Mark Twain regénye egy valódi Tom Sawyer nevű fiút mintáz, akit az újságíróként dolgozó író San Franciscóban ismert meg. Ugyanakkor a könyv főszereplőjébe Twain három fiút ,,gyúrt bele”, akikkel együtt nőtt fel. Tom Sawyer más könyvekben is jelen van: Huckleberry Finn kalandjai (1884), Tom Sawyer külföldön (1894), Tom Sawyer, a detektív (1896). A Tom Sawyer kalandjai a polgárháború előtti Délen játszódnak 1840 körül. A címszereplő Tom 12 év körüli árva gyerek, nagynénjénél, Polly néninél növekedik féltestvérével, Siddel, valamint unokatestvérével, Maryvel és Jimmel, a néger szolgával. Barátai Joe Harper és Huckleberry Finn, akikkel sok közös hétköznapot és kalandot élnek meg, fontos szereplő a Tom szívét lángra lobbantó Rebecca, Becky Thatcher.
A műsorfüzet így fogalmaz: ,,A Mississippi partján fekvő St. Petersburg kisvároskában él Tom Sawyer, a csibész, akinek élete egy véget nem érő kaland: iskolakerülés, csínytevések, a felnőttek állandó bosszantása. Hát hogy is ne kedvelnénk egy ilyen fiatal bajkeverőt? Ki ne akart volna gyermekkorában kalóz, kincskereső vagy éppen rablóvezér lenni? Ám a gyermeki szabadság története mögött ott rejtőzik egy sötétebb valóság is: a felnőttek világa, ahol a rasszizmus és a társadalmi igazságtalanság a közösség mindennapjainak a velejárója. Vajon mikor és ki tanít meg minket gyűlölni? A kis Tom hamar megérti, hogy a világ nem mindig olyan egyszerű és igazságos, mint ahogy a gyermekkor játékai ígérik, de arra is ráébred, hogy a valódi bátorság néha azt jelenti, hogy egyedül állsz ki az egész világ ellen.”
Tom kalandjai többnyire gyermekes csínytevések, ám amikor éjjel a temetőben járnak, a vérfagyasztó, kegyetlen valósággal találkoznak kísértetek helyett: egy gyilkosság akaratlan tanúi lesznek, amiről először ijedtükben még egymás közt sem akarnak beszélni, ám később kiderül a nyers valóság még kegyetelenebb aspektus - az elkövető másra akarja fogni a tettét. Az ártatlan áldozatot végül Tom lelkiismerete megmenti az akasztástól, és később az hálából őt és barátnőjét menti ki a barlangból, ahol eltévedtek és a gyilkos kezébe kerültek.
Puskás Zoltán rendező negyedszer dolgozik Kolozsváron és már otthonosan mozog itt, ismeri a színészeket olyannyira, hogy egyeseket új helyzetekbe állít, az eddig játszott karakterektől eltérő szerepbe oszt. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón megtudhattuk, Puskás Zoltán eredetileg más előadásban gondolkodott, de azt mondhatjuk a bemutatót követően, hogy a Tom Sawyer pompás választás, láthatóan nagy kedvvel és sok lendülettel vetette magát a munkába, az eredmény pedig egy nagy sikerrel kecsegtető, hangulatos, felszabadult játék, aminek nem hiányoznak a komoly percei.
Mark Twain regénye fejlődésregény, ezt az ívet megtartja a kolozsvári zenés előadás is, tanúi vagyunk a főszereplő felnőtté válásának; megszólalnak az emberi létezés, a mai kor nagyon aktuális témái: szabadság, az emberek egyenlősége, rasszizmus, igazságtalanság, hamisság, konformizmus, barátság, szerelem kérdései.
A címszereplő kiválasztása telitalálat, Marosán Csaba alkatilag, hangilag remek Tom, jól ábrázolja a fiú mindig jó szívet rejtő csintalanságát. Becky Román Eszter alakításában kiválóan érzékelteti a fejlődési ívet, amit a két szereplő az előadásban látható történések hatására megél, ahogy a barlangból már a korábbi gondtalan gyermekek helyett felnőtté érve kerülnek elő.
