A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke vasárnapi kolozsvári látogatása alkalmával beszólt az RMDSZ-nek a PSD-kormány támogatását kérve számon a szövetségen. „Elvárjuk az RMDSZ-től, hogy úgy viselkedjék, mint az Európai Néppárt tagjának illik, és ne támogasson olyan kormányt, amely óriási kárt okoz az országnak”, nyilatkozta Orban, majd kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy – a romániai németekhez hasonlóan – a liberálisok is távolmaradásukkal tüntetnek-e a PSD-RMDSZ együttműködés miatt, vagy elfogadják a meghívást a kongresszusra.
Hivatalos válasz azóta nincs, pedig a meghívó minden formában eljutott a párthoz, efelől semmi kétség. Orbannak tehát már csak egy repülőjegy és valamennyi bátorság kell ahhoz, hogy Kolozsváron kiállhasson a magyar közösség kongresszusi küldöttei elé, és előadja a liberális álláspontot. Eszerint az RMDSZ rossz szekeret tol, nem képviseli saját választóinak érdekeit, akik ugye legutóbb is elsöprő többségben a jobboldali elnökjelöltet, Klaus Johannist támogatták a választáson. Mennyivel jobb volna, ha az RMDSZ most azonnal megjavulna, és, és … innen azért már nem igazán tudnám megtippelni a PNL elnökének további mondandóját, de biztosan érdekfeszítő lenne. Orban ugyanis annak a pártnak az elnöke, amely érdekes módon 2012-ben nem riadt vissza a szociáldemokratákkal való szövetkezéstől. Sőt! A koalíció már kezdettől fogva sikeresnek bizonyult. Az USL, emlékezhetünk, úgy vette át a hatalmat, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtott be az Ungureanu-kormány ellen, az ez egyik „vádpontot” pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata képezte. Az előterjesztők szerint ennek létrehozására vonatkozó ígéretet az RMDSZ zsarolással csikarta ki a gyenge Ungureanuból, amely ki tudja még milyen bűnökre lehetett volna képes, sugallták. És hogy azóta nem változott semmi a PNL kisebbségekkel kapcsolatos percepciójában, bizonyítják a tavaly történek, amikor a liberálisok alkotmánybírósági óvást nyújtottak be a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium újralétesítését előirányzó kormányrendelettel kapcsolatban. Csak úgy. Hosszan tudósítottunk arról is, amint Orban elnök azon háborgott az őszi parlamenti ülésszak idején, hogy az RMDSZ (ismét) megzsarolta a parlamenti támogatásra szoruló szociáldemokratákat az anyanyelvhasználati küszöbnek 20 százalékról 10 százalékra való csökkentése érdekében is. A liberális politikus méltatlankodva magyarázta: ez cirka további 400 olyan települést jelentene, ahol a közigazgatásban való magyar anyanyelvhasználatot engedélyezni kellene. És ugyancsak Orban volt az, aki kéjesen szétkürtölte: Dragneáék „zsarolhatósága” nem ismer határt, a PSD még arra is hajlandó lett volna, hogy Március 15-ét ünneppé nyilvánítassa Romániában az RMDSZ támogatásáért cserébe, ami szerinte felér egy hazaárulással. (És most csak tetszőlegesen emeltem ki néhány orbanizmust a közelmúlt termésből …)
Egyszóval lenne miről beszélnie Orbannak a magyar közösség előtt … így visszaolvasva nem is csoda, ha kifogást keres a távolmaradásra. Ja, és ami a „népszerű jobboldali jelöltet” illeti … Johannis elnök személyes megtisztelő jelenlétére nyilván nem számíthatunk, de néhány üdvözlő sort megereszthetne az elnöki hivatal. Olyan „dragi români …” kezdetűt, mint például karácsonykor. Hogy a magyar választó is értse. Én emlékszem rosszul, vagy még az a bunkó Ceaușescu is megengedett hajdanán egy „naționalități conlocuitoarét"? (Mi tagadás, ő sem karácsonykor … )
