Alakulóban a Ciucă-kormány?
„Klaus Iohannis államelnök döntése nyomán átvettem a kormány ideiglenes vezetését az új kabinet megalakításáig. Az elkövetkező időszakban továbbra is a COVID-19-pandémia kezelésére, az országos oltási stratégia gyakorlatba ültetésére fog a kormány összpontosítani” – idézte Ciucăt az Agerpres hírügynökség.
Hozzátette: a kormány folytatja a gazdasági intézkedéseket a válság által sújtottak támogatására, ugyanakkor a 2020-as pénzügyi év lezárására és a 2021-es pénzügyi év előkészítésére összpontosít.
„Meg szeretném köszönni Ludovic Orban úrnak azt az egyensúlyt, amit sikerült fenntartania járvány felszámolása érdekében hozott lépések és a gazdasági intézkedések között” – mondta még az ügyvivő kormányfő.
Megemlítette ugyanakkor, hogy ügyvivő kormányfői feladatköre mellett biztosítani fogja a védelmi miniszteri kötelezettségeit is ebben az átmeneti időszakban.
Rafilát javasolja kormányfőnek a PSD
A vasárnapi választásokon nyertes Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke megbocsáthatatlan felelőtlenségnek tartja Ludovic Orban lemondását. Marcel Ciolacu PSD-elnök a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, most is úgy gondolja, ahogy a választások estéjén mondta: Ludovic Orbannak mennie kell a kormánypalotából, de nem most, hanem akkor, amikor átadja a kormányzást a választások után hivatalba lépő miniszterelnöknek.
A baloldali politikus azért tartotta felelőtlenségnek Ludovic Orban lemondását, mert ezután ügyvivő kormánya lesz Romániának, amely nem hozhat sürgősségi kormányrendeleteket, márpedig a koronavírus-járvány olyan helyzeteket idézhet elő, amelyekben szükség van ilyenek meghozatalára. Kijelentette: pártja Alexandru Rafila virológus orvost javasolja a miniszterelnöki tisztségre, aki az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) képviseli Romániát.
Ciolos magát látja a miniszterelnöki székben
Dacian Cioloș, az USR-PLUS társelnöke úgy értékelte, hogy Orban lemondása megnyitja az utat afelé, hogy Klaus Iohannis államfő a pártokkal folytatandó egyeztetések után ne Orbant, hanem egy más miniszterelnök-jelöltet nevezzen meg, aki jobboldali kormányt alakít. Emlékeztetett rá, hogy pártja őt jelölte a miniszterelnöki tisztségre, és ha az elnök az ő személyét jelöli meg, vállalja a kormányalakítás feladatát.
Cioloș azt tartotta fontosnak, hogy olyan miniszterelnök legyen, aki kész reformokat bevezetni az ország modernizálása érdekében. Megjegyezte: a kormányprogramban benne kell lenniük azoknak a vállalásoknak, amelyeket az USR-PLUS a választási kampányban tett. A politikus azt is megjegyezte: fontosabb az, hogy jól induljon el a jobboldali kormányzás, minthogy gyorsan alakuljon meg az új kormány.
Nicolae Ciuca tábornok, a Ludovic Orban lemondását követően ideiglenes kormányfői mandátummal megbízott védelmi miniszter a favorit, értesülések szerint őt fogja ajánlani a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a miniszterelnöki tisztségre. Ahhoz kétség nem fér, hogy Klaus Iohannis elnök a PNL-t kéri fel kormányalakításra, amely az USR-Plusszal és az RMDSZ-szel szövetkezve hozná létre az új parlamenti többséget.
A tárgyalások a vezető tisztségekért máris elkezdődtek, és nem zökkenőmentesek – számol be a Digi12 hírtelevízió a PNL és az USR-Plus közti nézeteltérésekről. Ludovic Orban leköszönő miniszterelnök, aki egyszemélyben vállalta a felelősséget a liberális párt gyenge teljesítményéért a választásokon, „cserébe” a képviselőház elnöki tisztségére formált igényt, ami – állítólag - kiborította az uszéréseket. Mindez annak ellenére, hogy a második legfontosabb közjogi tisztséget, a szenátus elnöki funkciót nekik ajánlotta fel Iohannis. Az USR-Plus a jelek szerint presztízskérdést csinál abból, hogy ha már a liberálisok adják a miniszterelnököt, a többi tisztség közül ők szabadon válogathassanak.
Nincs egyetértés az USR-Plus házatáján sem, vita téma, hogy mivel lehet ellensúlyozni a szövetségen belül, ha Dan Barna megkapja a miniszterelnök-helyettesi tisztséget.
Meg nem erősített hírek szerint az USR-Plus mindenekelőtt az igazságszolgáltatásra, a fejlesztési és/vagy európai alapokért felelős, illetve a pénzügyi tárcára tart igényt a 16 tagú, egy miniszterelnök-helyettesi tisztséggel rendelkező kabinetben. Jóllehet Klaus Iohannis azt szeretné, hogy maradjon ez a szűk keret, nem lesz egyszerű elosztani három alakulat között a tárcákat úgy, hogy mindenkinek arányosan jusson, ezért nem zárható ki, hogy egyes „mega-minisztériumokat” feldarabolnak. A Digi24 pártközeli forrásokra hivatkozva azt is tudni véli: a PNL legalább annyira ragaszkodik az igazságszolgáltatáshoz, pénzügyhöz, illetve a fejlesztési tárcához, arról pedig hallani sem akar, hogy átengedje az európai alapokért felelős minisztériumot.
Elemzők megjegyzik azt is: az USR-Plus eddig mindenféle feltételt szabott az együttműködésre, a miniszterelnök lemondását követően viszont megnyugodtak, a jelek szerint Orban személye volt csak a gond.
