A Jövőképes Városokért Intézet (Institute for Visionary Cities) a napokban tette közzé a City Index elnevezésű, második alkalommal elvégzett elemzését, amely 41 megyeszékhelyet vizsgált három fő szempont – a város minősége, jóléte és dinamizmusa illetve életképessége alapján. A városok teljesítményét illetően Kolozsvár, Bukarest és Nagyszeben van az élen, majd következnek Brassó, Temesvár és Nagyvárad – pont mint tavaly. A további sorrendben Jászvásár, Gyulafehérvár, Konstanca és Marosvásárhely következik.
Kolozsvár az egyik legjobban teljesítő város 2025-ben Romániában, Bukarest a második, Nagyszeben a harmadik ezen a listán. A megyei jogú városok több mint 80 százaléka legalább egy mutatót illetően szerepel az első három helyen: pontosabban a 41 város közül 34 legalább egyszer dobogós helyet ért el – olvasható az elemzésben. Bukarest gazdaságilag és a versenyképesség tekintetében vezet, Kolozsvár pedig az oktatás, az életminőség és a vállalkozások számát illetően. Országos szinten Bukarest, Kolozsvár és Resicabánya ért el legtöbb első helyezést. A közepes nagyságú (60.000-200.000 lakossal rendelkező) városokban tapasztalható a legnagyobb haladás, főleg ami az oktatást, a kultúrát és a sportot illeti.
Ösztönzőleg hat a helyi büszkeségérzet
„A City Index felmérést 2024-ben szerveztük meg először, mivel a romániai városoknak nagy szükségük van a teljesítményük objektív mérésére, hogy ez alapján szabják meg a városfejlesztési irányvonalakat. A 2024-es esztendő nehéz év volt a városi önkormányzatok számára, de gondolkodásra és a helyzetük értékelésére késztette az önkormányzatokat. 2025-ben már látszanak az első eredmények: a legjobb helyet elért városokban a stabilitás, a középmezőnyben pedig a dinamikusság jellemző. Ez a második elemzés azt igazolja, hogy a városi fejlődés nemcsak az infrastruktúrát és a gazdasági helyzetet érintheti, hanem az életminőségre, az oktatásra és a közösségek életképességére is vonatkozik. Ott, ahol a városfejlesztési ötletek és törekvések nem csupán rövid távra szólnak, a közösség pedig részt vesz a hosszú távú elgondolások kidolgozásában, a projektek más dimenziót öltenek, és a helyi büszkeségérzet katalizátoraivá válnak” – idézték a jelentésben Felix Tătarut, romániai városokat felmérő civil szervezet elnökét.
A legtöbb mutatóban Bukarest az első
Bukarest, mint főváros, a legtöbb mutatóban (14-ben) az első helyen áll. Az 51 elemzett mutató közül Kolozsvár az alábbi hat tekintetben vezet: az iskolások és egyetemi hallgatók; a közép- és a líceumi oktatás helyzete; az oktatás minősége; a vállalkozások száma; a legjobb helyi egyetemek; a légiközlekedés. Resicabánya tavaly öt, míg idén 6 szempont szerint ért el jó helyezést, mint a levegő minősége, a zöldövezetek, az önkormányzatok befektetései, városi közszállítás, a lakhatás és az időjárás.
Minden városban lehetnek jó lehetőségek
„Az idei mérés eredményei azt mutatják, hogy nincs potenciál-nélküli város. A 41 megyei jogú város közül 34 legalább egyszer dobogós helyezést ért el országos szinten az elemzett mutatók egyikében. Ez azt jelenti, hogy mindegyik közösségnek megvan a saját erőssége, ami megkülönbözteti a többi várostól, és amelyre építheti a saját fejlődését. A City Index küldetése az, hogy az erősségeket láthatóvá tegye, és a helyi vezetőknek megmutassa ezeknek az értékesítését” – közölte Florian Filat, a City Index koordinátora.
A város minőségére vonatkozó mutató a város vonzerejét mutatja be, azt a módot, ahogy a város infrastruktúrája, vonzó pontjai, a természeti környezete és a szolgáltatásai (egészségügyi, oktatási) hozzájárulnak az életminőség javulásához. E tekintetben első Kolozsvár, majd Nagyszeben, Bukarest, Brassó és Jászvásár követezik. Három közepes nagyságú város jön a sorban: Gyulafehérvár, Zsilvásárhely és Râmnicu Vâlcea, amelyek jól teljesítenek, és a helység életminőségét illetően az első tíz helyezett között vannak. Resicabánya városban van a legtisztább levegő és a legtöbb zöldövezet, Nagyszeben a történelmi és turisztikai látnivalóival jár élen, Râmnicu Vâlcea az a város, ahol a leghosszabb a várható élettartam. Marosvásárhely országos szinten az első helyen áll a kórházakkal és orvosokkal való ellátás terén.