Szűcs Ervin hiteles Huck Finn, és a gyermekcsapat minden tagja egyénített, jellegzetes és ugyanakkor mozgásban összecsiszolódott társaság: vidámak, elszántak, lelkesek, komiszak, kedvesek. A táncok könnyedsége mögött sok munka rejlik. Már a gyerekek jelenetei felvetnek olyan, nem csak gyermekeket elgondolkodtató témákat, döntéseket, viselkedésmintákat, mint az árulkodás, a megalkuvás. A minden besúgásig elmenően a helyzetben való behódolás problémáit Buzási András Joe Harper-alakítása fogalmazza meg, Kiss Tamás eddigi szerepeivel éles ellentétben áll az árulkodó stréber Sid, aki egyszerre nevetséges és néha ijesztő (mi lesz egy ilyen gyermekből, ha felnő?!). A felnőttek is megjelenítenek egy-egy problematikát látványos, vicces, énekes-táncos megnyilvánulásaik mellett, nagyon sok, talán ránk, világunkra is jellemző képmutatás lepleződik le. A szigorú nagynéniben (Vindis Andrea) ott lapul a környezetnek való megfelelés és ugyanakkor a feltűnés, a csillogás vágya; a városi elöljáró egyben Ku-Klux-Klan vezető: tisztes megjelenése mocskos indulatokat rejt, az emberek lenézését, valójában egész elöljárói szerepe csak álarc az alantas indulatai kiélésére (Orbán Attila); Sprague tiszteletes a legkevésvé sem tiszteletre méltó, benne is elvetélt álmai (anatómia atlasz) okozta frusztráció lakik, és így tud a legdurvább antinevelőként eljárni (Laczkó Vass Róbert). Mindezek azonban az említett esetekben, és a többi felnőttnél (Kántor Melinda, Kardos M. Róbert, Fogarasi Alpár, Sinkó Ferenc, Balla Szabolcs) a felszín alatti gondok, amelyeken nézőként érdemes elgondolkodnunk, nevelőként pedig az iskolás gyermeknézőkkel erről elbeszélgetnünk; a darab mindvégig szórakoztató formában tárja fel e háttérmotivációkat. Mint az igazán jó színház esetében, együtt sírunk-nevetünk-izgulunk a szereplőkkel, és utána gondolkodunk el azon, kik ma számunkra a 19. századi amerikai Dél megvetett, mindig hibáztatott népcsoport tagjai; miért oly utálattal fröcsögő egy-egy mai közszereplő, politikus, és miért tud minket is mindig bevonni a gyűlöletkeltés, gyűlöletszítás, az indulatos beszédmód?
Gyerekek: Tom Sawyer: Marosán Csaba, Huckleberry Finn: Szűcs Ervin, Becky Thatcher: Román Eszter, Sid Sawyer / Zombi: Kiss Tamás, Joe Harper / Zombi: Buzási András, Sarah / Szellem / Zombi: Tőtszegi Zsuzsa, Jessica / Zombi: Imre Éva, Szellem / Zombi: Daradics Hanna, Szellem / Zombi: Pánczél Lilla, Szellem / Zombi: András Gedeon. Gyerekkórus: Román Eszter, Kiss Tamás, Buzási András, Tőtszegi Zsuzsa, Imre Éva, Daradics Hanna, Pánczél Lilla, András Gedeon.
Felnőttek: Polly néni: Vindis Andrea, Douglesné: Kántor Melinda, Muff Potter / Szellem: Sinkó Ferenc, Indián Joe: Balla Szabolcs, Sprague tiszteletes: Laczkó Vass Róbert, Thatcher bíró: Kardos M. Róbert, Robinson doctor: Fogarasi Alpár, a Ku-Klux-Klán helyi képviselője: Orbán Attila.
Rendező: Puskás Zoltán. Szövegadaptáció: Lénárd Róbert. Díszlettervező: Puskás Zoltán; díszlettervező asszisztens (gyártás): Tenkei Tibor; jelmeztervező: Ledenják Andrea; koreográfus: Gyenes Ildikó; zeneszerző: Klemm Dávid, Erős Ervin; fényterv: Majoros Róbert; korrepetitor: Kolcsár Péter. Rendező asszisztens: Csengeri Orsolya. Eőadásvezető: Albert Enikő.
Borítókép: huntheater.ro, Biró István
