Ludovic Orbannak az volt a bűne, hogy a tavaly decemberi kormányalakítási tárgyaláskor fontos tárcákat átengedett a koalíciós partnereknek. Ehhez képest most Cîțu behozná a kormányba a PSD-t és a kormányfői posztot is átengedné nekik, csakhogy még legalább két évig miniszterelnök maradhasson. Cîțu persze úgy gondolta, hogy először ő következik a kormányfői székben, majd csak utána Marcel Ciolacu, de miután a PSD vérszagot érzett, bekeményített és ők is ragaszkodtak az elsőséghez. Cîțut a PSD nem akarta elfogadni kormányfőként, hiszen elvégre az általa vezetett kormányt buktatták meg október elején. Ezért Cîțu úgy akarta kiengesztelni a szociáldemokratákat és elfogadtatni velük magát, hogy felajánlotta Ciolacunak a kormányfői posztot. Mivel a bizalom meglehetősen alacsony a két nagy párt között, Ciolacu is tudja, hogy az ő miniszterelnöksége könnyen ígéret maradhat, hiszen ez a koalíció nemhogy két évig, de még két hétig se biztos, hogy kibírja.
Cîțu csökönyössége miatt tegnap holtpontra jutottak a tárgyalások, és a jelek szerint késődélután a liberálisoknak nem volt más választásuk, mint kifarolni Cîțu mögül, és ha minden igaz, akkor a liberálisok más kormányfővel alakíthatnak kormányt. Így ismét képbe került Nicolae Ciucă, aki minden bizonnyal élvezi továbbra is Iohannis bizalmát. Kérdés, hogy Cîțu félreállításával a szociáldemokraták ragaszkodni fognak továbbra is a vetésforgó kormányzáshoz és a liberálisok még mindig járható útnak tartják ezt, hiszen ez csak arra volt jó, hogy megpróbálják elfogadtatni a szociáldemokratákkal Cîțu személyét.
Tegnap este úgy tűnt, hogy a tárgyalások viszonylag rövid idő alatt ismét elmozdultak a holtpontról, Ciolacu optimistán jövő hétre kormányt ígért, de most már semmire sem lehet mérget venni, hiszen a Cîțu félreállítását kompromisszumnak tekintő liberálisok a szociáldemokratáktól is rugalmasabb hozzáállást várnak el a kormányprogram tekintetében. Az eddigi tárgyalások hatalmas vereséget jelentenek a liberálisok számára, akik alig pár hónap alatt már-már kiírták magukat a politikából Klaus Iohannis elnökkel az élen.
Az elnök vélhetően hallani sem akar arról, hogy a PSD és a PNL felváltva adja a kormányfőt, de ebben a helyzetben lehet, hogy Iohannis is nagyobb rugalmasságot mutat pusztán azért, hogy valahogy lezárja az általa kirobbantott válságot. Még mindig sok ismeretlenes egyenletről van szó, noha a pártok több mint egy hete egyeztetnek, egyik ülésből a másikba mennek, mindeddig kevés kézzelfogható eredménnyel. A tárgyalások koreográfiájából nagyon jól látszik, hogy még az a minimális bizalom sincs meg, ami egy ilyen nagykoalíció működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Pillanatnyilag lehet, hogy végül megszületik egy egyezség, de az nem lesz hosszú életű.
Cîțu orosz rulettbe vagy kormányfői balettbe húzta bele pártját, ami azt igazolja, hogy az egykor szépreményű gazdasági elemző nem más, mint egy politikai kalandor, aki a saját rövidtávú érdekeinél tovább nem képes látni. Ennek az embernek a kezére került a liberális párt, amely aligha fogja kiheverni a közeljövőben azt a mérhetetlen kárt, amit okozott neki Iohannis és Cîțu. Persze nem csak ők ketten felelősek ezért, hanem mindazok a PNL-ben, akik képtelenek voltak előre látni, hogy egészségügyi válságban és nehéz gazdasági helyzetben kirobbantani egy kormányválságot, és alárendelni az ország érdekeit egy ostoba pártpolitikai csatának, meglehetősen felelőtlenség.
