Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület 47. püspökét
Február 1-jén, szombaton beiktatták tisztségébe az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) 47. püspökét Kolumbán Vilmos József személyében, akit tavaly december 12-én választottak meg.
„Azért könyörgünk most, a püspök beiktatásán, hogy Isten árassza ránk kegyelmét, áldását, hogy az életet kiteljesítő evangélium szolgái lehessünk ebben a világban, az örömben, a sikerben alázattal, a próbatételek idején pedig kitartással. Csak oda küld áldást az Úr, ahol a testvérek egyetértésben élnek. Van, amiben egyetértésben vagyunk: az Úr kegyelmére, Krisztus megváltó irgalmára szorulunk, egymásra szorulunk, egymás hite által épülünk, magyar református keresztények vagyunk. Ebből az egyetértésből fakad az egység” – fohászkodott a Farkas utcai református templomban tartott beiktatási ceremónia kezdetén Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.
Kifejtette: az egység nem egyformaság. Elmondása szerint tizenhét éves püspöki szolgálata alatt a legnagyobb ajándék és élmény az volt, amikor 2009-ben létrejött a Kárpát-medencei Magyar Református Egyház. „Szükségünk van egymásra, hogy beszélgessünk örömökről, problémákról, hogy erősítsük egymást” – hangsúlyozta az elöljáró.
Steinbach József beszédét követően Szegedi László Tamás, az egyházkerület generális direktora felkérte a püspököt, hogy tegye le az esküt. Ezután az egyházkerület törvényesen megválasztott tisztségviselőinek – Szegedi László, Jakab István, Rácz Levente, Veress Zsombor, Nagy Attila Ignácz, Dénes Előd, Pap Ákos és Zakariás Attila – eskütétele következett. Az ünnepélyes eskütételeket követően a beiktatáson jelen levő püspökök és esperesek megáldották az új püspököt, Kolumbán Vilmos Józsefet.
Kolumbán Vilmos letette püspöki esküjét. (Fotó: Rohonyi D. Iván)
Kolumbán Vilmos: a jó alapra épített ház kiállja a megpróbáltatásokat
„Látom és érzem a nagy szeretetet, tiszteletet, amely a szavakban van, vagy a szavak nélkül is kifejeződik, de látom a töprengő aggódást is, ami megfogalmazódik az egyházunkban közösségünk jövője iránt. Krisztus többször biztosított, hogy velünk van, és azt tanultuk, hogy Isten gondviselése nem hagy magunkra” – vezette fel beszédét az EREK új püspöke.
Mint fogalmazott, sajnos ma az egyházakból tömegesen távoznak az emberek, s a jelenségre nem sikerült orvosságot találni, sőt, a kiváltó okot sem egyértelműen feltárni. Úgy vélte, a jóléti államok felszámolják azt a kulturális örökséget, ami a mai Európa arculatát kialakította. Ennek felismerése nyomán hangoztatják az egyházak, hogy meg kell újulni – tette hozzá.
„Szükség van a megújulásra, de nem úgy, ahogy legtöbben elképzelik, és mondják. Megújulás csak akkor következik be, ha mi magunk újulunk meg, felülvizsgáljuk a gondolatainkat, az azokból fakadó cselekedeteinket, és elkötelezzük magunkat az Isten szerinti életre” – emelte ki Kolumbán Vilmos.
Kifejtette, hogy a krisztusi világosság eléréséhez folyamatos önvizsgálat és magunk életének jobbítása vezet el. Ugyanakkor – mint fogalmazott – a megújulás nem öncélú. Ahhoz, hogy valóságos és időtálló legyen, olyan kiindulási alapra van szükség, amely kiállja az idők próbáját, s megfelel Isten akaratának.
Kolumbán Vilmos emlékeztetett: Jézus Krisztus a kősziklára épített ház példázatában világított rá arra, hogy a jó alapra épített ház, azaz a megalapozott élet kiállja a megpróbáltatások időszakát és próbáját. Ez a felismerés nem csak az embernek jelenti a fennmaradási lehetőséget, hanem a közösségnek, az egyháznak is. Ezért elengedhetetlenül fontos megvizsgálni: mire van építve a házunk, az egyházunk, a közösségünk?