Ami az RMDSZ-t illeti, többféle spekuláció látott napvilágot a bukaresti médiában, egyesek szerint három, mások szerint öt tárcát is kaphat a szövetség. A feltételezések összecsengenek, ami a kultúrát és környezetvédelmet illeti, egyesek szerint szóba jöhet az egészségügy, mások szerint viszont a távközlésre pályázhat eséllyel a szövetség.
Kelemen-Iohannis rövid telefonbeszélgetés
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a normalitás jelének tekintette Ludovic Orban miniszterelnök lemondását. A politikus az Aleph News televíziónak adott nyilatkozatában azzal magyarázta a miniszterelnök gesztusát, hogy a PNL gyengébb eredményt ért el, mint ami várható volt. Elmondta: az RMDSZ részt vesz a parlamenti többség kialakításáról szóló tárgyalásokon, ha meghívják. Hozzátette: a PNL-nek és az USR-PLUS-nak együtt sincs meg az ötven százaléka, és nagyot hibáznának, ha kisebbségi kormányzást vállalnának.
Az RMDSZ elnöke kifejtette: a választások óta sem Ludovic Orban PNL-elnökkel, sem Dan Barnával az USR-PLUS társelnökével nem beszélt, de elismerte, hogy rövid telefonbeszélgetése volt Klaus Iohannis államfővel. Kérdésre válaszolva kijelentette: nem felejtette el, hogy az elnök áprilisban a magyar nyelvet is gúnyolva avatkozott be a PNL és a PSD csatájába, de hozzátette: a politikában a közösség érdekeinek a képviseletére vállalkozott, nem pedig az érzelmei képviseletére.
Kelemen Hunor biztosra vette, hogy a PSD-nek nem lesz partnere ahhoz, hogy többséget alakítson ki a parlamentben, és Klaus Iohannis jobboldali politikust bíz meg kormányalakítással.
PNL – USR-Plus – RMDSZ kormány körvonalazódik
Az új kormányt a PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ koalíciója adja, a PMP ugyanis nem érte el az öt százalékot – jelentette be kedden Rareș Bogdan, a liberális párt alelnöke. Reményei szerint az új kabinet, amelynek vezetője, Románia leendő miniszterelnöke még nincs nevesítve, karácsony előtt leteszi az esküt, mondta.
Ezzel a koalíció 244 parlamenti képviselő támogatására számíthat, akikhez csatlakozna a nem magyar nemzeti kisebbségek képviselői, szám szerint 16-an, ilyenformán létrejön egy olyan kényelmes többség, amely lehetővé teszi a PSD „elszigetelését”, tette hozzá az alelnök.
Ciucă lehet az új miniszterelnök
Nicolae Ciuca tábornok, a Ludovic Orban lemondását követően ideiglenes kormányfői mandátummal megbízott védelmi miniszter a favorit, értesülések szerint őt fogja ajánlani a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a miniszterelnöki tisztségre. Ahhoz kétség nem fér, hogy Klaus Iohannis elnök a PNL-t kéri fel kormányalakításra, amely az USR-Plusszal és az RMDSZ-szel szövetkezve hozná létre az új parlamenti többséget.
A tárgyalások a vezető tisztségekért máris elkezdődtek, és nem zökkenőmentesek – számol be a Digi12 hírtelevízió a PNL és az USR-Plus közti nézeteltérésekről. Ludovic Orban leköszönő miniszterelnök, aki egyszemélyben vállalta a felelősséget a liberális párt gyenge teljesítményéért a választásokon, „cserébe” a képviselőház elnöki tisztségére formált igényt, ami – állítólag - kiborította az uszéréseket. Mindez annak ellenére, hogy a második legfontosabb közjogi tisztséget, a szenátus elnöki funkciót nekik ajánlotta fel Iohannis. Az USR-Plus a jelek szerint presztízskérdést csinál abból, hogy ha már a liberálisok adják a miniszterelnököt, a többi tisztség közül ők szabadon válogathassanak.
Nincs egyetértés az USR-Plus házatáján sem, vita téma, hogy mivel lehet ellensúlyozni a szövetségen belül, ha Dan Barna megkapja a miniszterelnök-helyettesi tisztséget.
Meg nem erősített hírek szerint az USR-Plus mindenekelőtt az igazságszolgáltatásra, a fejlesztési és/vagy európai alapokért felelős, illetve a pénzügyi tárcára tart igényt a 16 tagú, egy miniszterelnök-helyettesi tisztséggel rendelkező kabinetben. Jóllehet Klaus Iohannis azt szeretné, hogy maradjon ez a szűk keret, nem lesz egyszerű elosztani három alakulat között a tárcákat úgy, hogy mindenkinek arányosan jusson, ezért nem zárható ki, hogy egyes „mega-minisztériumokat” feldarabolnak. A Digi24 pártközeli forrásokra hivatkozva azt is tudni véli: a PNL legalább annyira ragaszkodik az igazságszolgáltatáshoz, pénzügyhöz, illetve a fejlesztési tárcához, arról pedig hallani sem akar, hogy átengedje az európai alapokért felelős minisztériumot.
Elemzők megjegyzik azt is: az USR-Plus eddig mindenféle feltételt szabott az együttműködésre, a miniszterelnök lemondását követően viszont megnyugodtak, a jelek szerint Orban személye volt csak a gond.
Ami az RMDSZ-t illeti, többféle spekuláció látott napvilágot a bukaresti médiában, egyesek szerint három, mások szerint öt tárcát is kaphat a szövetség. A feltételezések összecsengenek, ami a kultúrát és környezetvédelmet illeti, egyesek szerint szóba jöhet az egészségügy, mások szerint viszont a távközlésre pályázhat eséllyel a szövetség.
