoz, a teremtett világhoz, mindenhez, ami afölött van, a legkülönbözőbb módokon, szóban, írásban, megformázva, színekkel, ritmusokat, dallamokat teremtve. Szent István öröksége a kiállítás címe – mondta, hangsúlyozva: rendkívül nagy vállalkozás volt a Kárpát-medencei magyar művészektől, hogy ezt az örökséget próbálták meg különböző formákba önteni.
Sabău-Trifu Cristina képzőművész miseruhái
Zachar Péter Krisztián, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy az új világrend súlyos kihívásai közepette, számos globális és európai válság nyomán újra és újra keressük a magyarság fennmaradásának kulcsát. „Ez pedig meglátásunk szerint nem más, mint a közösség megtartó erejébe, az isteni szeretetbe vetett hitünk, az evilági összetartozástudatunk és transzcendens kapcsolódásunk mindennapi megélése” – fogalmazott.
A Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány és a Józsa Judit Művészeti Alapítvány rendezésében megvalósuló kiállítás, amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök, eredetileg szeptember 12-én zárta volna kapuit, de a nagy érdeklődésre való tekintettel nyitva tartását egy héttel meghosszabbították.
A rendezvényen kiállító alkotóművészek száma – 52 – utal az 52. NEK-re, valamint ezt kiegészítve a Nemzetstratégiai Intézet gyűjteményéből válogatott művek alkotóinak számával, az összesen 83 alkotóművész részvételével utalnak a 83 évvel ezelőtt Magyarországon tartott NEK eseményére is.
Valovits László: Márton Áron püspök bibliával
A szobrászattól a tűzzománcig, festészettől a fotóig a képzőművészet minden ágát átfogó tárlat folyosóit keresztet idéző alakban képezték ki; ezt bejárva mintegy 200 alkotás tekinthető meg. A tárlat kurátora a korondi származású Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész, aki a kiállítás anyagába beválogatta két Kolozsváron élő művész alkotásait is: Valovits László három festménye – Ferenc pápa galambbal, Márton Áron püspök bibliával és egy Mindszenty József bíborost ábrázoló portré –, valamint Sabău-Trifu Cristina képzőművész miseruhái is láthatóak a hangulatos térben.
