Anélkül, hogy felróná a döntéshozóknak a járványügyi helyzet kezelését, az érettségire és képességvizsgára vonatkozó javaslatokat fogalmaz meg a Romániai Tanítók Egyesülete. Furcsállják, hogy míg a licensz, mesterképzős és doktoriskolai záróvizsgákra online kerítenek sort, és az egyetemek az idei felvételiket csak a líceumi átlagok alapján tervezik, addig az érettségit és a képességvizsgát feltétlenül iskolákban, felügyelet alatt szerveznék meg. Értetlenül fogadják, hogy virtuális vizsgákkal zárhatják tanulmányaikat a jövő orvosai, tanárai, jogászai és mérnökei, akikre holnaptól rábízzuk sorsunkat és országunkat, miközben a 13 és 17 éves tanulóknak – akik kezére csak sok év múlva kerülünk mindannyian – szigorúan iskolában, tanárok és kamerák kereszttüzében kell vizsgázniuk.
Irreleváns vizsga: sokan részt sem vehetnének
Az egyesület azt javasolja, hogy a döntéshozók mondjanak le a személyes jelenlétet követelő tíznapos júniusi felkészítőkről, az idei érettségiről és képességvizsgáról, az iskolai eredményeket zárják az utóbbi évek és az aktuális tanév első félévének eredményei alapján. Indoklásuk szerint a vizsgák irrelevánsak lennének, ugyanis sok diák (talán éppen az értékesebbek) nem fogja vállalni a részvétellel járó kockázatot, másokat eleve nem fogadnának (lásd az orvosi javaslatokat a krónikus betegségekkel élő diákok, illetve egészségügyi gondokkal küzdő, vagy 65 évesnél idősebb családtagokkal rendelkező diákok esetén).
Eddig sem volt egyszerű felügyelő tanárokat találni, most még nehezebb lesz, ráadásul az iskolában ők felelnek a diákok biztonságáért – akár a vírushoz hasonló láthatatlan veszély esetében is, de ki fogja vállalni ezt a terhet? Rengeteg pénzt kellene kiutalni arcmaszkokra, kesztyűkre, fertőtlenítésre, lázmérőkre, térelválasztókra és biztonsági intézkedésekre, ezzel együtt sem lenne biztosítható, hogy több hónapnyi bezártság után a gyerekek képesek vagy hajlandóak lesznek a szigorú intézkedéseket, kijelölt útvonalakat követni.
Egy diák valós értékét nem mindig méri fel pontosan egy rendkívül stresszes néhány órás vizsga eredménye – írják a tanítók elismerve, hogy a gimnáziumi átlagok figyelembevételével egyeseket hátrány érhet, más diákok előnyhöz juthatnak (általában a hátrányos körülményekből származók, akiknek szülei nem vehetnek magánórákat), de lehetnek köztük így esélyhez jutó, jó képességű fiatalok is, akik képesek lesznek felzárkózni. Minden vizsga dacára eddig is nagyon sok diákkal előfordult, hogy amikor azzal szembesültek, nem tudnak lépést tartani az elitiskolai oktatással, átiratkoztak más iskolába, ugyanez fordított irányban is érvényes. Ezt a mozgást kilencedik osztály első időszakában (amikor amúgy is a járvány miatt elmaradt tananyag pótlása zajlana) támogathatná a minisztérium egy speciális rendelkezéssel.
A nyílt levél megfogalmazói szerint aggodalomra ad okot, hogy a hazai megbetegedések 7%-a gyerekeket érint, május elejéig közel ezer gyermek lett koronavírusos az országban. Belgiumban és Angliában 12-13 éves betegek életüket vesztették, más betegségektől mentes tinédzserek szintén meghaltak az Egyesült Államokban és Franciaországban.
Törvény van, platform nincs
Az egyesület kéri, hogy írjanak ki versenytárgyalást a Virtuális Sulikönyvtár és E-oktatási Platform létrehozására a tanügyi törvény pontosan erre vonatkozó 70. cikkelye alapján. Ez legyen ingyenes, az élethosszig tartó tanulás elve alapján bárki által jelszavak és bejelentkezés nélkül szabadon használható akár egyszerű telefonról is, és működjön folyamatosan, megteremtve a gyerekek valós esélyegyenlőségét, és lehetővé téve a gyakorlást és fejlődést azon diákok számára is, akik nem engedhetnek meg maguknak magántanárt. Terjedjen ki minden tantárgyra, szolgáltasson interaktív leckéket, tegye lehetővé az egyéni haladást, egészítse ki a tanteremi oktatást. Abszurd helyzetre figyelmeztet a nyílt levél: a tanügyminisztérium honlapjának könyvtár menüpontja egyetlen virtuális sulikönyvtár linkjét sem tartalmazza, s bár ugyanaz a honlap linkkel átirányít a www.elearning.ro felületre, az aláírók szerint ott semmit sem találni a 70. törvénycikkelyben megfogalmazott követelményekből. Egy kivétellel: online tesztelésre és oktató játékokra küld a felület, ám ez fizetős (az ár havonta 20 és 180 lej között mozog) – éppen azon a honlapon, ahol a minisztériumnak ingyen kellett volna hasonló lehetőséget biztosítania. A platformot illető döntés halogatása közpénzek és magánpénzek elvesztegetését jelenti, ugyanis kaotikus pénzkiutalás kezdődött el, miután semmi jel nem mutat arra, hogy a nyáron az állam pótolná ezt a hiányosságot – olvasható a nyílt levélben.
Szájmaszkkal órákig vizsgázni nyári melegben?
A normalitáshoz legközelebb álló megoldás lenne a vizsgák kiváltása az utóbbi tanévekben szerzett osztályzatokkal – nyilatkozta szerdán Simion Hancescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke, aki ennek megfontolására kérte fel a tanügyminisztériumot és méltányos módszer kidolgozására a líceumi felvétel esetében.
– Elgondolkodtató a felsőoktatás döntése a klasszikus vizsgaforma elvetéséről. Azt jelenti, hogy a kockázat valós. Ha a végzős egyetemisták nem fognak a megszokott formában vizsgázni, akkor ez miért lenne másképp a közoktatásban? Az online vizsga nem lehetséges, mert nem minden diák rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel, de az adott körülmények között a tanulmányi eredmények elismerése viszonylag normális megoldást jelenthet – nyilatkozta az elnök a StiriEdu portálnak, elismerve, hogy az osztályozás nem egységes városon és vidéken, hozzátéve: ez többtényezős kérdés, olykor éppen városon jobbak a jegyek. A szakszervezeti vezető azt is kifejtette, hogy a líceumi felvételnél a jelentkezők általános iskolai román- és matekjegyeit vehetnék figyelembe, a sokszoros túljelentkezéssel szembesülő neves iskolák esetében pedig további tantárgyak osztályzatait is.
– Nincsenek megfelelő, biztonságos körülmények a hazai rendszerben, sok iskolában csak udvari vécé van, a vizsgán pedig a diákoknak a júniusi melegben órákat kellene dolgozniuk arcmaszkkal, a tantermekben csak elvétve van légkondicionáló berendezés, de használatuk most veszélyes is lenne – fejtette ki Simion Hancescu, aki szerint a június eleji tíznapos felkészítő időszak majd egyértelművé teszi ezeket a körülményeket: „Minden jel és a valóság, amelyet most megélünk arra mutat, hogy nem lehet normális körülmények között lebonyolítani egy hagyományos vizsgát.”