„Pál apostol szerint egy viszonyítási alap van, Jézus Krisztus. Ami Jézus Krisztusra épült, annak van jelene és lesz jövője. Jézus Krisztusban van az egységünk és az erőnk. Az egyházak addig erősek, amíg erre az alapra építenek. Hitvallásunk az élő hit megvallása – hangoztatta Kolumbán Vilmos József.
Az elöljáró hangsúlyozta: ma szükség van az evangélium egyértelműségére. Mint fogalmazott, az ideológiák tömkelegét és az elmagányosodás korát éljük, a gyökértelenség, a tekintély lerombolásának időszakát, a szülőföld, a nyelv, a nemzeti hovatartozás csak állapot és nem elkötelezettséget jelent. Ezért kell folyamatosan önvizsgálatot tartani, továbbá nem kell kétségbeesetten keresni a megújulás lehetőségét, hanem egyszerűen vissza kell találni Jézus Krisztushoz – nyomatékosította.
Az erdélyi református egyháznak hosszú és gazdag története van – folytatta a püspök. Több évszázadra visszatekintve, elmondható, hogy Jézus Krisztusra épített, ami biztos alap volt.
„Ennek az egyháznak a 47. püspöke vagyok, a sorsomat és a szolgálatomat nem én alakítom, hanem Jézus Krisztus. Negyvenhat elődöm abban volt érdekelt, hogy a nyájat jó előre vezesse, és tiszta forrásból éltesse. Négy és fél évszázad alatt jó reformátushoz illően megcselekedték az igét, amikor iskolahálózatot építettek, árvaházat működtettek, ispotályt alapítottak” – részletezte Kolumbán József.
Az EREK új püspöke kitért arra is, hogy az elmúlt évszázadok megtanították Erdély népét arra, hogy Erdélyben élni kihívás.
„Több felekezet, több nemzet élt egymás mellett, bántottuk egymást, de megtanultunk együtt élni, és egymás hitét elfogadni. Ez ma nagyobb ajándék lehet, mint gondolnánk” – hangsúlyozta Kolumbán József, hozzátéve: olyan világot élünk, amelyben a hagyományok eltűnőben vannak, de az erdélyiek tudják, hogy a sokszínűség olyan áldása lehet a világnak és az erdélyi létnek, amivel tanítani lehet másokat.
„A hosszú együttélés során megtanultunk tisztán látni és józanul gondolkodni. Ez is olyan ajándék, ami segített abban, hogy túléljük a megpróbáltatásokat” – mutatott rá a püspök, emlékeztetve: egy évszázaddal ezelőtt, az akkori református egyház vezetői egyetértettek abban, hogy a kisebbségbe szorult magyarság megtartásában fontos szerepe van az egyháznak.
„Azóta nem csak hirdetjük az igét, hanem iskolát alapítunk, s tartunk fenn, közösségeinket szervezzük, oda figyelünk a legkisebbre is, miközben gondoskodunk a magyar nyelv és kultúra fenntartásáról” – hangsúlyozta Kolumbán Vilmos, hozzátéve: püspöki szolgálatára, mint egyháza és népe szolgálatára tekint.
Mint kiemelte, felelősségének véli, hogy munkálkodjon egyháza előmozdításáért. „Kész vagyok együtt dolgozni mindenkivel, aki a Szentírás alapján gondolkodik a világról. Erdély az a hely, ahol a hagyományt nem száműzték, nem néprajzi szakkönyvekben található, hanem élő és sorsformáló erő, ami alakítja, formálja a közösségeinket. Ennek szolgálatára szegődtem el, hogy Jézus Krisztusra, mint alapra építsem az eljövendőt” – összegzett.
