Az idei elnökválasztás nem csak a mostani halogatásért vált kínossá, hanem már az év első felében is világos volt, hogy a koalíciót alkotó szociáldemokraták és liberálisok el akarják bagatellizálni a megmérettetést. Mind a PSD, mind a PNL abban érdekelt, hogy alacsony érdeklődés mellett tartsák meg a megmérettetést, hiszen egyik párt sem rendelkezik magabiztos, esélyes, karizmatikus jelölttel.. A szeptemberi időpont erre tökéletesen megfelelt, csak közben kiderült, hiába volt az időpont előrehozása, Klaus Iohannis államelnök ugyanis annyit taktikázott a kulisszák mögött, hogy végül hoppon maradt, semmilyen nemzetközi funkciót nem fog betölteni. NATO-főtitkárnak időközben kinevezték Mark Rutte volt holland miniszterelnököt, legújabban pedig csak egy banális európai bizottsági biztosi poszt egyeztetéséről folyó tárgyalások vannak napirenden, ami amúgy is alanyi jogon jár Romániának, és kevésbé hihető, hogy ennek várományosa Iohannis lenne.
Ezért hirtelen már nem sürgős a liberálisoknak a választások előrehozása, hiszen a június 9-i megmérettetés rávilágított arra is, hogy a szabadelvűek lejtőn vannak, rengeteg szavazatot veszítettek a legutóbbi önkormányzati és EP-választásokhoz képest. Kiderült, hogy a megmérettetés egyértelmű győztese a PSD, amely a koalícióban lenyomta a PNL-t. Emiatt a liberális pártban egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint fel kell bontani a kormánykoalíciót, meg kell szabadulni a PSD „halálos” ölelésétől, hiszen a PNL-nek nem tesz jót ez a szövetség, a magát jobboldaliként meghatározó párt elveszíti jellegét, arcát. A liberálisok egyedüli szerencséje, hogy a jobboldalon vákuum keletkezett, hiszen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) köré tömörült jobboldali szövetség sem tudta kitölteni ezt a térfelet. Ők ugyanis elszámolták magukat, hiszen kötöttek egy rossz alkut két jelentéktelen párttal, így éppen csak átlépték a választási szövetségtől megkövetelt 8 százalékos küszöböt. Hajszálnyira kerülte el az USR a katasztrófát, és továbbra is bizonytalanság övezi a párt jövőjét, miután identitásválságba került. Azt keresve, hogy progresszív vagy konzervatív jobboldali pártként határozza meg magát. Elena Lasconival, az új pártelnökkel vélhetően utóbbi irányba mozdulnak el hangsúlyosabban, de kérdéses, hogy az USR képes lesz-e visszaépíteni szavazóbázisát, amely 2019-ben még meghaladta a 22 százalékot.
Az elnökválasztás komédiája kapcsán ugyanakkor aggodalomra ad okot a kormánypártoknak a választáshoz való viszonyulása, hiszen az időpont homályban tartása és a jelöltek meg nem nevezése az elnöki poszt elsúlytalanodását, és végső soron a demokrácia sérülését jelenti. Egy dolog biztos, hogy Klaus Iohannis mandátuma december végén lejár, így mindenképpen új elnököt kell választani. De nem csak azt nem tudjuk, hogy mikor járulhatunk az urnák elé, hanem azt sem, hogy kik közül választhatunk. A megmérettetés elsekélytelenítését szolgálja ugyanis az a tény is, hogy elsőként két szélsőséges párt nevezte meg jelöltjét, így a nacionalista és rendszerellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) határozott arról, hogy pártelnökét, George Simiont indítja. Rajta kívül az AUR-ból kirúgott Diana Șoșoacă SOS Románia elnöke nevezett még a küzdelembe. Időközben az USR is eldöntötte, hogy Elena Lasconi lesz a saját jelöltje.
A megmérettetés azonban minden bizonnyal a két nagy párt között fog eldőlni, így mindenki azt várja, hogy mire jut a PSD és a PNL, vagyis, hogy Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă pártelnökök megúszhatják –e a jelölést vagy nem tudják elkerülni sorsukat. Egyikük sem karizmatikus politikus, ezért győzelmi esélyeik rendkívül törékenyek és konjunktúrafüggők. Ciolacunak vannak nagyobb esélyei, de csak azért mert a PSD-nek nagyobb a biztos szavazóbázisa, mint a liberálisoké. Ciolacu esélyeit rontaná Mircea Geoană, aki függetlenként szeretne indulni.
Lesznek még számolgatások tehát, de az idő vészesen fogy, egyre inkább közeledik a választások kiírásának határideje. A kormány által folytatott konzultáció után a novemberi vagy a decemberi időpont tűnik biztosabbnak, hacsak a PSD-nek nem sikerül végül lenyomni a liberálisok torkán egy októberi időpontot. Akárhogy is lesz, a halogatás katasztrofális üzenettel bír a demokrácia állapotára. Ezek után ne csodálkozzunk, ha a választók jelentős része nem fogja komolyan venni a fősodrású pártokat.
Borítókép: Facebook
