Köztudott, a szemétszállítási vállalat egyrészt az utcák takarítását, másrészt a lakosok által megtermelt hulladék elszállítását látja el. Mindkét feladat elvégzésére kiírt versenytárgyalást a bukaresti Supercom cég nyerte meg. Az utcai szemétszállítást 2021 februárjában, a háztartási hulladék elvitelére kiírt tendert pedig tavaly. Gondolom, amikor a városi önkormányzat meghirdette a háztartási hulladék elszállítására vonatkozó versenytárgyalást, világosan megfogalmazott kritériumokat szabott meg. A cég tehát tudatában volt annak, hogy milyen feladatok várnak rá, ennek ellenére tavaly ősztől január végéig sem sikerült felszerelnie magát a szükséges eszközökkel. Ez a magyarázata annak, hogy még mindig nincsenek olyan szemeteskukáink, amelyek lemérik az általunk megtermelt hulladékot, hogy csupán annyit fizessünk, amennyi minket illet. Csak a belvárosban láttam csinos, új, fekete színű kukákat, amelyek oldalán ott díszelgett a felirat, hogy milyen típusú szemét tárolására alkalmas.
Emlékszem, tavaly szeptember tájékán volt egy rendezvény, ahol legalább nyolc cég mutatta be, hogy milyen, pontosabban mennyire „okos” kukákat kínál. Én már akkor sejtettem, hogy mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Hogy nálunk az ilyesminek nincs jövője. S ha mégis beszerzik, hamar tönkre mennek, tönkreteszik, mert ahogy mondják „a … kárnak nincs gazdája”.
Nem sokat tévedtem, az okoskukák még mindig váratnak magukra. Már akkor gyanítottam, hogy zűrös idők várnak ránk, amikor a magánház-tulajdonosoknak, illetve tömbház-elnököknek személyesen kellett elmenniük szerződést kötni az új céggel. Gondolom, a személyes adatok védelme miatt nem lehetett átvenni a régi cégek adatbázisából az ügyfelek névsorát. Tény, hogy január 27-ig mindenkinek érvényes szemétszállítási szerződéssel kellett rendelkeznie, viszont az online szerződéskötést csak január 23-tól vált lehetővé. Márpedig amikor az ember ilyesmit tapasztal, rögtön tudja, hogy ezzel a céggel melléfogtunk, nem alkalmas a feladat ellátására.
Január végén kezdtem el figyelni: jön-e az új cég elvinni a szemetet? Jött. Szállította. Viszont még annak a kezdetleges szelektív gyűjtésnek is befellegzett, ami azelőtt volt. A régi cég ugyanis magával vitte a nagy, harang alakú konténereket – mivelhogy azok az övéi voltak –, az új cég pedig nem helyezett ki ilyesmit. Mindenki tárolja otthon, ahol tudja, hiszen a hétnek csak bizonyos napjaiban viszik el a különböző típusú hulladékot. Azóta is árválkodik a papírhulladék egy nagyobb táskában a lakásom egyik rejtett zugában, hogy a műanyaghulladékot tartalmazó zsákról és egyebekről ne is beszéljünk.
Egy ismerősöm hívta fel a figyelmem, hogy a Monostoron és a Hajnal negyedben milyen jól működik az a berendezés, amelybe műanyagpalackokat, sörösbádogokat, üveget külön-külön lehet bedobni. Tizenöt darab bedobása után jár egy szelvény, amit egy utazásra feljogosító buszjegyre válthat be. Kérdem én: a közel háromszázezer lakosú városban csak két-három ilyen berendezésre van szükség? Ha egyszerű lakosként vállalom azt, hogy a lakásomban szelektíven gyűjtöm a műanyagot, üveget, sörösbádogot, akkor ne kelljen egyik lakónegyedből a másikba utaznom – busszal, persze, mert gépkocsim nincs –, hogy beszotyogtassam a műanyagpalackot.
A Monostoron járva meg is néztem, hogyan működik ez a berendezés, amelyet már sokan ismernek és használnak. A műanyagpalackoknál mindig hosszú sor van. De legalább jönnek az emberek, beteszik a gyűjtőbe. Gondolom, nem a hatlejes buszjegy, hanem elsősorban környezettudatosságuk miatt veszik a fáradtságot.
A lakossági panaszáradat következtében az önkormányzat szerződésbontással fenyegetőzött. Viszont, ha erre sor kerül, akkor új versenytárgyalást kell lebonyolítani, és addig is valahogy csak el kell vinni a szemetet. Ennyi rossz tapasztalat után elképzelni sem tudom, mikor jutunk el oda, hogy a kolozsvári szemétszállítás végre megoldódjon. Talán a jövőre esedékes önkormányzati választások előtt felpörög a dolog. Ahogy az már lenni szokott…
Borítóképünk illusztráció
