A tárcavezető a tanulókhoz szólva rámutatott, fontos vizsga áll előttük, és igyekezniük kell a legjobbat kihozni magukból, de hangsúlyozta, hogy az érettségi nem az emberi értékeik fokmérője, csak az aktuális felkészültségi szintjüket méri. Ugyanakkor az eredmény nem tükrözi a teljes valóságot, mert a tudásfelmérő nem terjed ki a középiskolai évek alatt elsajátított minden kompetenciára. "Ettől függetlenül fontos ez a vizsga, és komolyan kell venni" - tette hozzá, sok sikert kívánva a végzősöknek.
A miniszter ugyanakkor megköszönte a vizsgasorozat megszervezésében és lebonyolításában részt vevő pedagógusok munkáját, illetve visszatért a tanárok nyolcórás munkanapjára vonatkozó korábbi nyilatkozatára, amelyet szerinte egyesek manipulatív szándékkal félreértelmeztek.
"Igen, azt szeretném, hogy a tanárok szenteljék az iskolának és a gyerekeknek azt a napi legalább 8 órát, amire fizetést kapnak. Tudom, hogy a többségük ezt is teszi! Igen, szeretném, ha ez általános szabály lenne az iskolákban, hogy stimuláló oktatási környezetet teremtsünk az iskolai közösség számára, de tudom, hogy helyenként nincsenek megfelelő feltételek ehhez, vagy nincs rá szükség (néha a könyvtárban vagy máshol is lehet tanulni). De legalább azok alatt az órák alatt, amelyekért fizetést kapunk, a figyelmünket az iskolának és a gyerekeknek kell szentelnünk" - szögezte le.
A szülőknek azt üzente a miniszter, jó, ha maguk is érdeklődéssel viszonyulnak az érettségi vizsgához, támogatják a gyermeküket és akár elvárásokat támasztanak vele szemben, de ezeket nem szabad mereven, katasztrófát idéző vagy borúlátó módon megfogalmazni.
"Nyilvánvaló, hogy ha az elvárások nem teljesülnek, nem tud boldog vagy nyugodt lenni az ember, de az egészséges negatív érzelmek (aggodalom, nem szorongás/pánik; szomorúság, nem depresszió; elégedetlenség, nem düh; sajnálat/bánkódás, nem bűntudat) segítenek abban, hogy a gyerekek érdekében át tudjunk állni a B-tervre" - fogalmazott.