Az uniós alapok lehívásában Foksány az első
A városban tapasztalható jólét a gazdasági erőt, illetve a gazdaság és a társadalmi dinamika közötti kapcsolatot vizsgálja. Ide tartoznak még az üzleti élet eredményei, az innováció, a gazdaság hatásai a demográfiára és az egyén lehetőségeire. E téren Bukarest az első, Kolozsvár a második, Temesvár pedig a harmadik helyen áll. A főváros az üzleti forgalom és az innováció terén teljesít jól, míg Kolozsvár a vállalkozások számát és a város versenyképességét illetően. Viszont Kolozsvár utolsó helyen áll a lakhatási lehetőségeket illetően, elsősorban a magas ingatlanárak miatt. Jól teljesített még e téren Gyulafehérvár és Beszterce is. Az uniós alapok lehívásában azonban Foksány teljesített a legjobban, ezt a várost Zilah és Beszterce követi. A dinamizmus a város kulturális, társadalmi és demográfiai aspektusaira vonatkozik. Ide tartozik a kulturális sokszínűség, a sportolási, szórakozási és társadalmi interakcióra vonatkozó lehetőségek, amelyek együtt egyedi városélményt hoznak létre. E tekintetben Kolozsvár első helyen áll, ezzel pedig kiütötte a nyeregből a tavalyi éllovas Nagyszebent. A második helyen Bukarest, a harmadikon pedig Nagyszeben áll.
Polgári kezdeményezésben első Csíkszereda
Kolozsvár az iskolások és az egyetemi hallgatók helyzete terén első lett, a szórakozás terén pedig második. Bukarest a wellness, az aktív élet és a szórakozás terén áll vezető helyen. Nagyszeben a szállás tekintetében, a múzeumok, művészeti intézmények terén ért el kiemelkedő eredményeket. E téren Brassó a negyedik helyen áll, de dobogós helyezést ért el a kikapcsolódás és a vendégéjszakák terén. Marosvásárhely az első helyen áll a helyi sportklubok terén, míg Csíkszereda megőrizte tavalyi első helyét a polgárok kezdeményezése terén. A City Index tavalyi első tíz helyezettje tekintetében nincs nagyobb változás, ám a középmezőnyben (11-20 helyek tekintetében) dinamizmus és erős versenyképesség érhető tetten. A városok között nagyon gyakori a helycsere.
Nagy jelentőséggel bír a kikapcsolódási lehetőség
A város teljesítményei közül a szórakozás – ahova a kulturális élet, az események, a kikapcsolódási lehetőségek és a gasztronómiai kínálat tartozik – viszonylag nagy fontossággal bír, nagyobb a jelentősége, mint például az oktatásnak vagy a gazdaságnak. A városban élő középosztály megerősödésével egy időben a város által nyújtott élmények döntő fontosságúak a város vonzerejének meghatározásában, ha az alapszükségletek, mint a munkahely és az infrastruktúra ki vannak elégítve. A városok méretétől függetlenül, azok a városok, amelyek befektetnek a város kulturális életébe és a kikapcsolódásba, növelik vonzerejüket és teljesítményüket. A nagyvárosok esetén a híres események láthatóvá teszik ezeket nemzetközi téren is. A közepes és a kevesebb lakossággal rendelkező kisebb városoknál a tematikus fesztiválok, a gasztronómiai különlegességek és a közterek helyreállítása az, ami megkülönbözteti egyik települést a másiktól. A szórakozás és a kultúra szintén hozzájárul ahhoz, hogy a városok vonzóbbak legyenek. A közepes számú – 60.000-200.000 – lakossággal rendelkező városok tavalyhoz képest leküzdötték hátrányukat, és látható fejlődést értek el. Ezek a városok az emberi erőforrásra és az erős közösségi létre helyezték a hangsúlyt, és fejlődtek.
A City Index elemzés arra is rávilágít, hogy a méréseknél kiváló eredményt elért nagyvárosok az oktatás, a kultúra, a humán erőforrás és az innováció terén, míg a lista alsó felén levő városok a befektetések és közszolgálatok terén teljesítenek egyre jobban.
2024-hez képest idén jobb eredmények jöttek létre a helyi egyetemek rangsora, múzeumok és művelődési intézmények, szórakozás, kikapcsolódás, wellness és aktív élet, emblematikus helyszínek, polgárok bevonzása, városi versenyképesség és innováció tekintetében. Ezek az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a nagyon jó helyezést elért városok nem az infrastruktúra kibővítését célozták meg, hanem a humán erőforrás, a kultúra és a közösségi élet dinamizmusát. Az alapszükségletek jórészt megvannak, ezért a nagyvárosok a lakosok felső szintű szükségleteit igyekeznek kielégíteni, mint a közösséghez való tartozást, a tiszteletet és az önfejlesztést.
A City Index elemzés a hivatalos statisztikai adatokat, a helyi lakosok és a turisták benyomásait rögzítő platformok – TripAdvisor és Google Places – adatait használta fel. A városok teljesítményét viszonyították a város méretéhez, hogy biztosítsák az összehasonlíthatóságot a különböző méretű városok között. A City Index csapatában helyi és nemzetközi hírnevű szakemberek vesznek részt, akik aktívan hozzájárultak a városok teljesítményét pontosan mérő mutatók meghatározásához – olvasható a tájékoztatóban.
