- A magyarországi választási rendszer sajátosságából fakadó „matematikai furcsaság” az, ami a külhoni szavazatokkal történt, és az ilyesmit elég nehéz előre látni. Számításaim szerint kevesebb, mint ezer szavazat hiányzott ahhoz, hogy legalább egy Fidesz-mandátumot eredményezzenek a határon túli voksok – magyarázta lapunknak Székely István Gergő hozzátéve: ennek ellenére a két mandátumra vonatkozó prognózisok nem voltak megalapozatlanok.
- A végleges választási eredmény nyilvánosságra hozatala előtt arra alapoztuk a prognózist, hogy egy listás mandátumhoz átlagosan nagyjából 90 ezer szavazatot becsültünk szükségesnek (végül ez 95,316 lett), vagyis a listás szavazatok várható számát egyszerűen elosztottuk a kiosztandó 93 mandátummal (amely végül 92 lett, a német kisebbségi lista mandátumszerzése miatt). Ez viszont csak egy leegyszerűsített közelítés volt, a végeredményt ugyanis az ún. d’Hondt-mátrix segítségével számítják ki, és hogy az pontosan mit fog produkálni, azt nem lehetett előrelátni. Ez kicsit ahhoz hasonló furcsaság, mint az RMDSZ-nek a Kárpátokon kívüli mandátumai. A hasonlat ugyan nem teljesen analóg, mert utóbbi a választási rendszer egy másik eleméből adódik, de a logika abban hasonlít, hogy az RMDSZ-nek is azért kell minden megyében jelöltet állítani - ott is, ahol minimális a magyarok száma -, mert a választási rendszer természetéből fakadóan a töredékszavazatok visszaosztáskor bárhol becsúszhat egy mandátum. A magyarországi választás esetében sem lehet tehát szó arról, hogy fölösleges volt mobilizálni a határon túli választókat. Ha például az egyéni választókerületekből a listára átkerülő töredékszavazatok száma csak egy kicsit is másképp alakul, vagy a részvétel egy-két százalékponttal más lett volna, ezek a kombinációk akár teljesen más eredményt is kihozhattak volna. Most nem ez történt, de ez pusztán egy matematikai furcsaság, csalás, vagy hasonló szóba se jöhet – fogalmazott a szakértő.
A nagyszámú érvénytelen szavazatokra vonatkozó kérdésünkre válaszolva Székely István Gergő úgy vélekedett: itt azért már többről van szó, mint matematikáról.
- Jelen pillanatban a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról nem derül ki, hogy pontosan mennyi volt a részvételi arány a külhoniak körében, vagyis pontosan hány borítékot is küldtek vissza. Ehhez az egyetlen fogódzó az Pálffy Ilona NVI elnök közlése, miszerint hozzávetőlegesen 266 ezer voks érkezett a határon túlról. Ez a 378 ezer regisztrálthoz viszonyítva azt jelenti, hogy 70,4 százaléka szavazott azoknak, akik regisztráltak, ami visszaesés 2014-hez képest, amikor a külhoni névjegyzékben szereplők közel 82 százaléka szavazott. Továbbá idén a visszaérkezett szavazati iratokból csak 225 ezer lett érvényes, ami már nem éri el a regisztráltak 60 százalékát sem (2014-ben ez az arány 66,4 százalék volt). Elmondhatjuk tehát, hogy az érvényes szavazatok száma a regisztráltak számához arányítva elég jelentősen visszaesett (bár a visszaküldött iratok számához arányítva enyhén nőtt, 81,1-ről 84,6 százalékra, de még ez is igen magas érvénytelenségi arányt jelent). Itt hangsúlyozni kell, hogy érvénytelen szavazási iratokról beszélünk, nem pedig érvénytelen szavazatokról. Előbbi akkor keletkezik, ha valaki nem megfelelően csomagolja be a küldeményt, vagy hibásan tölti ki az azonosító nyilatkozatot, utóbbi pedig akkor, ha valaki több pártra is ikszel, vagy egyre sem. Utóbbiak száma elenyésző, csupán 471. A vártnál alacsonyabb részvétel elsősorban azzal magyarázható, hogy sokan nem kapták meg időben a szavazólapot, ami egyértelműen szervezési probléma. Az érvénytelen szavazási iratok továbbra is igen magas aránya azonban arra utal, hogy az elmúlt négy évben nem következett be egyfajta „tanulási folyamat”, a külhoniak közül továbbra is sokan elrontják a szavazást – összegzett Székely István Gergő.
Véleménye szerint két dolgot lehetett volna tenni: egyrészt módosítani, egyszerűsíteni a procedúrán, másrészt nagymértékű felvilágosító kampányt indítani.
- Az erdélyi pártok próbáltak ugyan segítséget nyújtani az azonosító kitöltésében és a boríték összeállításában, de az eredmények alapján ez sem volt elég. A választás előtt is jeleztem, hogy a regisztrációs procedúra megváltozása nem feltétlenül fog kedvezni az érvényességi aránynak. A 2014-es választás előtt a regisztráció sokkal inkább önkéntes alapon történt, vagyis értelmezhetjük úgy, hogy a feliratkozottak között magasabb volt az olyanok aránya, akik valóban érdeklődnek a magyar politika iránt és valamennyire értenek is hozzá. Egy ideje azonban a friss állampolgárokat szinte automatikusan regisztrálják, illetve az erdélyi pártok egymással rivalizálva ösztönöztek a regisztrációra. Emiatt a választói névjegyzékbe kerülők száma látványosan növekedett, ugyanakkor vélhetően csökkent a regisztráltak átlagos politikai jártassága, tehát nőtt azok aránya, akik számára problémát jelenthet egy ilyen szavazási procedúra hibátlan végrehajtása. Elsősorban számukra lett volna fontos, ha a procedúra valamelyest egyszerűsödik, vagy ha átfogó felvilágosító kampányt indít a választási iroda – magyarázta.
