ceausescu

Romániában időnként divatba jön nemzetbiztonsági veszélyekről beszélni. Hol többet, hol kevesebbet esik szó erről, de tény, hogy a sokat hangoztatott – ezért valódisága igencsak megkérdőjelezhető – veszély végigkísérte ennek az országnak az elmúlt legalább hetven évét, hiszen a kommunizmus idején is divatos volt rá hivatkozni. Jól hangzott, elég ijesztő volt ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági veszély leple alatt bármit elhitessenek a néppel és véghezvigyék a legnagyobb disznóságokat, gazemberségeket. A szekus államnak egyik kedvelt és általánosan bevetett eszköze volt, amit a rendszerváltozás után is átörökítettek, mint ahogy a rezsim emberei is átmentették magukat a demokráciába.

A romániai tüntetéssorozatok részletes elemzésekor számos romániai és külföldi elemző is felhívta a nagyközönség figyelmét arra, hogy a társadalom által olyannyira érzékenyen értelmezett korrupció elleni harc mögött, érdemes lenne a „másik” oldal érveire is figyelni, azaz a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységére és a jelenlegi román politikában és társadalmi életben játszott szerepére. Az ügy azért is lett aktuális, mert az Amerikai Titkosszolgálat (CIA) nemrég közölt két újabb dokumentumot 1982-ből és 1985-ből, amelyben előrejelzik a romániai hatalmi rendszer fokozatos átalakulását. Erre világított rá nemrég Liviu Mihaiu oknyomozó cikke is, amely a román sajtóban igen nagy visszhangra lelt. Az elmúlt években felgyűlt adatok tükrében tehát biztosan állíthatjuk: a Securitate és a titkos hatalom – egyféle domesztikus, helyi terror – nem tűnt el, csak átalakult.