Stoltenberg: „háborúban nincsenek kockázatmentes eshetőségek”

NATO 75.: évfordulós megemlékezéssel nyílt meg a csúcsértekezlet

A NATO alapításának 75. évfordulós megemlékezésével hivatalosan is megkezdődött a katona-védelmi szövetség csúcstalálkozója Washingtonban. A 32 NATO-tagország állam- és kormányfői helyi idő szerint kedden kora este gyűltek össze a washingtoni Mellon Auditoriumban, ahol 1949 júliusában aláírták az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization – NATO) alapító okmányát, az Észak-atlanti Szerződést. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ünnepségen rámutatott, hogy a NATO nemcsak a legsikeresebb és legerősebb, de egyben a történelem leghosszabb ideje fennálló szövetsége is, ami szándékolt választások és nehéz döntések eredménye.

A NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának hivatalos megnyitója előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszter tárgyalt Jens Stoltenberg, NATO-főtitkárral. A külügyminisztérium közleménye szerint a két politikus üdvözölte az előrelépést a költségek közös viselését illetően, hangsúlyozva, hogy ma a NATO tagjainak több mint kétharmada teljesíti a GDP két százalékát meghaladó védelmi költségvetési előírást. Egyben tárgyaltak a NATO-csúcstalálkozó keretében csütörtökre szervezett NATO-Ukrajna tanácson várhatóan megszülető döntésről, ami a megfogalmazás szerint hídként szolgál majd Ukrajna NATO-tagsága felé.

A csúcsértekezlet megnyitó ülésén a NATO főtitkára a jelen időszakról szólva kifejtette, hogy nincsenek költségmentes lehetőségek egy agresszív Oroszországgal a szomszédban, valamint nincsenek kockázatmentes eshetőségek egy háború idején. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a legnagyobb költsége és kockázata annak lenne, ha Oroszország győzne Ukrajnában. 

A főtitkár beszédében figyelmeztetett, hogy „nincsenek költségmentes lehetőségek egy agresszív Oroszországgal, mint szomszéddal.” Hozzátette továbbá, hogy „egy háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek”. Stoltenberg szerint a legnagyobb költség és a legnagyobb kockázat az lesz, ha Oroszország győz Ukrajnában, mivel ez felbátorítaná Putyin elnököt, de más tekintélyelvű vezetőket is Iránban, Észak-Koreában és Kínában.

„Most van itt az ideje, hogy kiálljunk a szabadság és a demokrácia mellett, a helyszín pedig Ukrajna” – mondta a politikus. Stoltenberg azzal zárta beszédét, hogy a szövetségnek a jövőben is nehéz kérdésekkel kell szembenéznie, de – mint fogalmazott –, „együtt, a NATO-ban erősebbek és biztonságosabbak vagyunk.” 

Az esemény végén Joe Biden, amerikai elnök a NATO ősszel leköszönő főtitkárának átadta az Elnöki Szabadság Érdemrendet, az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári kitüntetését.

Az Agerpres különtudósítója arról számolt be, hogy Klaus Iohannis román államfő az amerikai elnökkel, Joe Bidennel, Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel, valamint Dick Schoof holland, Giorgia Meloni olasz kormányfővel és Olaf Scholz német kancellárral közös nyilatkozatot írt alá Ukrajna légvédelmének megerősítéséről. Közös nyilatkozatában az öt vezető kifejezte elkötelezettségét amellett, hogy további légvédelmi képességekkel látják el Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszország agressziójával szemben.

Klaus Iohannis kedd este a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a szövetséges vezetők „készen állnak az érdemi megbeszélésekre és határozott döntésekre a kollektív biztonság és ellenálló képesség növelése érdekében”. A NATO jubileumi csúcstalálkozója rendkívül fontos a transzatlanti egység előmozdítása szempontjából – írta még bejegyzésében az államfő. Az elnöki hivatal közlése szerint szerdán este Klaus Iohannis a többi tagállam vezetőjével együtt részt vesz a Joe Biden elnök által a Fehér Házban szervezett vacsorán.

(Fotó: Joe Biden amerikai elnök, jobbról, kitüntette a NATO leköszönő főtitkárát)