A romániai magyarok jogait nem kizárólag az Alkotmány és nemzetközi egyezmények szabályozzák, hanem más jogi normák (törvények, sürgősségi kormányrendeletek stb.) is. Általában mindegyik olyan területre, amelynek kisebbségjogi vonatkozása van, külön jogszabály vonatkozik. Ahogy már az első cikkben is említettük, külön törvények szabályozzák az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, ám ilyen területnek számít az oktatás, az egyházi tevékenység és az egyházi vagyon, az egészségügyi szolgáltatás, a közösségi szimbólumok használata stb. Az elkövetkezőkben ezeket a területeket vizsgáljuk meg kisebbségjogi szemszögből.
Oktatás
Romániában a kisebbségi nyelven történő oktatásnak, valamint a román nyelvű tanintézményekben a kisebbségek anyanyelvének és irodalmának önálló tantárgyként történő oktatásának a 2023. évi 198-as és 199-es oktatási törvények adják meg a kereteit, ezek a törvények helyettesítik a közismert 2011. évi 1. számú nemzeti oktatási törvényt. E két legfontosabb szabálycsomag mellett további részletszabályok vonatkoznak még a tankönyvkiadásra, vagy további információt találhatunk más, oktatáshoz kapcsolódó kérdéseket szabályozó rendeletekben is.
A törvény értelmében a nemzeti kisebbségeket az oktatás minden típusában, szintjén és formájában megilleti az anyanyelvű oktatáshoz való jog, amely megfelelő szülői igény esetén csoportokban, osztályokban vagy önálló oktatási intézményekben zajlik. A felsőoktatásra vonatkozó szabályok rögzítik, hogy a kisebbségi nyelvű felsőoktatás önálló intézményekben, multikulturális felsőoktatási intézményekben (önálló belső szabályzatok alapján működő szervezeti egységekként, tagozatok vagy oktatási vonalak szintjén), vagy román nyelvű felsőoktatási intézmények keretén belül (nem feltétlenül saját szabályzatokkal, de önálló csoportok, tagozatok szintjén) szervezhető.
Vallásszabadság, egyházi tevékenység és egyházi vagyon
Romániában a vallásszabadság alkotmányos garanciára épül. Az Alkotmány vallásszabadságról szóló rendelkezését a Vallásszabadságról és a vallási felekezetek általános működési kereteiről szóló 2006. évi 489. számú törvény bontja ki. Ebben a törvényben külön rendelkezések vonatkoznak az elismert felekezetek jogállására és külön rendelkezések a vallási szervezetekre, amelyek nem minősülnek felekezeteknek, továbbá a törvény melléklete felsorolja az elismert felekezeteket, köztük a történelmi magyar egyházakat (római katolikus, református, unitárius, evangélikus) is. A felekezetek egymás között egyenrangúak, a törvény szerint nincsen államvallás. Ám a törvény maga emeli ki, hogy az állam elismeri a Román Ortodox Egyháznak és más felekezeteknek a Románia történelmében és társadalmi fejlődésében betöltött szerepét, ezzel gyakorlatilag kiemeli az ortodox egyház vezető státusát.
Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb egyházi kötődésű témaköre a kommunista rendszer által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása. Az egyházak ezekben az ingatlanokban egykori oktatási vagy szociális intézményhálózatukat próbálják visszaépíteni. Erre az évek során több jogszabály született, amelyek alkalmazása egy ideig folyamatos volt és sok ingatlan visszaszolgáltatása megvalósult. Ám egy ideje a folyamat megtorpant. Legújabb akadályt a folyamatban a Legfelsőbb Bíróság új jogegységi határozata jelenti, amelynek értelmében az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát.
Közösségi szimbólumok használata
A közösségi szimbólumok kapcsán igazából egy jog tiltásáról beszélhetünk, mivel az erre vonatkozó törvény nem teszi lehetővé más államok himnuszának és szimbólumainak használatát, csak a román zászlóval és himnusszal együtt, és bírsággal sújtja azokat, akik ezt nem tartják be. Bár egy korábban elfogadott kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek használhassák saját szimbólumaikat, a gyakorlat azt mutatja, hogy ez csak magánjellegű használatot tesz lehetővé, tehát a székely zászló használata hivatalos helyen nem megengedett.
Jogérvényesítési lehetőségek
A különböző módon megnyilvánuló magyarellenes hangulattal szemben a magyar közösség megpróbál minden eszközzel érvényt szerezni saját jogainak. Erdély szerte (és nem csak) több olyan civil szervezet is működik, amelynek célja a magyar közösségi identitáshoz fűződő jogok érvényesítése.
Amennyiben valaki úgy érzi, hogy anyanyelvhasználati jogait nem tartották be, vagy más jogai sérültek magyarságából adódóan, kisebbségi jogban jártas ügyvédek, jogászok és civil szervezetek segítségét kérheti.
Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.
(A kisebbségi jogokról szóló írás első részét 2024. január 18. lapszámunkban olvashatták.)
