Növelni akarják az elektromos hulladékok újrahasznosítási arányát
K. O.
Ugye, hogy ön is azok közé tartozik, akik környezetvédelmi és takarékossági meggondolásból fontosnak tartják a régi vagy a már működésképtelen elektromos és elektronikai hulladékok leadását, és nem dobják meggondolatlanul a háztartási hulladékok közé? Ha igen, akkor bizonyára azt is tapasztalta, hogy nem mindig egyszerű ezektől megválni. Egyrészt „érzelmileg”, de ha ez mégis sikerül, akkor felmerül a kérdés, hova lehet eldobni, hol gyűjtik ezeket a hulladékokat.
Az Ecotic felmérése szerint a megkérdezettek 21 százaléka annak ellenére lecseréli a mobiltelefonját, hogy az még működőképes. Az alanyok 27 százaléka válaszolta azt, hogy másvalakinek adják át használatra a megunt telefont. Sokan vannak (40 százalék), akik megtartják régi mobiltelefonjukat annak ellenére, hogy a tartalmát lementették. Sohasem lehet tudni, mikor lehet még szükség a benne található adatokra – vélik. Vagy akár abból a megfontolásból – mondta minden második megkérdezett –, hogy ha az új hirtelen meghibásodik, a régit mindaddig ismét használni tudják, amíg megjavítják a készüléket, vagy kerül újabb. Az alanyok 29 százaléka vélekedett úgy: azért marad a nyakán a régi, mert nincs ahova leadni, hiányoznak az erre szakosodott gyűjtőhelyek.
De nem csak a kiszuperált telefonjainkkal van így. Az említett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 41 százaléka tartja meg a régi vagy már használhatatlan elektromos és elektronikai eszközöket. A levitézlett laptopokat a megkérdezettek 48 százaléka őrizgeti, a leggyakrabban említett ok a benne tárolt adatok megőrzése. Csak 29 százalékuk választja az újrahasznosítás lehetőségét. A megkérdezettek mintegy negyede szintén arról panaszkodik, nincs hova dobni ezeket.
A válaszadók 29 százaléka ugyanezt teszi az elhasznált elemekkel is: megőrzi őket. Csak 16 százalékuk van tisztában azzal, hogyan szabaduljon meg a lemerült elemektől úgy, hogy a környezetet ne károsítsa.
Az adatokból kiderül: a megkérdezetteknek 10 százaléka egyáltalán nem tudja, mit tegyen az elromlott eszközökkel, 60 százalékuknak pedig nincs információja arról, hogy a már nem használható elektronikai és elektromos eszközöket le lehet adni a szaküzletekben, pedig 64 százalékuk számára ez lenne a legkézenfekvőbb megoldás. A megkérdezetteknek csupán 20 százaléka számára volt ismert, hogy a helyhatóság és a köztisztasági vállalat begyűjti az elromlott kisméretű háztartási eszközöket. Érdekes, hogy csupán a megkérdezettek 46 százaléka bízik abban, hogy ezeket szakszerűen újrahasznosítják.
A felmérés kimutatta, hogy a közvélemény-kutatásban résztvevők 52 százaléka fontosnak tartja, hogy újrahasznosítás érdekében leadja a régi vagy elromlott elektromos, illetve elektronikai eszközöket. A megkérdezettek 31 százaléka számára az ökobarát és környezetkímélő intézkedések a napi rutin része. Az alanyok 41 százalékának fogalma sincs arról, hogy az elektromos és elektronikai termékek árába belefoglalták azok begyűjtési és újrahasznosítási költségeit is. Mindez annak ellenére, hogy Romániában a termelőknek és a forgalmazóknak kötelessége feltüntetni a termékeken az úgynevezett zöldbélyeg-illeték értékét, amit a begyűjtés megszervezésével járó költségek fedezésére használnak.
Az Ecotic arra a következtetésre jutott: nagy szükség van a garancia-visszatérítési rendszerekre minél szélesebb körben, az elromlott háztartási eszközök leadása esetében esetleg a közvetlen kifizetésre, az e-kereskedelmi platformok használatára és az újrahasznosítást elősegítő pénzügyi ösztönzők bevezetésére.
A Global E-waste Monitor 2024 szerint a világ összes e-hulladékából a kis elektronikai készülékek, például a videokamerák, a videójátékok, a mikrohullámú sütők és az e-cigaretták teszik ki a legnagyobb arányt, 2022-ben például 20 milliárd kilogrammot, a teljes e-hulladék közel egyharmadát.
Becslések szerint 2022-ben 14 milliárd kg e-hulladékot dobtak a hulladéklerakókba egyéb háztartási hulladékkal együtt, főként a magas és közepes jövedelmű országokban. Sajnos a kisebb elektronikai hulladékok, például az izzók és neonlámpák, az informatikai berendezések rendszerint a háztartási hulladékkal együtt kerülnek a szemétbe – állapítják meg a szakemberek.