Kató Béla: szeresd az Urat, és szeresd Erdély népét
Kató Béla, az EREK emeritus püspöke beszédében felidézte: több mint két és fél év telt el, amióta a Marosvásárhelyen megtartott egyházkerületi közgyűlés püspök-helyettessé választotta meg Kolumbán Vilmost. Mint kiemelte, a püspök-helyettesi tisztségben töltött 31 hónap alatt Kolumbán Vilmos tanúbizonyságot tett képességeiről, készségeiről, elkötelezett, fáradhatatlan munkabírásáról.
„Hálás a szívem, mert imádkozó, őszinte és alázatos, határozott és együtt érző, tettre kész embert ismertem meg benned. Szívügyed Isten dicsőítése, Isten szolgálata, egyházunk ügye. Huszonegy éve neveled a lelkész nemzedékeket, most meglátod, milyen lett ez a termés” – fejtette ki Kató Béla.
Hangsúlyozta: olyan korban élünk, amikor szabadon választjuk a püspökeinket. A választott személy sikere azoké is, akik megválasztották. Úgy vélte, a legfontosabb, hogy a püspöknek legyen víziója, látásmódja, és rendelkezzen küldetéstudattal. Ma az egyházkerület élete, anyagi helyzete viszonylag stabil, intézményhálózata kiterjedt, a gyülekezeti élet azonban nem elégséges. A kérdés az, hogyan tud az egyház az elkövetkező időben újabb s újabb tagokat integrálni a közösségbe – nyomatékosította Kató Béla.
Mint megállapította, a püspök a legtöbbet vizitációs körútjain tehet, mert ő nem családokat, hanem gyülekezeteket látogat. Ez segíthet abban, hogy a közösség jobban egymásra találjon – folytatta. Hozzátette: fontos, hogy a püspöknek legyen kapcsolata a magyar művészet, a kultúra, az irodalom, a politika képviselőivel, ajtaja legyen nyitva az egyszerű emberek és a történelmi személyiségek előtt is.
„Te nem csak Kolozsvár, hanem egész Erdély püspöke vagy. Sikeres munkádnak két feltétele van: szeresd az Urat, és szeresd Erdély népét. Két jó tanács: ha nagyon sok dolgod lesz, menj el itthonról egy hónapra, amikor hazajössz, látni fogod, hogy nélküled is működik az egyház. A második: holnaptól már keresd az utódod, mert hamar eltelik a kétszer hat év” – fejtette ki Kató Béla.
Ambrus Attila, az EREK ügyvezető főgondnoka arra buzdította az új püspököt: dolgozzon Isten dicsőségére és az ember javára.
Sulyok Tamás: Az erdélyi magyarság jövője számunkra sorsdöntő
„Erdély református közössége élére ma új vezető áll. Megannyi népes és szórvány gyülekezet, magyar emberek százezrei, egyházi intézmények és missziók vezetői tőle várják az útmutatást, a reményt adó szavakat. A nemes és felelősségteljes feladat nem lesz ismeretlen, hiszen a rendületlenül építő, intézményeik sorsát megújító és gyülekezeteit összetartó elődje mellett dolgozott eddig” – emelte ki beszédében Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök.
Sulyok Tamás magyar államfő Kelemen Hunor mellett foglalt helyet a beiktatási ceremónián. (Fotó: Rohonyi D. Iván)
A magyar államfő rámutatott: a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektoraként megismerte a lelkészi hivatást, s a püspök és munkatársai tevékenysége az egész magyar nemzetre kihat. Ezért az erdélyi magyarság jövője a magyar nemzet számára sorsdöntő, minket is meghatároz, hogy mi lesz az erdélyi református magyarsággal – hangsúlyozta.
