
A görögkatolikus lelkészcsaládból származó Buracu, a geológiai tudományok doktora, a Ceaușescu-diktatúra idején is szemet szúrt a hatóságoknak, a Szekuritáté megfigyelte, zaklatta. 1989 decemberében az elsők között volt, akik nyíltan szembefordultak a kommunista hatalommal, a forradalmárigazolványt azonban mindvégig visszautasította, merthogy „az nem érdem, hanem kötelesség”. A decemberi fordulatot követően megválasztották a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa (CPUN) Kolozs megyei vezetőjének, és az ideiglenes román parlament tagjának. Politikai tevékenysége során Buracu mindvégig Románia demokratizálódását, az etnikumok közti párbeszédet szolgálta. A CPUN elnöki minőségében kezdeményezte, hogy Kolozsvár testvérvárosi kapcsolatot létesítsen többek közt Péccsel.
Elvitathatatlan érdemei vannak a kolozsvári magyar iskolák önállóságának visszaállításában, elszántan küzdött azért, hogy a magyarok és románok közötti feszültségek ne vezessenek nyílt konfliktushoz Kolozs megyében. Kiállása miatt a széthúzásban, visszarendeződésben érdekelt szélsőségesen nacionalista erők célkeresztjébe került, állandó lejáratási kampány folyt ellene, halálos fenyegetéseket kapott. 1992-ben megalapította az Interetnikus Párbeszéd Szövetséget, amelynek célja: olyan irányba befolyásolni a közvéleményt, hogy minden nemzetiség birtokába kerüljön és gyakorolhassa az őt megillető egyéni és kollektív jogokat. Korai halálát követően sem nyugodhatott békében, sírját többször meggyalázták, amelyet 2014/ben a pécsi önkormányzat támogatásával újítottak fel.
A továbbra is szinte naponta próbára tett „kölcsönös tisztelethez” vezető akadályokkal teli útnak sajnos csak a legelején lehetett mellettünk Octavian Buracu, aki 1995. szeptember 1-jén távozott az élők sorából. Halálának harmincadik évfordulóján tisztelettel emlékezünk rá.
„Az erőszaknak nincs helye a társadalomban, és soha nem szabad szemet hunyni felette. A felelősség azonban nemcsak az elkövetőké, hanem azoké is, akik évek óta uszítanak a kisebbségi közösségek ellen, és próbálják elfogadhatóvá tenni az ellenséges légkört. Az AUR-tól és a szélsőséges politikusoktól a politikai osztálynak egyszer s mindenkorra el kell határolódnia. Tudom, nehéz most az ország helyzete, de a populizmus sosem megoldás, a provokáció sosem gyógyír. Ők a gyűlöletet képviselik. Nekünk a tiszteletet, a békés együttélést és a közösségeink építését kell képviselnünk” – írta Kelemen Hunor.