Az uniós diplomácia vezetője úgy vélte, Vlagyimir Putyin stratégiájának része lehet a konfliktus kiszélesítése, különösen egy esetleges újabb oroszországi mozgósítás előkészítése érdekében.
„Ha csak erre a háborúra hirdetnek mozgósítást, azzal azt az üzenetet küldik, hogy valójában nem nyerik meg a háborút. Ezért eljöhet egy pont, amikor az eszkalációval próbálják igazolni a mozgósítást. Ez egy nagyon veszélyes pillanat” – fogalmazott Kallas.
Hozzátette, senki sem láthat bele Putyin gondolkodásába, de elképzelhető, hogy az orosz elnök így próbálná megváltoztatni a háború jelenlegi menetét.
A The Wall Street Journal nyugati hírszerzési becslésekre hivatkozva azt írta, az orosz hadsereg havonta mintegy 35 ezer katonát veszít Ukrajnában, ami meghaladja azt a létszámot, amelyet a Kreml szerződéses katonákkal és önkéntesekkel pótolni tud. A lap szerint újabb mozgósítás nélkül a jelenlegi hadviselési ütem hosszabb távon fenntarthatatlanná válhat.
A cikk emlékeztet arra is, hogy az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) már februárban arra figyelmeztetett, a Kreml újabb részleges mozgósításra készítheti fel az orosz társadalmat. Az elemzők szerint a frontveszteségeket már nem fedezi a szerződéses katonák beáramlása.
Az ISW arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz parlament tavaly olyan törvényeket fogadott el, amelyek lehetővé teszik akár kétmillió tartalékos mozgósítását. Bár az orosz hatóságok szerint a tartalékosokat csak stratégiai objektumok őrzésére vetnék be, a jogszabályok lehetővé teszik külföldi alkalmazásukat is.
A londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) májusban szintén arra figyelmeztetett, hogy Oroszország újabb kényszermozgósításra kényszerülhet. Az intézet szerint a hadsereg jelenlegi feltöltési és finanszírozási modellje fokozatosan kimerül.
Az IISS úgy véli, a háború folytatásához a Kreml teljes hadigazdaságra állhat át, ami a mozgósítás mellett a polgári szabadságjogok további korlátozásával is járhat. Az elemzés szerint szigoríthatják az országból való kiutazást, korlátozhatják a munkaerő szabad mozgását, valamint tovább növelhetik az állami ellenőrzést a gazdaság felett.
Az intézet szerint az internetleállások és az üzenetküldő alkalmazások korlátozása is arra utal, hogy a Kreml „olyan rendszereket épít ki, amelyekkel elfojthatja a társadalmi ellenállást és könnyebben mozgósíthatja a háborúhoz szükséges erőforrásokat”.