„Természetes vágyunk, hogy a magyar református gyülekezetek megmaradjanak, közösségeik élők és erősek legyenek, tagjai boldogan, felemelt fejjel járjanak, az erdélyi magyarság ismét felemelkedjen. Lehet, merésznek tűnik ez a célkitűzés a szekularizáció, az elvándorlás, a demográfiai válság idején, de ez az egyedüli út, amin járni érdemes. A recept adott: akik az Úrban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye, amely meg nem inog, hanem örökké megáll. Erdély földje a kőkemény helytállás földje. Hiába pusztította tatár, Erdély magyarságát semmilyen csapás nem győzte le, hitét és öntudatát nem veszítette lel. A magyarok őrzik az anyanyelvet, nemzettudatot, kultúrát. Ahhoz, hogy a történelem súlyos terhei a lelket ne megroppantsák, hanem felemeljék nagy hitre, bizalomra és összefogásra volt szükség. Ebben vállalt kulcsszerepet a református egyház. A nép, amely remélt, újra megélhette a felemelkedés idejét, megtapasztalhatta Erdély nagyjainak elszántságát, megingathatatlan hitű gyülekezetet, fontos intézményeket hoztak létre” – fogalmazott a magyar államfő.
Úgy vélte, ilyen ősi bástyák a református kollégiumok, hiszen ezekben a szellemi hazákban, a kollégiumokban, továbbá a templomokban, a közösség tereiben él és újul meg a magyarság több mint 1100 éve. Az erős gyülekezetek a hálaadás örömével törlik le a félelmet, a kilátástalanságot, képesek megélni a közösség összetartó erejét a széthúzással, a magánnyal szemben, képesek segíteni a megfogyatkozott számú gyülekezetbe erőt, életet vinni. A gyülekezet döntenek a szülőföldön való maradás mellett, és a gondviselő melletti hűségről. Így válhat Erdély a megingathatatlan Sion hegyévé, soha el nem porladó sziklává, a lelki és szellemi élet frissessége, közösségeinek életereje pedig évszázadok óta a keresztény kultúrában, az egyházakban bontakozik ki.
„A titkot nem a szervezés, a gazdag infrastruktúra jelenti, hanem Jézus Krisztus, akiben az ige tetté lett. Nincs nagyobb összetartó erő, mint a hűség, amikor számíthatunk egymásra, és a szeretet, amikor örömmel hozunk áldozatot egymásért. Magyarország köztársasági elnökeként megerősítem, hogy a magyar nemzet államhatárok felett álló egysége alapértékünk, nemzeti létünk kiindulópontja, s kultúránk és történelmünk példái megmutatják, hogy nem létezhetünk egymás nélkül. A szülőföldjükön élő magyar embereknek ismerniük kell egymás örömét és bánatát, keresnünk kell, hogyan mozdíthatjuk előre egymás sorsát, s mit tehetünk azért, hogy Erdély magyar gyülekezetei, közösségei életerősek és megingathatatlanok legyenek. Ez mindannyiunk számára fontos, és ez az új református püspök küldetése is. Azt kívánom, legyen őrzője és felemelője Erdély reformátusságának, vezesse a rá bízottakat a remény és az Istenbe vetet bizalom útján” – mondta köszöntőjében Sulyok Tamás.
Olinici az ökuménia fontosságát hangsúlyozta
Ciprian Vasile Olinici, Románia vallásügyi államtitkára felszólalásában kifejtette: a püspököt beiktató ceremónia előtérbe helyezi az egyház küldetését és szerepét, az esemény a vallásszabadság, a lelkiismeret kifejeződése. A püspök a keresztények legfontosabb vezetője, s tevékenysége feltételezi a múlt tapasztalatainak és a jelen kihívásainak az összehangolását, valamint felelőssége összegyűjteni a híveket. Hosszú történetében az Erdélyi Református Egyházkerület a keresztény értékek egyik legfontosabb hirdetője és védelmezője, az ökumenikus párbeszéd kiindulópontja, az erdélyi kulturális örökség őrzője.
