A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat.
Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.
Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjai és az összes EU-tagállam olyan döntést hozott, amely még inkább érinteni fogja Oroszország bevételeit, és csökkenteni ukrajnai hadviselése képességét. Az ársapka segíteni fogja az infláció kezelését és az energiaköltségek stabilan tartását egy olyan időszakban, amikor a magas költségek, különösen a megemelkedett üzemanyagárak, komoly aggodalomra adnak okot az EU-ban és szerte a világon. Segíteni fog továbbá a globális energiaárak stabilizálásában, ami a világ azon országainak válik leginkább hasznára, amelyek a magas olajárak okozta nehézségekkel néznek szembe - emelte ki.
A bizottsági közlemény emlékeztetett: amíg az orosz tengeri kőolaj és kőolajtermékek importjára vonatkozó uniós tilalom továbbra is teljes mértékben érvényben marad, az árplafon lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad.
Az árplafon a kőolaj esetében hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5. után lép hatályba. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik - jegyezték meg. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak - tették hozzá.
A tanácsi határozat emellett mentességet vezetett be a fent említett tilalmak alól az Oroszországból származó vagy onnan exportált azon nyersolaj és származékai esetében, amelyeket a meghatározott árplafon szintjén vagy az alatt vásárolnak. A Tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén.
A bizottsági közlemény továbbá hangsúlyozta: az EU Oroszország elleni szankciói hatékonynak bizonyulnak. Rontják Oroszország képességét új fegyverek gyártására és a meglévők javítására, valamint akadályozzák az anyagszállítást.
Oroszország nem szűnő agressziójának geopolitikai, gazdasági és pénzügyi következményei egyértelműek, mivel a háború megzavarta a globális nyersanyagpiacokat. Az EU továbbra is biztosítja, hogy szankciói ne érintsék az Oroszországból más országokba irányuló energia- és mezőgazdasági élelmiszer-exportot. Az Európai Bizottság felügyeli az uniós szankciók végrehajtását az Európai Unió egészében - tették hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton bírálta és elégtelennek nevezte döntést, amely szerinte "komolytalan", és "kényelmes a terrorista állam költségvetése szempontjából".
"Oroszország már hatalmas veszteségeket okozott minden országnak azzal, hogy szándékosan destabilizálta az energiapiacot. A világ pedig nem meri "valóságos energetikai lefegyverzést alkalmazni Moszkvával szemben"- sajnálkozott az ukrán elnök.
Moszkva elutasította az árplafont. "Nem fogadjuk el ezt a árplafont"- jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, miközben Moszkva előzőleg figyelmeztetett, hogy nem fog kőolajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek elfogadják ezt az intézkedést.
