Nem sikerült megegyezni, folytatódik a tanügyi sztrájk

Nem sikerült megegyezni,  folytatódik a tanügyi sztrájk
Elutasították a kormány újabb, magasabb különjuttatásokról szóló ajánlatát a múlt hétfő óta tiltakozó tanügyi szakszervezetek. Bejelentették: a sztrájk folytatódik, mivel a hatóságok nem tettek eleget a szakszervezetek 20 százalékos béremelésre vonatkozó követeléseinek. A tanügyi szakszervezetek kedden Bukarestben és az ország több nagyvárosában tüntetést és tiltakozó felvonulást szerveztek. Kolozsváron ötezerre becsülik a Főtéren kedd délben összegyűlt tanárok számát. Az oktatási szakszervezetek képviselőit Klaus Iohannis is fogadta a Cotroceni palotában. A pedagógusok az államfőtől azt várják, hogy közvetítsen a felek között, ha azt akarja, hogy a helyzet megoldódjon. Szintén utcai tüntetéseket jelentettek be a rendőrök, kedden japán sztrájkba léptek a börtönőrök, és tiltakoznak a bírósági és ügyészségi jegyzőkönyvvezetők is.

Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke kedden bejelentette: a kormány elutasította hétfői javaslatukat, amelynek értelmében körülbelül 20 százalékkal emelkedtek volna a fizetések a tanügyben.

Miután az érdekképviseletek sértőnek nevezték a kormány múlt heti, az év végéig két részletben folyósítandó 2500 lejes, nagyrészt csak tanszerekre költhető különjuttatásról szóló ajánlatát, és a sztrájk folytatásáról döntöttek, a kabinet 4000 lejre emelte a 270 ezer pedagógusnak szánt, valamint a korábbi 1000-ről 1500 lejre a 65 ezres létszámú kisegítő személyzetnek kiosztandó juttatásokat. Kedden ezt az ajánlatukat ismételték meg.

A kormány közleménye szerint a keddi egyeztetésen Nicolae Ciucă miniszterelnök is részt vett, és a kormánykoalíció pártjai nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy a megalkotandó új közalkalmazotti bértörvényben olyan pedagógusi bértáblát fogadnak el, amely a kezdő tanárok esetében az országos átlagbértől indul, hozzátéve, hogy erről az ígéretről a kormány memorandumot fogad el, amelyet megjelentetnek a Hivatalos Közlönyben.

A szakszervezetek azonban törvényerejű, azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeletben követelnek garanciát a koalíciótól arra, hogy az új bértörvénnyel kapcsolatos ígéretek teljesülnek, és még a tanév vége előtt 20 százalékos béremelést - nem különjuttatást - akarnak elérni a sztrájkoló tanügyi alkalmazottak számára.

A kormánnyal folytatott tárgyalások idején mintegy 20 ezer, az ország minden tájáról buszokkal Bukarestbe érkezett tanügyi alkalmazott tüntetett a kormány székháza előtt, és szintén megmozdulásokat szerveztek több városban.

varosnapokHirdetés

Kolozsváron is elégedetlenségüknek adtak hangot a tanárok. A transzparenseken olyan üzenetek szerepeltek, mint például: "Minden költségvetési alkalmazott egyenlő, de egyesek „egyenlőbbek”!;  „Nem akarunk zsíros ígéreteket, tisztességes béreket követelünk!; Ellenállunk, nem engedünk!"; "Egy tanulatlan népet könnyű manipulálni!"; "Jövőre a szavazáson mindenért meg fogtok fizetni!"; "4-es a kormánynak!".

Iohannis kezeskedik

Miután a szakszervezeti vezetők bejelentették, hogy nem fogadják el az újabb ajánlatot, a tiltakozók elindultak az elnöki hivatal felé. Felkérték Klaus Iohannis államfőt, hogy fogadja őket, és közvetítsen a tanügyi alkalmazottak és a kormány közötti konfliktusban. A szakszervezeti vezetők korábban többször nehezményezték, hogy a politikai karrierje előtt a nagyszebeni német líceumban fizikatanárként, később tanfelügyelőként tevékenykedő Klaus Iohannis államfőnél kevesebb megértésre találtak, mint elődjénél, a volt tengerész Traian Băsescunál.

A keddi találkozó alkalmával Klaus Iohannis kifejezte készségét arra, hogy a tanügyi sztrájk mielőbbi lezárása érdekében közvetítőként szavatolja egy politikai megállapodás létrejöttét a bérkövetelések rendezéséről - tájékoztatott az elnöki hivatal. A közlemény szerint az államfő meghallgatta a pedagógusok képviselőinek követeléseit, és közölte velük, hogy megérti aggodalmaikat és kéréseiket, amelyeket természeteseknek és jogosaknak tart.

Iohannis azt hangoztatta, hogy a kedvező tanulási környezet megteremtéséhez megfelelő feltételeket kell biztosítani a tanároknak a munkájuk elvégzéséhez. Úgy vélekedett: csak párbeszéddel, konstruktív és nyitott hozzáállással lehet olyan ésszerű megoldásokat találni, amelyek mind a tanárok kívánságait, mind a diákok és a szülők igényeit kielégítik. Az államfő a rugalmasságot és felelősséget kér a tárgyalófelektől.

Ha létrejön egy politikai megállapodás a koalíciós pártok vezetőivel a tanárok által kért bértábláról és alkalmazásának konkrét időpontjáról, az államfő kezeskedni fog a betartásáért - számoltak be a sajtónak a tanügyi szakszervezetek vezetői a Iohannisszal folytatott keddi tárgyalások eredményeiről. Közölték azt is, hogy szerdán az általános sztrájk folytatódik, de konzultálnak a tagsággal az államfővel kötött egyezségről, és a pedagógusok döntik majd el, hogy visszatérnek-e az iskolákba.