„Az új püspök beiktatása az egyházak egységét is elősegíti. Régen az etnikai, vallási és nyelvi különbözőségek áthatolhatatlan akadályt képeztek, ám mára ez megváltozott. Az egyházak küldetése egy és ugyanaz: az evangélium hirdetése, a hiteles értékek előtérbe helyezése. Nem fogom elfelejteni Kató Béla püspök gondolatait, aki szerint az iskola jelenti az utat a templom irányába, és a vallások álljanak ki egységesen Európa megmentése érdekében. Meg vagyok győződve róla, hogy Ön is kész hirdetni a hiteles keresztény értékeket, s megőrizni az ökuméniát. Eddigi lelkészi pályafutása és egyetemi oktatói tevékenysége két olyan érték, ami segíti püspökként is” – mondta a román kormány képviselője.
Nagy János: az erdélyi reformátusok bátran tekinthetnek a jövőbe
Nagy János, Magyarország Kormánya Miniszterelnöki Irodáját vezető államtitkára arra a kérdésre kereste a választ, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, miért vagyunk, miért akarunk megmaradni?
„Ezekre a kérdésekre az erdélyi református nemzedék megadta a válaszát, a kollégiumok, a templomok, a híres tudósok, hitvalló lelkipásztorok sora tanúskodik erről. Jogfosztottan, kisebbségbe szorulva is meg tudtak maradni Isten református magyar népének. Köszönet Kató Béla emeritus püspöknek, hogy személyesen is gyakran láthattam a szolgálat eredményét. A jövőt jelentő új óvodák és bölcsődék, az átadott épületek megteltek élettel és lélekkel. A Magyarországról ide érkező támogatásokat nemes célra használták fel, és az elvetett magok szorosan térültek meg a magyar nemzet javára. A mi ösvényünk a békesség, a normalitás, a család és a magyarnak maradás” – részletezte.
Úgy vélte, az öncélú globalizmus bástyája ledőlt, ki kell tartani. Magyarországon, a Partiumban, Erdélyben, a Kárpát-medencében építeni kell a magyar jövőt, mert nélkülük szegényebb hely lenne Erdély, Románia, Közép-Európa és az Európai Unió is. Az erdélyi reformátusok bátran tekinthetnek a jövőbe élükön az új püspökkel – szögezte le Nagy János.
Benedict Bistriteanu ortodox segédpüspök Andrei Andreicuţ ortodox érseket képviselve eredményes munkát kívánt az új református püspöknek.
„Pásztori szolgálata legyen a remény biztos jele ebben a világban, szolgálatát őszinte együttműködéssel végezze Isten dicsőségére és a lelkek üdvösségére” – jelentette ki Kerekes László a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget képviselő segédpüspök.
„A püspöki kvalitások listája hosszú: legyen bölcs, szelíd, békés. A 2025-ös évet Iuliu Hossu-emlékévnek nyilvánítottuk, ezért megemlítem a mártír püspök néhány jellegzetességét. A hit a mi életünk, legyen gondja az Önre bízott hívekre, látogasson el az összes egyházközségbe, mint jó atya. Legyen elfogadó mindenkivel szemben, vallástól és etnikumtól függetlenül, hiszen mindannyian Isten gyermekei vagyunk” – mondta Claudiu-Lucian Pop, a Kolozsvár-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye püspöke.
Kelemen Hunor: a közösségépítés fontosabb, mint valaha
„A püspöki beiktatás nem csak az ember elhivatottságáról, hanem a közösség hitéről, összetartozásáról és a jövőbe vetett reményéről is tanúságot tesz. A püspökavatás mérföldkő az egész református közösség számára. Kolumbán Vilmos Józseffel új fejezet nyílik az általa vezetett közösség életében. Nem csak tisztséget, hanem feladatot is kapott: a hit életben tartását, a közösségi élet megerősítését. Az egyházkerület élére lépve arra vállalkozott, hogy folytatja azt a szolgálatot, ami Isten igéjének hirdetéséről, a közösség építéséről szól” – emelte ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint Kolumbán Vilmos József püspöki szolgálata kihívásokkal teli időszakban kezdődik, amikor a társadalmat érintő változások aggasztóak, de a megújulás lehetőségét is magukban hordozzák. A demográfia borzalmas nyomás alá helyezi közösségünket, továbbá a változások soha nem voltak ilyen gyorsak. Ma a változások sebessége olyan mértékű, hogy képtelenek vagyunk alkalmazkodni. Ez bizonytalanságot, félelmet, bizalmatlanságot okoz.
