ILYÉS ANDREA
A Lányos apa a Magvető kiadónál jelent meg idén áprilisban. Címét a Nők Lapja azonos nevű rovatáról kapta, ugyanis a szerző rendszeresen publikál tárcanovellákat a magazinban, azokat összegyűjtve és más írásokkal kiegészítve született meg az új kötet. Ezek a tárcák családi történeteket mutatnak be a szerző gyerekkorából, a szüleiről és más közeli családtagokról, akik meghatározták életét. A történeteken keresztül saját szülőségéről is mesél, arról, hogyan igyekszik megtörni a berögzült rossz mintákat és megőrizni a jókat. A kötet egy apa küzdelmeit mutatja be, aki arra törekszik, hogy elég jó apa lehessen a lánya számára.
Kíméletlenül őszintén
Péter Blanka a szerzőt először apjával való kapcsolatáról kérdezte, mert annak küzdelmessége kitűnik a kötetből. Grecsó elmondta, csak azután tudott írni az apjáról, miután megbocsájtott neki, ehhez viszont 20 évre volt szüksége. Elmondta azt is, hogy hasonló témából két fontosabb íráscsoport létezik: a terápiás írás és a szépirodalmi írás. Ő az utóbbi formában szeretett volna vallani apjáról, ehhez pedig arra volt szüksége, hogy magában rendezze vele kapcsolatát.
Arra a kérdésre, hogy hogyan tudta meglépni, hogy beengedje az olvasót lányával való kapcsolatának mély intimitásába, a szerző azt válaszolta: ő csak így képes írni, „kíméletlenül őszintének” kell lennie, amikor tapasztalatairól, érzéseiről beszél. Másrészt pedig, az olvasó a saját helyzetét, életét kezdi el szemlélni, amikor olvassa a szövegeit, tehát nem a szerző története lesz fontos, hanem az, hogy tükröt tart az olvasónak, elindítja, hogy a saját helyzetére reflektáljon a történet olvasása során.
Grecsó Krisztián a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
A szövegekben visszatérnek az apró csodák, szakralitások, amelyek megjelennek a hétköznapokban. Grecsó elmondta, számára nemcsak a szövegírásban fontos a csodák beillesztése, hanem a mindennapokban is ezeket keresi: „A csoda mindig is része volt az életemnek (…), önvádat érzek, ha nem ilyen szemmel keresek” – fogalmazott.
A szakralitást az örökbefogadásban is látja, mert ahogy az örökbefogadó szülőknek is tanítják: a gyermek a szívben születik. Szerinte az Újszövetség kezdete, Jézus születése is egyfajta örökbefogadás: az isteni gyermeket emberek fogadják be.
A gyerek érkezése mindent átpozicionál
„Rájössz, hogy már nem te vagy az utolsó láncszem a sorban, hanem csüng még egy vegyérték utánad, akit tartani kell” – vallja a szülővé válásról Grecsó Krisztián. Szerinte nincs olyan területe az életnek, amely a gyerek betoppanásával ne rendeződne át, ne változna meg. Elmondta, felkészületlenül érte a tapasztalat, hogy a gyerekvállalás elsősorban a házasság vizsgája. Először kezdenie kell valamit azzal az emberrel, akivé ő vált. Hiszen olyan rutinok, beidegződések kezdenek el működni, amiket addig az ember nem ismert, és elfogadni, hogy ezek „kiirthatatlanul működnek” benne, nagyon nehéz munka. Azonban ezen a folyamaton végigmenni még nem elég, mert közben a feleségében is ugyanaz zajlik: ő is valamilyenné válik, mélyen eltemetett zsigeri szokások jönnek elő belőle, amelyekről addig nem is tudott. Ebben a helyzetben feltevődik a kérdés: „szeretem-e őt, amilyenné lett?” – ez pedig maga után vonja, hogy újra meg kell ismerjék egymást.
Grecsó Krisztián azt is elmondta, ahogy gyakorolja az apaságot, egyre inkább megtapasztalja a gyereknevelési szakemberek gyötrelmes mondását, miszerint „akármit csinálsz, te leszel a gyereked legnagyobb traumája”. Ezért úgy véli: nem lehet tökéletes apának lenni, csak elég jónak a lánya számára.
A következő kérdés arra vonatkozott, van-e szorongás a szerzőben amiatt, hogy a lánya egyszer majd olvasni fogja a róla írt történeteket. A szerző bevallotta: aggódik emiatt. Eleve úgy kezdett neki a Lányos apa rovat írásának a Nők Lapjában, hogy saját magáról fog mesélni, nem pedig a lányáról. Ez azonban csak egy ideig ment, most pedig már nem tudja sokáig folytatni így, mindez azt jelenti, előbb-utóbbi véget kell vetnie a rovatnak, mert nem akarja teljesen kiadni a lánya dolgait, a vele zajló történéseket, tiszteletben kell tartania, hogy csak annyit mond el róla, ami számára még kényelmes.
A szerző elmondta, hogy a Lányos apa című kötet háromrészes, tárcanovellákból álló ciklus második része. A ciklus úgy épül fel, mint az emberélet: a múltból, a megtapasztalt családi mintákból indul, majd a szülővé válás misztériumát járja körül, végül pedig a nevelési helyzeteket (iskola, nyári tábor, tanári minták) mutatja be.
(A szerző másodéves újságírás szakos hallgató)
Borítókép: Péter Blanka és Grecsó Krisztián a kolozsvári könyvbemutatón. Fotók: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
