Előrehozott választások?

Előrehozott választások?
Nincs különösebb hírértéke a román politikában annak, hogy a választások közeledtével a hatalmon lévő pártok ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy kilépjenek saját kormányukból, és ellenzékben „rehabilitálják” magukat az utolsó hónapokban. Elhagyni a játékteret, bekiabálni a partvonalon túlról, a mindenkori koalíciós partnert okolva a négyéves kudarcért… Ezt érettebb demokráciákban komolytalanságnak, vagy épp tudathasadásos állapotnak nevezik. Nálunk politikai stratégiának.

Most sincs másképp. Úgy tűnik, Marcel Ciolacu kormányfő is bedobná a törülközőt. Hogy komolyan gondolja-e, vagy csupán zsarolási szándék húzódik a lemondással, előrehozott választásokkal való fenyegetőzés mögött, csak sejteni lehet. Annyi viszont bizonyos, a két párt támogatottságát felőrli a kormányzás, miközben a szélsőséges nézeteket képviselő AUR-é veszélyesen növekszik.

Ciolacu hétfő este egy televíziós interjúban beszélt arról, lemond, amennyiben a koalíciós partner, a liberálisok nem támogatják a költségvetési hiány csökkentését célzó rendelkezéseket. Kényszer hatására született népszerűtlen intézkedésekről van szó, amilyeneket egy kormánypárt rendszerint négyéves mandátumának elején engedhet meg magának, nem a választások előtt. Ilyenkor általában megnyílnak a pénzcsapok, most meg épp fordítva történik. A brüsszeli ultimátum azonban egyértelmű: 2024 márciusától Románia elveszítheti az összes európai forrást, ha nem csökkenti a tervezettnél nagyobb hiányt.

A megszorításokról szóló terv, jóllehet konszenzuális alapon jött létre a koalícióban, mégis viszályhoz vezetett - a liberálisok vélhetően pánikba estek. Ekkor gerjedt haragra Ciolacu, elhintette a lemondás lehetőségét, és elődjét, a PNL-USR koalíciót, ennek felelőtlen pénzügyi politikáját hibáztatta azért, hogy Románia az egyedüli ország az EU-ban, amely ellen túlzott deficiteljárás zajlik. A miniszterelnök a rezilianciaterv újratárgyalását is kilátásba helyezte.

Apropó tudathasadás, a költségcsökkentésre vonatkozó tervezet különben Marcel Bolos liberális pénzügyminiszter „alkotása”, így Ciolacu joggal méltatlankodhat: miféle dolog, hogy a PNL saját minisztere mögül hátrál ki? Hogy „miféle dolog”, azt a PSD mellesleg nagyon is jól tudja: ez a „dolog” a politikai túlélési ösztön. Bukaresti források szerint a liberálisok nekiestek saját miniszterüknek, és támogatásának megvonásával fenyegetőztek, amiért az „átment szocialistába” és a PSD érdekei szerint szabta az intézkedéscsomagot, amely ilyenformán elsősorban a PNL szavazóbázisát jelentő középosztályon csattan.

Köztudott, Romániában az előrehozott választások kiírásának esélye gyakorlatilag nulla, hiszen a parlament nem járul hozzá ehhez a harakirihez, mármint önmaga felszámolásához. Ennek ellenére – tekintettel a körülményekre - komoly érvek szólhatnak mellette. A két párt túlélése forog ugyanis kockán. (Az ország sorsa is, csak úgy mellékesen…) Mert ha a kormány által bejelentett intézkedéscsomagot a jelen formájában gyakorlatba ültetik, olyan tiltakozás-hullám vonulhat végig az országon, amely magával ránthatja mind a szociáldemokratákat, mind a liberálisokat, és az AUR-vezér, George Simion fiatal felesége máris keresheti is az új függönyre valót a Cotroceni palotába – ahogy azt mondani szokás.

A PSD-nek tehát jó ürügy lehet a liberálisok pánikrohama arra, hogy időben elmeneküljön a hajóról. Ha emiatt előrehozott választásokra kerül sor, azt a szabályozás értelmében valószínűleg még ez év végéig le kell bonyolítani, a miniszterelnököt pedig minden bizonnyal továbbra is a szociáldemokraták adnák. Kérdés, hogy hajlandó-e kompromisszumokra Brüsszel, lazábbra foghatja-e a kormány a megszorítást, ellenkező esetben karácsonyig akár új kabinet állhat az ország élén. (Amely aztán kisebb kockázattal érvényesítheti a fájdalmas gazdasági intézkedéseket….)

Az előrehozott parlamenti választást az RMDSZ is üdvözölné, a szövetség többször is javasolta, hogy ezekre még ebben az évben, 2023-ban kellene sort keríteni. A különböző politikai vitafórumokon az elemzők különben egyetértettek abban, hogy a parlamenti és elnökválasztás egybeesése 2024-ben számunkra nem előnyös. Az elnökválasztás esetében - különösen most, amikor új lakó kerül a Cotrocenibe - a tét nagyobb, és ez jobban mobilizálja a román választókat. Sokkal jobban, mint a magyarokat. A nagyobb részvétel a parlamenti listákat is jobban „húzza”, így előfordulhat, hogy a magyarok szavazata arányaiban kevesebbet fog érni, mint az előző években kisebb mozgósítás esetén.

Talán a PSD-nek előnyösebb az előrehozott választás, mint hogy ellenzékben húzza ki a következő évet. Az utóbbi többek közt ugyanis azt jelentené, hogy a szociáldemokrata polgármesterek tucatjával igazolnának át a kormányon maradó liberálisokhoz, ami komoly vérveszteséget eredményezne a PSD számára a következő év hátramaradt választásainak viszonylatában. Arról nem is beszélve, hogy azokat a várva várt brüsszeli pénzeket is el kéne költenie valakinek…

 

 

 

promedtudo2Hirdetés