Románia 4,4 százalékos GDP-arányos deficittel tervezte meg az idei költségvetést, de már az első negyedév után kétségessé vált, hogy tartható-e a hiánycél. A kormány azóta halogatja a deficit mérséklését célzó intézkedésekről szóló döntést.
„Ha nem hozzuk meg ezeket az intézkedéseket, ugyanolyan helyzetbe kerülhetünk, mint 2010-ben” – figyelmeztetett a pénzügyminiszter a Digi24.ro portálnak adott szerdai interjújában. Marcel Boloş felidézte: a 2008-as gazdasági világválság idején Románia kénytelen volt hitelt felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
A pénzügyminiszter a napokban már a lemondásával fenyegetőzött, állítása szerint azért, mert a kormánykoalíció nem képes dűlőre jutni a szükséges megszorítások ügyében. „Be akartam nyújtani a lemondásomat, mert egyetlen tervezett intézkedéssel sem tudok haladni. Közöltem, hogy ha mi, belföldön nem vagyunk képesek meghozni ezeket az intézkedéseket, akkor külső segítségért fogunk folyamodni az IMF-hez” – jelentette ki Boloş.Szerinte katasztrofális következményekkel járhat, ha a kormány nem lép.
„Hangsúlyoznom kell, hogy az Európai Unió által végzett modellezés nem sok jót jósol. A költségvetési hiány aggasztó szintre emelkedik. Előrevetítették, hogy mi vár ránk: az uniós források felfüggesztése – a kohéziós alapoké és az országos helyreállítási tervé is. Az óra ketyeg” – nyomatékosította a tárcavezető.
Kijelentette: ha a kormány nem vezeti be mihamarabb a megszorító intézkedéseket, a költségvetési hiány az év végére a GDP 6,87 százalékára nőhet.
Az eddig közzétett tervek szerint Ciolacu-kabinet az állami kiadások csökkentése mellett többek között egy sor ágazati adókedvezmény megszüntetésére készül, illetve az éves árbevétel 1 százalékával megegyező forgalmi adó kivetését tervezi a nagyvállalatokra és a bankokra. A népszerűtlen döntések meghozatalát az is hátráltatja, hogy 2024-ben helyhatósági és parlamenti választások is lesznek Romániában.
Mint ismeretes, Románia túlzottdeficit-eljárás alatt áll. A 2022-es költségvetési hiány 5,75 százalék volt. A kormány vállalta, hogy idén 4,4 százalékra mérsékeli a GDP-arányos deficitet, 2024-ben pedig leszorítja 3 százalékra.
