Melyek azok a javak, amelyek a vagyonközösségbe tartoznak?
Az első legfontosabb kérdés, amit érdemes tisztázni ezzel kapcsolatban, hogy melyek azok a javak, amelyek a házastársak közös tulajdonát képezik, és ezáltal megosztásra kerülhetnek. A hatályos jogszabályok értelmében, közös tulajdon mindaz, amit a házasság ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. A munkából származó jövedelem, illetve a nyugdíj is közösnek minősül.
Kiemelendő, hogy a törvény bizonyos javakat a felek saját tulajdonának tekint, így ezek nem képezik a vagyonközösség részét még akkor sem, ha ezeket az illető fél a házasság ideje alatt szerezte. Tehát a saját dolgok, illetve a házasság előtt szerzett javakon nem kell osztozni.
A törvény értelmében a házastárs saját tulajdonába tartozik: öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgyak (kivételnek számit, ha a rendelkező kifejezetten előírta, hogy azok közösek legyenek); személyes használatra szolgáló javak; a hivatás gyakorlására rendeltetett dolgok, amennyiben azok nem a vagyonközösséghez tartozó kereskedelmi alap elemei; a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jogok; díjként vagy jutalomként szerzett dolgok, tudományos vagy irodalmi kéziratok, művészi vázlatok és tervek, találmányleírások és más hasonló dolgok; biztosítási díjak, illetve valamelyik félnek okozott bármely anyagi vagy erkölcsi kárért járó kártérítések; saját vagyon értékén szerzett javak és a saját vagyon helyébe lépő értékek; a saját javak gyümölcse.
Téves az a hiedelem, miszerint a házastársak saját javai néhány év együttélés után közössé válnak, ilyen jogszabály jelenleg nem létezik.
A házasság alatt szerzett javak egyenlő arányban oszlanak el, ugyanis ellenbizonyításig az a vélelem áll fenn, hogy a házastársak egyenlő arányban járultak hozzá a közös vagyon megszerzéséhez. Amennyiben ez az arány az egyik fél részéről jelentősen nagyobb, azt bizonyítékokkal kell alátámasztani.
Hogyan történik a vagyonközösség megszüntetése?
A házasság alatt fennálló vagyonközösség kétféleképpen szüntethető meg: közös megegyezés alapján közjegyző előtt, egyezség hiányában pedig bíróság fog rendelkezni a megosztásáról. Ajánlottabb az előbbi lehetőséggel élni, ugyanis sokkal gyorsabb, illetve kevésbé költséges folyamat.
A felszámolás a javak megállapításával kezdődik, amelyet ezek felértékelése, majd a tényleges megosztása követ. Amennyiben lehetséges, a megosztás természetben történik. Egyes esetekben azonban ez nem lehetséges, például a ház elosztása ilyen módon lehetetlen. Ezért, ha a vagyontárgy oszthatatlan, megváltás ellenében a teljes vagyontárgyat oda ítélik az egyik félnek. Azonban, ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, például egyik félnek sem áll lehetőségében megvásárolni az adott vagyontárgyat, akkor nyilvános árverésen kell eladni, majd az így szerzett pénzösszeget elosztani a felek között.
A vagyonmegosztás bármikor megtörténhet, akár egyidejűleg a válással vagy bármikor azt követően, ugyanis a vagyon felosztása nem a házasság felbontásával járó kötelezettség. Amennyiben a felek úgy érzik, hogy a házasság felbontása után közösen tudják vagy kívánják gyakorolni a tulajdonjogot, akár életük végéig az adott javak közös tulajdonban maradhatnak.
Mi történik a közös tartozással?
Amennyiben a felek a házasság idején közösen vállaltak hosszú évekig elnyúló ingatlanhitelt, jogosan merül fel a kérdés, hogy válás után mi lesz a hitel sorsa. Alapvetően semmi sem változik, ugyanis a házasság felbontásával a közösen vállalt banki hitel nem szűnik meg, a felek ugyanolyan arányban továbbra is kötelesek fizetni. A törlesztések mulasztása esetén a bank bármelyik adóstárs ellen felléphet, függetlenül attól, hogy a házasság felbontott-e vagy sem.
A hitelező bank beleegyezésével azonban lehetőség van bizonyos módosításokra. Abban az esetben, ha az egyik fél szeretne kizárólagos tulajdont szerezni az így vásárolt ingatlan felett, és rendelkezik a bank által előírt jövedelemmel, átveheti a teljes adósság törlesztését. Amennyiben az illető fél nem rendelkezik elégséges jövedelemmel, a volt házastárs helyettesíthető új adóstárssal. Abban az esetben, ha egyik fél sem tudja vállalni a hitel további törlesztését, akkor a hitel tárgyát képező ingatlan eladóvá válik.
Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.
Burca Mercédesz
jogász
