Alkut kötni az ördöggel – bemutatóra készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Václav Havel Kísértés című drámáját állítják színpadra

A szereplők a saját bőrükön tapasztalják meg, mit jelent a kísértés: az együttműködés ígéretét, kollaborációt vagy éppen a hallgatás árát (Fotó: Biró István)
Az évad első bemutatójára készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház (KÁMSZ) társulata, Václav Havel író, egykori cseh államfő Kísértés című művét október 10-én, pénteken 20 órától a stúdióteremben láthatja a közönség. A próbafolyamatról és a darabról, arról, hogy miért tartják ma is rendkívül aktuálisnak Havel művét, Tompa Gábor, az intézmény igazgatója, Michal Dočekal prágai rendező, Bocskai Gyopár jelmeztervező, Szabó G. László, a rendező munkatársa, valamint a szereposztás tagjai meséltek a keddi sajtótájékoztatón. Az alkotók szerint a darab hátborzongatóan időszerű, mert olyan világot mutat meg, amelyben a hatalom, az önámítás és a morális kompromisszumok kérdése kerül terítékre. Tompa úgy véli, Havel azon kevesek közé tartozott, akinek életét és politikai pályafutását az átláthatóság, a tiszta erkölcsi tartás és a következetesség jellemezte.

A most színpadra állított Kísértés Havel Faust-parafrázisa, amely a hatalom, az önámítás és a morális kompromisszumok kérdéskörét állítja a középpontba. Dočekal szerint a darab központi dilemmájával manapság is szembesülünk: vajon képesek vagyunk-e szembenézni saját magunkkal? „Sajnos, ma is (és egyre többször) konfrontálódunk a Rosszal, ezért hiszek abban, hogy van értelme a Kísértés bemutatásának” – fogalmazott a rendező.

Tompa Gábor a sajtótájékoztató elején emlékeztetett, Michal Dočekal visszatérő vendég a színházban, aki korábban olyan előadásokat rendezett, mint az Őfelsége pincére voltam vagy a Kafka Amerikája. A társulat örömmel fogadta ismét a rendezőt, akinek munkáját Szabó G. László segíti, aki nemcsak Dočekal állandó tolmácsa, hanem alkotótársa is.

Az igazgató azt is elmondta, a közelgő bemutató különösen fontos számukra, hiszen Havel születésének évfordulója mellett a rendszerváltás 35. évfordulója is esedékes. A színház tudatosan választott Havel-művet, Tompa szerint az író, politikus és erkölcsi gondolkodó életműve a kelet-európai történelem egyik legfontosabb öröksége. Élete során végigjárta a kommunizmus összes „szakaszát”: származása miatt nem tanulhatott egyetemen, a Charta 77 kidolgozásáért bebörtönözték, majd a rendszerváltás után Csehszlovákia, majd Csehország elnöke lett.

Michal Dočekal szerint Havel neve összefonódik a szabadság és az erkölcsi bátorság fogalmával. Úgy fogalmazott, egyike azon kevés alkotónak, aki egyszerre tudott művész és közéleti ember maradni, és akinek szatirikus, mégis mély humorral átitatott művei a mai napig érvényesek.

Balra Michal Dočekal , középen Szabó G. László, jobbra Tompa Gábor (Fotó: Biró István)

A rendező elmesélte, az emlékiratokból úgy tudjuk, Havel a darab írásakor már börtönben volt és ott olvasta Thomas Mann Doktor Faustus-át, és a kötet egyik mondata, miszerint „A véletlen a sors ajándéka”, mélyen megérintette. Ez a gondolat vált később a Kísértés alapmotívumává. Dočekal szerint ebben a műben Havel a totalitárius rendszerrel szembeni erkölcsi ellenállás lélektani mélységét kutatta, valamint azt, hogy a hatalommal való kiegyezés vagy annak elutasítása milyen árat követel.

A történet tudományos kutatóintézetben játszódik, ahol hivatalosan a politikának nincs helye, az ott dolgozók elvileg csak kutatással foglalkoznak. A főhőst azonban fekete mágia gyakorlásával vádolják, így a szereplők a saját bőrükön tapasztalják meg, mit jelent a kísértés: az együttműködés ígéretét, kollaborációt vagy éppen a hallgatás árát.

A beszélgetésen a szereposztás tagjai is megosztották a próbafolyamatok alatt szerzett tapasztalataikat. A főhőst, dr. Henrik Fousztka tudóst megformáló Bodolai Balázs úgy fogalmazott, hogy a darabban felvetett problémákkal napjainkban is találkozunk, azzal, hogy ki vagyunk téve a hatalomnak, és azzal, hogy mennyire fogadjuk el azt vagy megyünk szembe vele. Váta Lóránd a Főnök helyettesét játssza, elmondta a sajátját nehéz, rendkívül személyes élményekből táplálkozó szerepnek tartja.

Havel drámája nem pusztán történelmi visszatekintés, hanem tükör (Fotó: Biró István)

A Főnököt alakító Dimény Áron szerint a karakter megformálása különleges színészi kihívás. Hozzátette: rémisztő belegondolni a darab aktualitásába, abba, hogy mennyi hasonlóságot mutat napjaink történéseivel. Többen hangsúlyozták, hogy a Kísértés hátborzongatóan időszerű, mert olyan világot mutat meg, ahol a hazugság és az önáltatás új formái jelennek meg. A fiatal generációk ma is szembesülnek a miszticizmus és a manipuláció új változataival, csak épp az internet világában, digitális eszközökön keresztül.

A társulat tagjai közül többen kiemelték, hogy Michal Dočekal precíz, tudatos, ugyanakkor bizalmat sugárzó alkotó. A dr. Alois Neuwirth tudóst alakító Laczkó Vass Róbert elmondta, a munkafolyamat során a rendező hagyta, hogy a színészek kísérletezzenek, hozzáadják a saját elképzeléseiket a szerephez.

A színészek és az alkotók elmondták, Havel drámája nem pusztán történelmi visszatekintés, hanem tükör, amely napjainkban is kérdéseket tesz fel: képesek vagyunk-e tisztán látni önmagunkat, és a széttöredezett, zajos világban van-e még ereje az erkölcsi felelősségnek?

A premier utáni további előadások október 12-én és 20-án 20 órától lesznek a stúdióteremben.