Stoltenberg a The Daily Telegraph című brit konzervatív napilapnak adott, hétfőn ismertetett interjúban elmondta: konzultációk zajlanak a tagországok körében olyan rakéták készenlétbe állításáról, amelyek jelenleg tárolókban vannak. A NATO főtitkára szerint “a láthatóságot is elrettentő eszközként kell használni”.
Közölte: nem kíván műveleti részleteket felfedni arról, hogy mennyi nukleáris töltetet kell működőképes állapotban tartan, s hány maradhat tárolókban, “de erről konzultálnunk kell, és jelenleg pontosan ezt tesszük”.
Úgy fogalmazott, “a nukleáris átláthatóságot a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövévé kell tenni”, az átláthatóság ugyanis elősegíti annak a közvetlen üzenetnek a kommunikációját, hogy “mi természetesen nukleáris szövetség is vagyunk”.
Stoltenberg szerint a NATO célja a nukleáris fegyverektől mentes világ, de amíg ilyen fegyverek léteznek, a NATO is nukleáris szövetség marad. Veszélyes lenne ugyanis egy olyan világ, amelyben Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának vannak nukleáris fegyverei, a NATO-nak viszont nincsenek - tette hozzá.
A főtitkár kijelentette: Kína különösen jelentős erőforrásokat fordít korszerű fegyverzet beszerzésére, beleértve nukleáris arzenálját. Stoltenberg szerint Kína nukleáris tölteteinek száma akár 2030-ra elérheti az ezret. Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak már a nem nagyon távoli jövőben két olyan potenciális ellenféllel kell szembenéznie, amelyeknek nukleáris fegyvereik vannak, és ez természetesen következményekkel jár - fogalmazott a hétfői Telegraph-interjúban az atlanti szövetség főtitkára.
