Másrészt pedig… a kétforduló-dilemma sajnos távolról sem a hangoztatott legitimitásról, demokráciáról szól, ami akár érthető is volna, hanem kőkemény érdekekről.
2008-ban választottak utoljára polgármestert két fordulóban. A PSD szerezte meg a legtöbb polgármesteri mandátumot, szám szerint 1138-at, nem sokkal kevesebbet a PDL, 908-at. Ugyanabban az évben a parlamenti választásokat is a PSD és a PDL nyerte, végül Emil Boc alakíthatott kormányt. Mandátuma vége felé azonban, 2011-ben, amikor már látszott, hogy népszerűsége rámegy a gazdasági válság diktálta megszorításokra, óvintézkedéseket hozott. Többek közt kezdeményezte a helyhatósági választási törvény módosítását oly módon, hogy a polgármestereket ne kettő, hanem már első körben megválaszthassák. Elsősorban anyagi okokra hivatkoztak - amint erre a G4media.ro összeállítása is emlékeztet. Gazdasági válságban a kétforduló túl költséges, állították, de mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a 908 polgármester-kontingens minél nagyobb hányadának megtartása a cél. Az egyforduló ugyanis egyértelműen a tisztségben levő polgármestereknek kedvez, akiknek - a pozíciójukból származó előnyöket kihasználva - rendszerint sikerül annyira bebetonozni helyüket négy év alatt, hogy lecserélésükre legfennebb egy második fordulóban, a váltásban érdekelt többi párt összefogásával-kiegyezésével lehet megvalósítani.
2011-ben a módosítás kezdeményezői között a PDL-sek mellett liberálisok és szociáldemokraták is akadtak szép számmal, mindenki védeni akarta pozícióit. Időközben azonban a PNL szövetségre lépett a PSD-vel, létrejött az USL, ilyen felállásban a PDL még inkább, a liberálisok és szociáldemokraták pedig egyáltalán nem voltak már érdekeltek az egyfordulóban. A PNL és a PSD ellene szavazott tehát, érvként azt hozták fel, nincs legitimitása az olyan tisztségviselőnek, akit a szavazatok huszonvalahány százalékával választanak meg. (Mellesleg jogos ellenérvek, kár hogy a demokrácia iránti elkötelezettség ennyiben ki is merül, például a költségvetés visszaosztáskor már nem ilyen érzékenyek a méltányosság elvének érvényesülésére Bukarestben.)
A módosítás végül átment az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek támogatásával. Azóta a liberálisok, újabban pedig az USR többször is kezdeményezte a kétforduló visszaállítását. Az USR-nek, ALDE-nak, PMP-nek ez volt az egyik feltétele az Orban-kormány támogatására.
A dolog pikantériája, hogy az akkori kezdeményezők, a PDL-sek 2014-ben beolvadtak a PNL-be. Az idézett összeállítás neveket is felsorol: öt olyan PDL-s van ma a PNL-ben és egy a Băsescu-féle PMP-ben, aki akkor a kezdeményezők között volt, most meg pártja utasítására az egyforduló ellen fordul. (A román politika folyamatosan az ilyen tudathasadásos helyzetek sorozata, sokaknak már fel sem tűnik…)
Az RMDSZ legalább következetes, ami a kétforduló elutasítását illeti. Sok olyan község van, ahol a magyarok számaránya 30-50 százalék közötti. Ha a román szavazatok nagyon megoszlottak, a magyar jelöltnek jó esélye van az első helyen végez, és ilyenformán már első körben mandátumhoz jutni. Ha viszont létezik második forduló, az alkalmat ad a román pártoknak, hogy „etnikai alapon” összefogjanak a magyar jelölt ellen.