„Megőrizni közösségünket a gyökerek eltépése, a hagyomány elfelejtése nélkül, hatalmas, több emberes eladat ez. Kolumbán Vilmos Józsefnek megvan a szilárd alapja. Nem csak az örökséget őrzi és viszi tovább, hanem hozzá is tesz. Az erdélyi református közösség vezetőjeként pontosan látja a rá váró kihívásokat, és keresi a jó válaszokat. A közösségépítés fontosabb, mint valaha, mert megmaradni azt jelenti, hogy képesek vagyunk újra építeni önmagunkat és a jövőnket” – köszöntötte a püspököt Kelemen Hunor.
Adorjáni: szolgálatodban legyen só, lényeg, tartalom
Ft. Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke az erdélyi magyar protestáns egyházak képviseletében szólt az ünneplő gyülekezethez.
„Sokat gondoltam: milyen jelképes ajándékkal köszöntselek téged, ami kifejezi közös teológiai értékszemléletünk, történelmi sorsközösségünk, hitünk és közös szolgálatunk lényegét? A parajdi kősót választottam. A só rendkívül fontos, nélkülözhetetlen élelmiszer, de gyógyszer, fertőtlenítő szer is. A sónak ezer haszna van. Ha a kereszténység lényegére vonatkoztatjuk, a kereszténység ízet ad az ittlétnek, a kereszténység gyógyít. De nem ennyi a só lényege, és nem is ez az első funkció. Kulcsszerepe van az élet fiziológiai működésének fenntartásában, biztosítja a sejtek működését. A só létfontosságú, az emberiség lelki, szellemi életfunkcióit tartja fenn. Egyházi szolgálatodban legyen só, lényeg, tartalom, ami legyen hiteles” – hangsúlyozta az evangélikus-lutheránus püspök, egy kősódarabot adva át Kolumbán Vilmosnak.
A beiktatási ünnepségen felszólalt még Reinhard Guib, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház püspöke, Dietmar Arends, Németország Lippei Tartományi Egyházának moderátora, David Bruce, az Ír Presbiteriánus Egyház volt moderátora, Haroutione Selimian, a Szíriai Örmény Protestáns Gyülekezetek Szövetségének elnöke.
Az egység palástja az új püspökön
Az ilyen alkalom nem egy emberről, hanem rólunk, az erdélyi reformátusokról szól. De szól a református egyház egységéről, mert közösen tudjuk ünnepelni azt az eseményt, amelynek kihatása van a jövőre. És így tudja a megválasztott vezető a testületekkel együtt irányítani az egyházat, amire büszkék leszünk. Sokat gondolkodtam, mi az én feladatom? Természetesen tudom, mert hitvallásunk és törvényeink pontosan körülírják a püspöki hatáskört. Elsősorban az evangélium hirdetése az, amire mi elszegődtünk. De ezen túl elszegődtünk a közösség építésére itt, a szűkebb pátriánkban és a Kárpát-medencében is. Ma olyan palást van rajtam, amit a felvidéki reformátusoktól kaptam, ez az egység palástja. Úgy kívánom szolgálni Istent, az egyházamat, hogy ennek az egységnek a nevében és jegyében tudjunk együttműködni mindazokkal, akik Istent szolgálják” – összegzett a végén Kolumbán Vilmos.
A beiktatási ünnepségen közreműködött a Kolozsvári Református Kollégium énekkara (karnagy: Antal Zsuzsanna, orgonán kísért Réman Roland kántor és Fazakas Mihály IX. osztályos tanuló), továbbá az erdővidéki egyesített kórus (karnagya Fancsal Zsolt lelkész, orgonán kísért Nagy Anikó Beáta olasztelki kántor).
