Beszélgetés Kovács Irén oktatási államtitkárral
– A nyolcadikosok képességvizsgájának értékelésekor az a következtetés fogalmazódott meg, hogy a magyar tanulók rosszabbul teljesítenek, mint a románok. A szülők és pedagógusok részéről azonban többen is kifogásolták: nem méltányos összehasonlítani a román diákok anyanyelv+matematika jegyét a magyar diákok román+anyanyelv+matematika átlagával. A magyar diákok átlagát a román vizsgajegy kétségtelenül rontja, de úgy tűnik, a matematika tekintetében sem érjük el a románoknál mért szintet, derül ki egy nemrég nyilvánosságra hozott felmérésből (http://itthon.transindex.ro/?cikk=26635). Ugyanez a tendencia az érettségin is: a magyar diákok nemcsak románból, hanem más idegen nyelvből is gyengébbek. Milyen okokra vezethető ez vissza? Milyen stratégia alapján képzelhető el a diákok felzárkóztatása?
– Az összehasonlítás nem ugyanolyan alapokról indul. Pszichopedagógiai szempontból a száraz statisztikai adatokra támaszkodó értékelés nem veszi figyelembe a tanulók által befektetett munkamennyiséget, a vizsgatantárgyak száma közti különbséget, a nem román anyanyelvű diákok gondolkodásmódjának specifikumát. Ezt támasztja alá a szociológusok által végzett felmérés is a magyar diákok által elért gyengébb eredményekkel kapcsolatosan: a száraz statisztikai adatok nem tükrözik azt a szellemi munkamennyiséget, amellyel diákjaink az adott eredményeket elérték. Ezért is törekedtünk olyan törvénymódosításra, hogy a specifikus programmal tanuló diákok specifikus felmérésben részesüljenek.
Az eredményeket nagymértékben befolyásolja az a tény is, hogy diákjaink dolgozatait gyakran olyan megyékbe küldik javításra, ahol az illető cikluson oktató pedagógusok száma jóval alacsonyabb a javításra váró dolgozatok számánál. Ezért előfordul az, hogy olyan szakképzett pedagógusokat is behívnak javítani, akik nem tanítanak az adott cikluson.
„A tanártársadalmat is fel kellene készíteni a javításra, tételírásra …”
Ami a felzárkóztatási stratégiát illeti, csak abban az esetben lehet erről beszélni, hogyha az elért eredményeket helyi, körzeti, kistérségi egységben elemezzük és az adott lehetőségeknek megfelelően felzárkóztató programokat szervezünk.
– Egyre több a visszajelzés, hogy gondok vannak az anyanyelvvizsga körül, magyar pedagógusok szerint a javítókulcs nem egyértelmű, a tételek magyarból nehezebbek, mint románból a román anyanyelvűek számára. Az RMDSZ Nőszervezete is állásfoglalást tett közzé ezzel kapcsolatban. Ön hogyan látja ezt a helyzetet?
– A tételeket az aktuális tanterveknek és a vizsgaprogramnak megfelelően állítják össze az Országos Vizsga- és Értékelő Központhoz (Comisia Naţională de Evaluare şi Examene – CNEE) előzőleg online bejelentkezett aktív magyar szakos tanárok, akik közül egyesek a Magyar Országos Szakbizottság tagjai is. Nagyon nehéz meggyőzni a tanárokat arról, hogy vállaljanak munkát, együttműködést a tanügyminisz¬tériummal és a hozzá tartozó intézményekkel. Aki megteszi, szabadidejében végzi munkáját, sokan kisgyermekeik mellett, szimbolikus honoráriumért.
Nagyon fontos ez alkalommal is hangsúlyoznunk: magyar nyelv és irodalom szakos munkatársra van szükség a CNEE-nél, olyanra, aki kimondottan ezzel a kérdéssel foglalkozik, ugyanis egyre több a vizsga mind a diákok, mind a tanárok számára. Ezt a problémát évek óta több alkalommal, minden szakmai rendezvényen felvetettük, de sajnos a szakemberek nem vállalják a Bukarestbe költözést.