Marius Nistor szakszervezeti vezető konstruktívnak nevezte az államfővel lefolytatott tárgyalásokat.

PSD – A jobboldali kormány miatt jutottunk ide 

Marius Budăi munkaügyi miniszter (PSD) egy fórumon újságírói kérdésre kifejtette: "Azért vagyunk most ebben a helyzetben, mert a bértörvényt zárójelbe tette 2020-ban és 2021-ben az akkori szigorúan jobboldali kormány, amelyet ez a téma tényleg nem érdekelt. Megpróbáljuk helyrehozni, de nem szabad elfelejtenünk, miért jutottunk ide" - fogalmazott. Budăi reményét fejezte ki, hogy rövidesen rendeződik a helyzet, és véget ér a sztrájk.Megmozdulásokat jelentettek be a rendőrök

A rendőröket és rendőrségi szerződéses alkalmazottakat tömörítő országos szakszervezeti tömb (SNPPC) június 6-án, 7-én és 8-án utcai tüntetéseket szervez, és azzal fenyeget, hogy a tiltakozó akcióik akár a rendszer megbénításához is vezethetnek.

A hétfő este kiadott közleményben a szakszervezet felelőtlenséggel vádolja a kormány tagjait a kialakult helyzet miatt. Elégedetlenek az alacsony fizetésekkel, és hogy a kormány nem tartja be a 2017/153-as bértörvény előírásait.

A szakszervezet előbb utcai tüntetéseket szervez, majd a helyzet alakulásától függően újabb tiltakozó akciókat is kilátásba helyezett. Figyelmeztetnek, hogy a rendszer eddig soha nem tapasztalt munkaerőhiánnyal küzd. Példaként említik, hogy a rendőriskolák által szervezett felvételin most első alkalommal a tudásfelmérő vizsga után mindössze 0,57 jelölt maradt egy helyre, és a fizikai erőnlétet felmérő teszt után még ez a szám is csökkeni fog.

Japán sztrájkba lépnek a börtönőrök 

Japán sztrájkba lépnek kedden a börtönőrök – jelentette be az országos börtönigazgatóság szakszervezeti szövetsége hétfőn. A közleményük szerint kedden fehér karszalagot fognak viselni, hogy felhívják a figyelmet „a börtönökben uralkodó katasztrófára”, amit „az elhibázott PNL-PSD-RMDSZ kormányzás okozott”.

A keddi japán sztrájk után szerdán 2-4 órára megbénítják a börtönök működését, mert „elegük van abból, hogy Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă gúnyt űz belőlük”.

„A katonai nyugdíjak védelme, amelyet a két politikus hevesen hangoztatott a nyilvánosság előtt, nagy hazugságnak és átverésnek bizonyult, ahogyan a PSD-PNL kormány is az” – üzente a börtönőrök szakszervezeti szövetsége.

A szervezet tagjai azzal fenyegetőznek, hogy rendre megbénítják a börtönök működését, előbb Craiován, majd Besztercén és Bákóban. Ezt úgy érik el, hogy „túlzásba viszik” a szabálykövetést, a törvények és eljárások túlbuzgó betartásával pedig az alkalmazottak beléptetése a megszokott 45 perc helyett akár négy órát is igénybe vehet. Azért választják a tiltakozásnak ezt a módját, mert a börtönőröknek nem áll jogukban sztrájkolni – magyarázta a szakszervezeti szövetség.

A börtönőrök szerint a kormánykoalíció a Világbank és az Európai Bizottság „utasítására”, az érintett intézményekkel való konzultáció nélkül reformálja meg a katonai nyugdíjak rendszerét.

„A nyugdíjkorhatár 65 évre emelése azt fogja jelenteni, hogy a börtönőrök a munkából egyenesen a koporsóba mennek nyugdíjba, mivel várható élettartamuk 62 év körüli” – írták közleményükben.

Tiltakoznak a bírósági és ügyészségi jegyzőkönyvvezetők 

A bírósági és ügyészségi jegyzőkönyvvezetők országos szakszervezete, a Dicasterial is csatlakozik a közalkalmazottak tiltakozásához, és az igazságszolgáltatási rendszer megbénításával fenyegetőzik. A szakszervezet felháborodását Nicolae Ciucă miniszterelnök bejelentése váltotta ki, miszerint 65 évre emelik a bíróságok kisegítő személyzetének nyugdíjkorhatárát.

A jegyzőkönyvvezetők azt írják, noha tisztában vannak vele, hogy létszámuk miatt nem jelentenek számottevő szavazóbázist, azt viszont el tudják érni, hogy megbénítsák az igazságszolgáltatási rendszert.

Azzal is fenyegetőznek, hogy többé nem fognak túlórákat vállalni, munkaidőn kívül nem reagálnak a telefonhívásokra, mert többek közt a letartóztatások miatt több száz túlórát kell teljesíteniük anyagi ellenszolgáltatás nélkül.

Az országos nyugdíjpénztár adatai szerint a bíróságok és ügyészségek kisegítő személyzetének soraiból kikerülő nyugdíjasok száma 2021-ben 1724 volt, 2022-ben 1667, és számuk csökkenő tendenciát mutat, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár emelése esetükben „egyenlő lesz azzal, hogy a jegyzőkönyvvezetőket biztos munkahelyi halálra ítélik”.

Hozzáteszik: a jegyzőkönyvvezetők várható élettartama 59 év, tehát már a jelenleg hatályos, 60 éves nyugdíjkorhatárt megszabó törvény sem ad nekik esélyt nyugdíjas éveik megélését.

Borítókép: Rohonyi D. Iván felvétele