Magyar Péter miniszterelnök szerdán este jelentette be, hogy Ukrajna kötelezettséget vállalt a kárpátaljai magyarok oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak rendezésére. A kormányfő szerint a megállapodás többhetes magyar–ukrán szakértői tárgyalás eredménye, amelybe a kárpátaljai magyar szervezeteket és egyházakat is bevonták.
A miniszterelnök szerint az ukrán fél vállalta a nemzetiségi iskolák rendszerének megerősítését, a magyar nyelv szélesebb körű használatát az oktatásban és az iskolai adminisztrációban, valamint azt, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tehessenek érettségi és felvételi vizsgát.
A megállapodás lehetővé tenné a magyar nemzeti jelképek használatát az iskolákban, valamint a magyar nyelvű tájékoztatók, hirdetmények és szavazólapok biztosítását azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a tíz százalékot.
Sulyok Tamás köztársasági elnök is üzenetet tett közzé. Facebook-bejegyzésében azt írta, „ezer éven is túl nyúló történelmünk, anyanyelvünk, gazdag hagyományaink, közösen vallott értékeink fűznek össze bennünket, magyarokat határainkon innen és túl”. Az államfő Babits Mihályt idézve emlékeztetett arra, hogy „az emberi öntudat alapja az emlékezet, a nemzeti öntudaté a történelmi emlékezet”, majd úgy fogalmazott, „őrizzük és óvjuk egymást és magyarságunkat” – írta a köztársasági elnök
Mindenki magyar, aki annak vallja magát
Június 4-én Magyarország-szerte megemlékezéseket tartanak. Budapesten, a Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót, majd Magyar Péter mondott ünnepi beszédet. A miniszterelnök kijelentette, mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, álmodik és szeret magyarnak lenni, éljen bárhol a világban. Trianont a magyarság szívére nehezedő történelmi teherként jellemezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet ereje abban rejlik, hogy képes megőrizni történelmi emlékezetét és közben közös jövőt építeni. Beszédében kiállt a külhoni magyar közösségek jogainak védelme mellett, külön kitérve a kárpátaljai magyarok helyzetére és a felvidéki magyarokat érintő Beneš-dekrétumokra. Kijelentette, hogy Magyarország mindenkori vezetőinek kötelessége kiállni minden magyar érdekei mellett, függetlenül attól, hogy az adott közösség melyik országban él, és hangsúlyozta, „nincs jobb vagy rosszabb magyar, csak magyar van”. Beszéde végén úgy fogalmazott, „Magyarország szíve ott dobban minden magyarban”.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a nemzeti összetartozás napján közzétett üzenetében azt hangsúlyozta, hogy a magyarokat határokon innen és túl közös történelmük, anyanyelvük, hagyományaik és értékeik kapcsolják össze. Az államfő Babits Mihályt idézve úgy fogalmazott: „az emberi öntudat alapja az emlékezet, a nemzeti öntudaté a történelmi emlékezet”. Bejegyzését azzal zárta, hogy a magyar közösségeknek őrizniük és óvniuk kell egymást, valamint nemzeti identitásukat.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a nemzeti összetartozás napján közzétett videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy a magyarság egységét a mindennapokban is meg kell élni, és biztosítani kell a magyar nyelv, kultúra és intézményrendszer fennmaradását a Kárpát-medencében, valamint a diaszpórában élő közösségek körében is. Úgy fogalmazott, a világ különböző részein élő magyarok egy nemzetet alkotnak, és fontos eredmény, hogy ma már nem kell különbséget tenni magyar és magyar között. Hozzátette, hogy a magyar közösségek megmaradása és gyarapodása érdekében a kormány határon innen és túl egyaránt támogatni kívánja a nemzeti intézményeket és közösségeket.
Karácsony Gergely főpolgármester videóüzenetben emlékezett meg a napról. Úgy fogalmazott: a trianoni döntés okozta történelmi terhet nem lehet felülírni, de a megosztottságot, vagyis „a magunknak okozott Trianont” orvosolni lehet. Szerinte Budapest a nemzet fővárosaként hidat képez Magyarország és a világ, valamint a magyar közösségek között, a nemzeti összetartozás pedig csak akkor lehet valóság, ha az ország minden polgára közös otthonának tekinti Magyarországot.
Megemlékezések Erdélyben, a Vajdaságban és a Felvidéken
Erdélyben több településen szerveztek megemlékezéseket, Sepsiszentgyörgyön 35. alkalommal tartottak központi megemlékezést, Székelyudvarhelyen pedig kiállítás nyílt a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közösségi oldalán azt írta, Trianon napján nemcsak a veszteségre, hanem arra az erőre is emlékezünk, amely a legnehezebb időkben is megtartotta a magyar közösséget. Üzenetében külön kiemelte, hogy sok helyen éppen ezen a napon ballagnak a végzős diákok, ami szerinte a jövő és a megmaradás szimbóluma. Úgy fogalmazott, amíg vannak, akik továbbviszik a nyelvet, a hitet és az összetartozás érzését, addig van jövője a közösségnek is. Hozzátette, hogy a múlt fájdalma nem tűnik el, de a hit, a kitartás és az új nemzedékek ereje erősebb lehet nála.
A Vajdaság számos településén kulturális műsorokkal, ünnepi rendezvényekkel és közösségi programokkal emlékeztek a nemzeti összetartozás napjára. Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban kórusok, énekes szólisták és hagyományőrző csoportok közreműködésével tartottak ünnepi műsort.
A Felvidéken, Pozsony főterén második alkalommal szerveztek néptáncos villámcsődületet, szervezők szerint a rendezvény célja az volt, hogy a kultúra erejével erősítse a közösségi összetartozás érzését, és láthatóvá tegye a pozsonyi magyarság jelenlétét.
Emellett idén is meghirdették az Összetartozásunk tüze nevű kezdeményezést, amelynek keretében június 4-én este a Kárpát-medence és a világ számos pontján egyszerre gyúlnak meg az összetartozás lángjai. A programhoz magyarországi és külhoni közösségek ezrei csatlakoznak évről évre közös gyertyagyújtással, tábortüzekkel és megemlékezésekkel.
A magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. Az emléknap az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés évfordulójához kapcsolódik, amely alapvetően átrajzolta Közép-Európa térképét: Magyarország elveszítette területének mintegy kétharmadát, és magyarok milliói kerültek az új államhatárokon kívülre. A megemlékezések ugyanakkor nemcsak a történelmi veszteségről szólnak, hanem a határokon átívelő magyar közösségek összetartozásáról, valamint a közös nyelv, kultúra és identitás megőrzéséről is.
