Az opera nagytermében Káel Csaba Magyar menyegző című alkotását vetítették szombat este, amelynek cselekménye nagyrészt Kalotaszegen játszódik. A vetítésen felszólalók elmondták, hogy a film nemcsak egy erdélyi utazás történetét meséli el, hanem újra felidézi azt a nemzedéket, amely a kommunizmus idején a táncházakban és az erdélyi falvakban találta meg identitásának szabadságszigeteit. A rendező úgy fogalmazott, a Magyar menyegző tisztelgés mindazok előtt, akik napjainkban is élő hagyományként őrzik Kalotaszeg kulturális örökségét.
Az eseményen sokan részt vettek azok közül, akik szerepeltek a filmben, voltak, akik népviseletben érkeztek.
„Művelődéstörténeti eseményre gyűltünk ma itt össze” – fogalmazott Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója szombat este a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus film ősbemutatóján. Mint elhangzott, a vetítés többek között azért is számít történelmi pillanatnak, mert a sétatéri épületben utoljára 105 évvel ezelőtt mutattak be filmet, méghozzá Janovics Jenő filmgyárának a Világrém című alkotását. Szép Gyula kifejtette, külön öröm, hogy a közönség újra magyar film ősbemutatójára gyűlhetett össze.
Az operaigazgató arra is kitért, hogy a színház épülete olyan gyökereket hordoz, amelyekre méltán büszke lehet a város, hiszen a Janovics-féle műhelyből olyan legendás alkotók kerültek ki, mint Kertész Mihály (Michael Curtiz) vagy Korda Sándor (Sir Alexander Korda).
Gulyás Gergely, a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a kultúra határok felett egyesíti a nemzetet, és ennek a szimbolikus tere Kolozsvár, a magyar filmgyártás bölcsője. Úgy fogalmazott, a Magyar menyegző nem csupán a városba érkezett, hanem hazatért ahhoz a közeghez, ahonnan a film története indult.
A miniszter szerint a film annak a generációnak az élményeit idézi meg, amely a kommunizmus alatt újra felfedezte Erdélyt, annak kultúráját, közösségét és tájait – sokszor a hatóságok szigorú figyelme alatt. Mint mondta, ez a nemzedék stoppolva, vonatokhoz igazodva, tiltásokkal dacolva járta be Erdélyt, lakodalmakban táncolt, napfelkeltét várt Torockón és kapcsolatokat épített. Ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy az egységes magyar nemzet megmaradjon.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor úgy fogalmazott, minden történetmesélésben találkozik a múlt és a jelen, ez a film pedig azt mutatja meg, hogyan fonódik össze az identitás és a közösségi élmény. Az elnök felidézte saját táncházas emlékeit a kommunizmus idejéből, abból az időszakból, amikor a táncházak kis szabadságszigeteket jelentettek. „A csoda az volt, hogy miközben a kommunista diktatúra mindent megpróbált betonba önteni, a fákat, a házakat, a magyar identitást pedig próbálta eltüntetni, addig a táncház azt üzente, hogy vannak gyökerek, amelyeket nem lehet kiirtani” – mondta Kelemen, hozzátette, szerinte a Magyar menyegző ezekről a csodákról szól, amelyek egy sötét korszakban a szabadság lámpásaivá váltak.
A film annak a generációnak az élményeit idézi meg, amely a kommunizmus alatt újra felfedezte Erdélyt
A film rendezője, Káel Csaba elmondta, az egész munka hódolat volt azok előtt, akik ma is őrzik és élik ezt a kulturális örökséget. Kiemelte, kivételes érzés volt olyan emberekkel dolgozni, akik számára Kalotaszeg hagyományai nem muzeális tárgyak, hanem a mindennapok részei. A rendező háláját fejezte ki a teljes stábnak, hangsúlyozva, hogy Kalotaszeg „apait-anyait” beleadott a filmbe.
Káel Csaba Bartók egyik levelezésének részletét idézte, miszerint élete egyik legboldogabb időszaka volt, amikor Erdélyben gyűjthetett. A rendező szerint a film elkészítése hasonló élményt adott: az alkotók zenét, táncot, képeket és szeretetet fogalmaztak filmmé, hogy mindezt átadhassák a világnak.
A beszédek után vetítették a Magyar menyegzőt, amelyben két budapesti fiatal, András (Kövesi Zsombor) és Péter (Kovács Tamás) Erdélybe utaznak, hogy részt vegyenek András unokatestvérének, Erzsinek (Bubik Réka) az esküvőjén. A srácok egy kalotaszegi faluban életük legmeghatározóbb élményeit élik át, miközben olyan helyzetekbe sodródnak, ahol a döntéseik messzemenő következményekkel járnak.
A filmet idén tavasszal Budapesten, a Szentendrei Skanzenben, valamint Kalotaszegen forgatták. A Magyar menyegzőben a táncházmozgalom meghatározó alakjai is feltűnnek, mint például Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán, Tóth Ildikó, a Muzsikás Együttes, Berecz István, valamint Pál István „Szalonna” is, aki a film zenei szakértője.
A film forgatókönyvét Békési Miksa jegyzi, producere pedig Lajos Tamás. A koreográfusok Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályfi Gábor voltak, a táncokat a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi együttes művészei adták elő. A magyarországi premier a tervek szerint 2026. január 22-én lesz.
