Helyi szinten minden bizonnyal létezik ez az óhaj, hiszen mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok tisztában vannak azzal, hogy a sok jelölt csökkenti annak esélyét, hogy a román párt képviselője győzzön. Mindazonáltal Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke reményét fejezte ki, hogy az idén sem lesz ilyen összefogás. Helyi szinten a pártok politikusai sokat beszélnek erről, és a választókban is megfogalmazódik ez az óhaj, főleg Marosvásárhelyen, ahol a nacionalizmus erőteljesebben érezteti hatását, és ahol Soós Zoltán egyelőre nem tudta meggyőzni a románokat megnyugtatóan, hogy ő a jó jelölt. Igaz, hogy csak az első mandátum végéhez közeledik, és igazságtalanság lenne számon kérni olyasmit, amihez legalább két vagy három mandátum szükséges, hiszen Romániában a közberuházások megvalósítása hihetetlenül nehézkes a túl nagy bürokrácia és a közhivatalnokok komolytalansága miatt, akik akár hónapokig is késleltethetnek egy engedélyt, mert nem mernek felelősséget vállalni az aláírásukért. És ez csak egy példa a számos egyéb késleltető ok közül.
Szatmárnémetiben Kereskényi Gábornak sikerült lendületbe hoznia a várost, amely szemmel láthatóan fejlődik, és a közösségi médiában a román szavazók részéről érkező visszajelzések is azt mutatják, hogy a jelenlegi városvezető népszerűsége nem kérdőjelezhető meg. De mivel önkormányzati választásokról van szó, a megyei tanácselnöki tisztség is kiadó, és annak elnyerése is meglehetősen csábító lehet a román pártok számára mind Szatmár, mind Maros megyében.
Az Erdélyben hagyományosan erősnek számító és az önkormányzati választásokon jól szereplő Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) minden bizonnyal komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy létrejöjjön a nagy magyarellenes összefogás, hiszen a liberálisoknak jól jönne, ha egy-két erdélyi polgármesteri vagy megyei tanácselnöki tisztséggel tudnák fényezni a mérlegüket, amely az idén nem biztos, hogy annyira fényes lesz. A szociáldemokraták hagyományosan gyengébben szerepelnek az erdélyi megyékben, így számukra nem jelent akkora kihívást a közös jelölt állítása, főleg úgy nem, hogy az esélyesebb liberálisok mögé kellene felsorakozniuk, ha valóban olyan közös jelöltet akarnak versenybe küldeni, aki sarokba szoríthatja a hivatalban levő magyar önkormányzati vezetőket.
A válaszra még várnunk kell egy hónapot, vagy talán még kevesebbet, hiszen körülbelül május elején válnak véglegessé a jelöltségek, de addig is a versenyzők már színt vallhatnak, hiszen senki se fogja csak egy hónapra korlátozni a kampányt, így a fajsúlyosabb bejelentések várhatóan már hamarabb megszületnek. Tehát a következő hetekben tisztábban láthatunk abban, hogy végül kik, hol, kik ellen fognak össze.
Ha latolgatni kellene, akkor választói akarat alapján lenne kereslet a magyarellenes összefogásra, hiszen ez mindig kitűnő mozgósító erő. A liberálisok mindenképpen a fő szorgalmazói lesznek ennek a tervnek, kérdés, hogy a szociáldemokraták ebben partnerük lesznek-e. Nagy szava lehet ebben Marcel Ciolacu PSD-elnöknek, aki előfordulhat, hogy nem megy bele a nacionalista játékba azért, hogy hosszabb távon megőrizze az RMDSZ-el ápolt jó viszonyt. De mérget semmiképpen sem lehet venni rá, hiszen a román pártokra főleg a kiszámíthatatlanság a jellemző, és az idei jelölésekben megmutatkozott kapkodások nem a kiforrott stratégiák gyakorlatba ültetéséről, hanem sokkal inkább a pillanatnyi érzelmi alapokon meghozott döntésekről árulkodnak.
Kelemen Hunor figyelmeztette a román pártokat, hogy egy esetleges magyarellenes összefogás mély sebeket hagyhat, kérdés, hogy lesz, aki ezt meghallja. Persze senki nem a keletkező sebek alapján fogja meghozni a végső döntést, hanem racionális érvek mentén, ezért döntő lehet ebben az ügyben, hogy a PSD mennyire látja erősnek a liberálisokkal kötött koalíciót, mennyire bizonyul tartósnak a választók szemében, hiszen ez utóbbiak fogják eldönteni, hogy számukra elfogadható a közös listán való indulás vagy nem. Június 9-én fog kiderülni, hogy a választók mit szólnak a közös listákhoz, így a két koalíciós párt csak akkor fogja tudni igazán kézzelfogható bizonyítékok alapján mérlegre tenni, hogy érdemes-e folytatni a közös projektet vagy jobb külön utakon járni a parlamenti és az elnökválasztáson. Addig is rendelkezésükre állnak a felmérések, amelyek alapján mindenképpen hozniuk kell egy döntést a hónap végéig az önkormányzati választással, kiemelten az egyéni jelöltekkel kapcsolatban.
A decemberi parlamenti választás után mindenképpen szükség lesz egy koalícióra, hogy kormányozzon, de nem tudni, hogy ehhez elegendő lesz-e a PSD és a PNL vagy egy nagyobb összefogásra lesz szükség. Itt kaphat szerepet az RMDSZ, amelynek azonban ehhez el kell érnie az 5 százalékos bejutási küszöböt minden választáson.