A tanároknak 2008-ban volt először - és legtöbb helyen utoljára – képzés az értékelés tudományában. A 8. osztályosok vizsgáján a minisztériumi rendelet szerint a javító bizottságokban olyan tanárokat kell javasolni és kinevezni, akik az értékelés területén részt vettek képzésen (DeCeE). Az érettségi előírásai szerint pedig legalább 2-es fokozattal rendelkező tanárokat kell nevesíteni. A tanártársadalmat fel kellene készíteni a javításra, a tételírásra (függetlenül attól, hogy milyen nyelven történik ez a felkészítő, és hogy nincsenek magyar nyelvű szakemberek, akik képzéseket tartsanak).
Másfelől ki kell emelnünk, hogy az összeredmények növekvő tendenciát mutatnak a tavalyi eredményekhez viszonyítva. El kell mondani azt is, hogy a vizsgaidőszak alatt működő zöld vonalon nem jeleztek semmilyen negatív észrevételt a magyar vizsgával kapcsolatosan. A tételek különben sokak szerint nem voltak nehezebbek, mint a próbavizsgán vagy a tavaly. Számos megyében, pl. Szatmárban magyarból 88,68% volt a sikerarány (tavaly 85,13%), Maros megyében pedig 91,66%.
Egy másik vonatkozása a 8-os felmérő vizsgának, amit ki kell emelni, az a
román jegyeknek a növekedése magyar tagozaton. Helyette azonban a matematika lépett elő, mint problémát jelentő tantárgy. Hangsúlyozni szeretnénk ugyanakkor, hogy az erdélyi megyékben
végzett szúrópróba is azt mutatja, hogy az idei 8-os vizsga alkalmával jelzett észrevételek kezelhetőek voltak, éspedig a diákok javára. Természetesen a közeljövőben ki fogjuk vizsgálni a helyzetet, és igyekszünk más szemléletmódot alkalmazni.
A gyermekközpontúság érvényesítése, a gyermekbarát tételek érdekében szeretnék mielőbb munkamegbeszéléseket szervezni a Magyar Tanárok Országos Szakbizottságával, aktív tanárokkal, szakmai szervezetekkel. 2016 őszéig minden évben lebonyolítottuk ezeket a tanügyminisz¬térium támogatásával. A lezárult tanévben sajnos ez anyagi okok miatt elmaradt. Ugyanakkor szeretnénk folytatni a szakmai tanácskozásokat, megbeszéléseket a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel (RMPSZ), az RMDSZ oktatási főosztályával, a Nőszervezettel.
– Az RMDSZ kezdeményezte a 2016/68-as sürgősségi kormányrendelet módosítását, amelynek értelmében a magyar diákok tudását a képességvizsgán és az érettségin differenciált tételek alapján mérik fel. Pontosan melyik lesz az első évfolyam, amelyik már speciális formában, vagyis idegen nyelvként tanulja a románt, és úgy is vizsgázik belőle? Azok a diákok, akik most kezdik az ötödik osztályt, már differenciált tételekre számíthatnak négy év múlva? Megvan a feltétele annak, hogy az idei ötödikesek speciális tanrend és könyvek alapján kezdjék a román nyelv elsajátítását?
– A 2011-es tanügyi törvény értelmében egy ciklikus folyamatról van szó, ami az új tanterveket és tankönyveket illeti. Az elemi osztályokban már évek óta működik a sajátos román tanterv és az ezekhez szükséges tankönyvek is léteznek. A most végzett negyedik osztályosok ősztől már az új, sajátos román tanterv szerint tanulnak, reményeink szerint új tankönyvek alapján. Ezek a diákok a nyolcadikos záróvizsgán már differenciált tételek alapján vizsgáznak, és szintén ők tizenkettedik osztály végén megkülönböztetett tételek alapján érettségiznek.
– Rendszerint vita van arról, hogy melyik iskola a „jobb”, melyik teljesített a legjobban a képességvizsga/érettségi alkalmával. Milyen kritériumok szerint lehet rangsort állítani a tanintézmények között?
– A „legjobb” iskolákat általában a felvételi jegy, az érettségi átlag, illetve a tantárgyolimpiákon elért eredmények alapján rangsoroljuk. Ezekben az esetekben kizárólag statisztikai adatok vannak felhasználva. Számomra egy szakiskola például akkor tekinthető kiemelkedőnek, ha a legtöbb diák sikeresen leérettségizik, de ez nem lehetséges addig, ameddig minden tanintézményben egységes vizsgarendszer működik. Az új előírások szellemében az új tantervek szerint kerül majd a vizsgákra sor.
