Hétfőn gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

A szamosújvári Salamon-templom
A szamosújvári Salamon-templom
Urunk születésének hírüladását, közismertebben gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepét, üdvösségünk történetének fenséges pillanatát ünnepeljük április 8-án, hétfőn. Ez a szentírási történet angyali üdvözletként vált közismertté, amelyben Gábriel arkangyal Názáretben hírül adta Szűz Máriának Isten döntését, a megtestesülés örömhírét, ami szerint ő lesz a Megváltó édesanyja.

Szűz Mária hűen engedelmeskedett Isten akaratának, ezért ő az Isten iránti engedelmesség példaképe is mindannyiunk számára. Mária igenje – „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint” – mögött a töretlen hit és a feltétel nélküli engedelmesség lelkülete áll. Ez az esemény és a vallásos néphagyomány adta a főünnepnek a gyümölcsoltó Boldogasszony nevet. 

Hálával és áhítattal emlékezünk arra, hogy a Mindenható fia testet öltött a Szent Szűz méhében, mérhetetlen irgalmas szeretetében Isten leereszkedett közénk, emberek közé. Az isteni és az emberi együttműködés eredménye az Ige megtestesülése: És az Ige testté (emberré) lett, és miköztünk lakozék.

Ezt a főünnepet Rómában a keletről származott I. Sergius pápa (687–701 között) vezette be Annuntiatio Domini elnevezéssel. Ez ihlette az Üdvözlégy és az Úr angyala közismert, szép imádságainkat. 

Prohászka Ottokár (1858–1927) székesfehérvári püspök, katolikus egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja nyomatékosította: „A magyar ezt a napot gyümölcsoltó Boldogasszony napjának mondja, mert azon évszakba esik, midőn a gyümölcsfákat oltani szokás. (...) Amilyen a beoltott ág, olyan lesz az egész fa. Amit az ember tesz a nemtelen, vad fával midőn oltja: azt teszi az Isten azzal a nagy, hatalmas törzzsel, az egész emberi nemmel. (...) Az Úr Jézus Krisztus, maga az Isten beoltotta magát a mi nemünkbe, midőn a Szent Szűz méhében fogantatott. Ez a fogantatás a mai napnak titkos és nagy gyümölcsoltása. Ez az Isten legkegyelmesebb tette, amely megváltásunk alapja, melyet a keresztény ember forró szívvel és könnyes szemmel hívjon vissza sokszor emlékezetébe.” 

varosnapokHirdetés

Ez a gyönyörű főünnep ugyanakkor a tavasz nyitánya mind a természetben, mind az emberiség életében. Isten hívó hangja nemcsak a Szűzanya korában, hanem azóta is folyamatosan visszhangzik a történelem századaiban. Nekünk is kötelességünk meghallani az isteni hívást, majd pedig elindulni, illetve kitartóan továbbhaladni a Mindenható által kijelölt úton. A mi életünk is legyen alázatos meghajlás Isten akarata előtt, hűségesen és odaadóan teljesítve azt. Így járunk a mi Égi Anyánk, a Boldogságos Szűz Mária nyomdokain és így oltjuk be, nemesítjük életünket, hogy gyümölcsöt hozzon az örök élet számára.

Ez a nap búcsúünnep többek között a gyulafehérvári szeminárium kápolnája számára, amely Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére volt felszentelve. 

Amint Küsmödi Attila plébános, örmény főhelynök elmondta, az Angyali Üdvözlet tiszteletére épült szamosújvári Salamon-templom búcsúünnepét az örmény ritus szerint március 25-én tartották. Az istenháza 300 esztendővel ezelőtt, 1723 és 1724 között épült, ez Szamosújvár első, Erdély legrégebbi örmény katolikus kőtemploma. Főoltárának képe a Boldogságos Szűzanyát ábrázolja az angyali üdvözletkor. Az 1729-ben kelt latin és örmény nyelvű alapító okirat szerint Simai Salamon, Simai Tódor fia, Szamosújvár főbírája saját és felesége, Szirma (valamint fivére, Bogdán és annak neje, Ulcháthun) költségén építtették három oltárral. Eredetileg kőfal vette körül: a falba építve kápolnát alakítottak ki a Szent Kereszt tiszteletére. A vallásos örmény asszonyokat összefogó Szent Anna Társulat 1732-ben kápolnát építtetett a templom jobb oldalán, benne Szent Anna és Joáchim tiszteletére oltárt készíttettek. A főoltár a Boldogságos Szűz Máriát ábrázolja az angyali üdvözletkor; a mellékoltárok a Szentháromságot, valamint Világosító Szent Gergelyt, az örmény nép védőszentjét ábrázolja.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Ezekben a napokban emlékezünk arra, hogy idén 25 esztendeje annak a történelmi látogatásnak, amelyet Szent II. János Pál pápa tett 1999. május 7–9. között Romániában. Személyében első ízben látogatott el Krisztus földi helytartója, a katolikus egyház feje többségében ortodox vallású országba.
Közhír