Jelképes bérért székel a múzeum az egyházi ingatlan termeiben
ÖSSZEFOGLALÓ
Az első fokon eljáró gyulafehérvári táblabíróság 2019 novemberében a gyűjtemény megosztását rendelte el a város és az egyház között. Az ítélet ellen mind a város, mind az egyház fellebbezett. A legfelsőbb bíróság a fellebbezések nyomán megsemmisítette az elsőfokú ítéletet, és szerdai jogerős ítéletében a város javára döntött.
A kollégium négy termében működő múzeum gyűjteménye mintegy 28 ezer tárgyat számlál. Ez Románia egyik legrégebbi és legnagyobb ásvány-, növény- és állattani gyűjteménye. Első leltárja 1796-ból származik – ekkor alapította a múzeumot (Raritatum Et Rerum Naturalium Museum, azaz ritkaságoknak és természeti dolgoknak a gyűjteményes háza elnevezéssel) Benkő Ferenc, a kollégium természettudományi tanára –, ám egyes darabjai már a 18. század elején a kollégium tulajdonában voltak. A kiállított tárgyak között látható egy 1882-ben Mócson leesett meteorit darabja, őshüllők megkövesedett maradványai, a nagyenyedi Fenichel Sámuel Új-Guinea-kutatónak (1868–1893) a 19. század végén Pápua Új-Guineából hazaküldött bogár- és lepkegyűjteménye, valamint a gyűjtemény különlegességének számító egyedi paradicsommadár-példánya.
Mint arról Bakó Botond, a kollégium nyugdíjas biológiatanára a Szabadságban írt öt évvel ezelőtt: kevésbé közismert, hogy a múzeumi szekrényekben tárolnak egy régi, szépen megalkotott és felírásokkal, meghatározásokkal ellátott herbáriumot, ahol 180 mappában több ezer préselt példány szerepel. A gyűjtemény évszázadokon keresztül a kollégium tanárainak és volt diákjainak a gyűjtése által gyarapodott, az 1848–49-es megsemmisítő pusztítás után a múzeummal együtt Elekes Károly és Herepei Károly kollégiumi tanárok és munkatársaik alkották újra. A gyűjtemény többször gazdagodott külföldi múzeumok adományaiból, duplikációiból (Bécs, Salzburg, Hannover, Istria, Fiume, Kraina). 1904-ben néprajzi gyűjteménnyel gyarapodott az állomány dr. Szilády Zoltán és Lázár István munkája nyomán. 1920 után dr. Szilády Zoltán professzor keserűen fakadt ki: „múzeum még van, de most a kultúra élőfájától elszakadva, szomorú tengődésben, elhagyatottan várja bizonytalan sorsát”.
Az 1948-as államosításkor a kommunista hatóságok megvonták a kollégium múzeumfelügyeleti jogát. 1997-ben váratlanul, nyom nélkül eltűnt az Aepyornis nevű óriásmadár tojása, amely Madagaszkár pleisztocénjéből származott, és felbecsülhetetlen értékű, becses ritkasága volt a múzeumnak – írja 2014-ben a Művelődésben Bakó Botond. Az ügyben eredménytelen nyomozás folyt. 2012 márciusában új felirat került a múzeum első emeleti bejáratára, amely a hosszú ideig egyetlen románon kívül latinul, magyarul és angolul is szól. A tulajdonjog módosult, hiszen a két főépület, így a főszárny is a református egyház tulajdona, a benne található múzeumi anyag egyelőre tanácsi, illetve állami tulajdonban maradt. 2013-ban a múzeumi gyűjtemény a Nagyenyedtől 9 km-re fekvő Úrháza (Livezile, Lasslenkirch) községből átvett néprajzi anyaggal bővült.
Kató Béla református püspök az MTI-nek elmondta: a múzeum mindig is része volt a kollégiumnak. Hozzátette: a román jogrendszer sajnos nem ismeri a precedensjogot, így megtörténhet, hogy az államosítás során elvett tulajdon egy részét visszaszolgáltatják, másik részét pedig nem. Hozzátette: a mostani ítélettel érvényét veszti az az egyezség, amely alapján a város eddig bérelte a múzeum termeit. Ha az egyház egy idő után úgy döntene, hogy másra használja a termeket, a városnak el kell vinnie a gyűjteményt.
Fenichel Sámuel új-guineai expedíciójából származó rovarok és lepkék (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
Oana Badea, Nagyenyed polgármestere a g4media.ro portálnak elmondta, a gyűjteményt eddig is a város kezelte, és ezután is így lesz. A termeket jelképes összegért bérelték a református egyháztól. Hozzátette: a nagyszebeni Astra Múzeummal kötött szerződés alapján megpróbálják még jobban bemutatni a múzeumban őrzött értékeket.
Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elmondta: az iskola jó viszonyt ápol a polgármesteri hivatallal, nem okozott fennakadást, hogy a tanítási órákban is idegenek látogathatták a múzeumot. Hozzátette: a várossal folytatott egyeztetéseken sikerült elérni, hogy a gyűjteményt magyarul is feliratozták, és azt is, hogy a kollégium tanárai akár biológia- vagy földrajzórát is tarthatnak a múzeumban, ahová a diákoknak ingyenes belépést biztosítanak.
(Borítókép: MTI/Kiss Gábor)
