Alig két év telt el, és Dacian Cioloș azóta bejegyezte pártját, a PLUS-t, ennek a politikai alakulatnak az európarlamenti listavezetője, és ígérte, megtaláljuk majd a parlamenti képviselőjelöltek listáján is 2020-ban. Természetesen, ha nem nyeri meg az idei elnökválasztást, merthogy már nem idegen tőle az államfő-jelöltség gondolata, bár erről hivatalos döntés nincs. Legutóbb újságírói kérdésre Cioloș csak annyit nyilatkozott: még nem látja elérkezettnek a pillanatot a bejelentésre, de minden komoly párt indít elnökjelöltet, nehezen tudja elképzelni, hogy az ő esetükben ez másképp legyen.
Nos, mindebből vajon az következik, hogy Dacian Cioloș rádöbbent: a politikai karrier mégiscsak fontos számára, ehhez pedig elsősorban nem hitelesség, hanem erő, hatalom szükséges? És hát akkor Johannis nem is olyan jó elnök, mégsem teszi a dolgát?
Forgatókönyvek sokasága látott napvilágot arról, hogy Cioloșnak tulajdonképpen mi is a rendeltetése a román politikában, hogy az egykori pártonkívüli kormányfő miért száll(na) versenybe az elnöki bársonyszékért. Kezdve attól, hogy Cioloș az a „tiszta ember”, aki mögé felsorakozva minden esély megvan a hatalmon levőkkel, az itthon és külföldön a korrupció megtestesítőjeként számon tartott Szociáldemokrata Párttal (PSD) való végleges leszámolásra egészen addig, hogy Cioloș bevetése az elnökválasztási versenybe a titkosszolgálatok egy csoportjának a bosszúja. Azokénak, akiket Johannis hálátlanul félreállított.
Bárhogy is alakuljon, jelen pillanatban úgy tűnik, a jobboldal megosztott, hiszen a liberális színekben induló Johannis és a PLUS-os Cioloș, aki a Mentsétek meg Romániát (USR) hathatós támogatására számít, gyakorlatilag ugyanazon a szavazótáboron osztozik. (Egyes információk szerint Cioloșnak és pártjának szekuritátés érintettsége komolyan gondolkodóba ejtette az USR-t a két politikai alakulat jövőbeni együttműködését illetően …)
Abból a logikából kiindulva, hogy nem az ideológiák, hanem a személyek határozzák meg a politikát, s hogy az a párt „látszik”, amelyik élén jól eladható, karizmatikus vezető áll, Cioloș indulása, tündöklése a soron következő választásokon létfontosságú politikai alakulata számára. Ez persze megnehezíti Johannis dolgát. Jelen pillanatban a felmérések szerint az államfő nagy előnnyel jut be a második fordulóba, Cioloș indulása ezt azért nem veszélyezteti. De az kétségtelen, hogy jobboldali riválissal a nyakán több munka vár Johannisra, ha nem akar meglepetéseket. Hála azonban a kormány és a PSD idétlenkedésének, az elnöknek nem lesz nehéz fenntartani azt a feszültséget, amely utcára és pláné szavazófülkébe kergeti a politikától végképp megcsömörlött polgárt. Cioloș indulása talán nem is annyira Johannis, mint inkább a liberális (demokrata) Tăriceanu esélyeire van káros hatással, a kisebbik kormánypárt elnöke ugyanis azzal az érveléssel akarja rávenni a PSD-t arra, hogy ő legyen a koalíciós jelölt, hogy szavazatokat ígér a jobboldalról is. Ezek azonban inkább a PLUS-nak jelentenek majd „pluszt”, és nem az PSD-ALDE szövetségnek.
Az elnökjelölt-kínálat még jócskán gazdagodhat az elkövetkező hónapokban akár mindkét oldalon. Ha valóban létezik csodajelölt, az most a PSD-nek kellene, amennyiben túl akarja élni önmagát. Pörgetem a memóriám, vajon van-e alaki a baloldalon, aki bejelentette: NEM pályázik politikai babérokra, NEM akar elnökjelölt lenni, de senki sem jut eszembe. Aki mégis, az Laura Codruța Kövesi, de ő biztos nem a PSD színeiben fog NEM indulni.