Néhány szemléletes példa: Kolozs megyében 2008-ban az RMDSZ polgármester-jelöltjei közül öten - Kalotaszentkirályon, Magyarszováton, Buzán, Bálványosváralján és Széken - már az első fordulóban nyertek. Nyolcan bekerültek a második fordulóba. Ebből két esetben - a magyar többségű Körösfőn, illetve Várfalván - magyar-magyar verseny alakult ki. További háromban (Tordaszentlászlón, Tordaszentmihályon és Mocson) az RMDSZ-es jelölt, aki elsőnek került be a második fordulóba, egyértelmű győzelmet aratott a román jelölttel szemben.
Ami a másik hármat illeti: Gorbón az RMDSZ jelöltje második helyen végzett az első fordulóban, kevés volt tehát az esély, hogy a másodikban majd ráver PSD-s ellenfelére. Nem is tette.
A magyarkályáni és kisbácsi helyzet viszont kitűnően tükrözi, miért ódzkodik az RMDSZ a két fordulótól. (A szövetség számításai szerint a jelenlegi polgármesterek 10 százalékát veszítené el a régi rendszer visszaállításával. )
Magyarkályánban az RMDSZ-es Farkas Ferenc 32,83 százalékkal lett első 2008-ban, PSD-s ellenfele 22,33 százalékkal következett utána. A második fordulóban a román szavazók többsége felsorakozott a PSD-s mögött, aki végül 52,53 százalékkal nyert. (Mellesleg szinte százalékra ugyanez volt a helyzet 2004-ben és 2000-ben is.)
Kisbácsban az RMDSZ-es Deák Ferenc a szavazatok 31,35 százalékát kapta, a PDL-s jelölt 29,09 százalékot. A második fordulóban a román jelölt 54,12 százalékkal szerezte meg Kisbács polgármesteri tisztségét.
A történetnek nincs vége. A logikus ugye az volna, hogy 2012-ben, amikor a Boc-kormánynak hála érvényben lépett az egyfordulós rendszer, a magyar jelölt megszerezze végre a hőn áhított polgármesteri tisztséget. És ez majdnem így is volt. Merthogy Kisbács polgármestere 2012-ben nem RMDSZ-es lett, az alig 5 szavazaton múlt.
Magyarkályánban nem. 2012-ben a PSD-s polgármester megőrizte a tisztséget 49,6 százalékkal, Farkas Ferenc már csak második lett 31,7 százalékkal. Magyarkályán ugyanakkor kicsiben szép példája a PSD-s polgármesterek folytonosságának is, a községvezető jelenleg az ötödik mandátumát nyüvi. Mert, ha egyszer odakerülsz…! Másképp fogalmazva: amit egyszer elvesztesz…! 2016-ban Kisbácsban már nem is indul RMDSZ-es jelölt, Kályánban ismét nyer a PSD-s jelölt, Farkas Ferenc már csak harmadik. (Hogy Gorbó községben, ahol a magyarok számaránya 44 százalék, hogy kaphatott a PNL 65 százalékot 2012-ben és azóta is… ez már egy másik cikk témája.)
Ilyen megfontolásból került tehát az RMDSZ megint a “rossz oldalra” – vagy hát a PSD a jó oldalra, nézőpont kérdése – amikor azzal fenyegetőzik, hogy támogatja a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát az Orban-kormány ellen, ha az nem mond le a kétfordulóról. (Októberben a PNL az RMDSZ-szel kötött együttműködési szerződésben kötelezte el magát, hogy semmi olyan törvénykezdeményezést nem terjeszt elő, amellyel a szövetség nem ért egyet ennek támogatásáért cserébe.)
Harmadsorban és végezetül… A libik azért is képmutatók, mert pontosan tudják, annyi polgármesterük lehet a választások után, ahányat csak akarnak. A PSD-sek tömegesen fognak átiratkozni, ha a PNL marad kormányon. Mindig van egy ilyen “mozgalom”. Emlékszem, 2008-ban Boc létszámstoppot hirdetett meg, a PDL ugyanis már alig tudta megemészteni a pártjukat cserbenhagyó, és a hatalomra került demokrata-liberálisokhoz átigazoló szociáldemokrata önkormányzati képviselőket. S akkor minek ez a cirkusz?
