Sokrétű és szerteágazó a kutatói munka, és a tudományos világnak is van közössége, amelyet egybe lehet, sőt egybe is kell tartani – vallja Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára, azt is egyik legfontosabb feladatként fogalmazva meg, hogy minél hatékonyabban és eredményesebben bekapcsolják a fiatalokat a tudományos munkába, tevékenységekbe. Úgy véli, annak ellenére, hogy a 2021-es évben is az elhúzódó járványhelyzet, a különböző korlátozó intézkedések akadályozták az egyesület rendezvényein való személyes részvételt, még ilyen körülmények között is pezsgő szakmai élet zajlott a tavaly, az egyesület szakosztályain belül is számos programot tudtak szervezni, online, majd hibrid részvétellel.
Az online tér előnye: sokkal több résztvevő az előadásokon
Az első félévben az online térbe szorultak továbbra is a rendezvényeik, a kutatások, könyvtári szolgáltatások, de a kihívások, megpróbáltatások mellett is sikerült a szakosztályoknak és fiókegyesületeknek megvalósítania céljaikat, és tevékenységre ösztönözni a szakmai közösségeket, hogy bemutathassák a különböző régiókban illetve szakterületen zajló tudományos munkáikat és eredményeiket – hangsúlyozta Bitay Enikő. Szerinte az online vagy hibrid térben való eseményszervezésnek pozitív hozadéka is volt, ugyanis növelte a rendezvényeiken részt vevő előadók valamint a közönség számát is. A tudománynak ily módon való határtalan terjesztésével olyan előadókat is sikerült megszólítaniuk, akik jelenléti körülmények között nem tudtak volna személyesen itt lenni, és egyúttal olyan hallgatósághoz is eljuttatták ezeket a rendezvényeket, akik más években, a fizikai távolság miatt nem vehettek részt a programokon. A rendezvények ily módon való átszervezésének másik előnye az volt, hogy sok esetben élő közvetítést is megvalósíthattak, továbbá a rendezvények felvételről, az EME Youtube-csatornáján utólag megtekinthetőkké váltak.
Bitay Enikő fontosnak tartotta megemlékezni, hogy az elmúlt egy évben az EME számos jeles tagját, meghatározó személyiségét vesztette el, többek között Gyenge Csaba akadémikust, volt alelnököt, Bocskay Isván alapító tagot és Bajusz István fiókegyesületi elnököt, Bartók Katalin választmányi tagot, Flóra Orosz Katalint, az EME gyűjteményeinek gyarapítóját, Benkő Samu akadémikust, volt elnököt, Murádin László tiszteleti tagját. Ugyanakkor meg kell említeni azon jeles tagjaikat is, akiket kerek születési évfordulójuk alkalmával ünnepelhettek, köszönthettek: Jakab Samu (90), Somai József (90), Uray Zoltán (90), Péter H. Mária (85), Gyéresi Árpád (80), Péntek János (80), Vincze Mária Magdolna (80), Kovács András (75), Kerekes László (70), Sipos Gábor (70), Tapodi Zsuzsanna (60).
A számok is tükrözik a tavalyi munkaeredményt
Az EME 2021. évi eredményeit a számok is tükrözik. Tavaly az egyesület összesen 61 rendezvénynek (amelyből 12 könyvbemutató, 7 konferencia és egyéb rendezvények) volt a házigazdája. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 2021-es, 20. fóruma is két részből állt: a rendezvény központi eseménye a hagyományos, pénteki nyitóünnepség volt november 19-én, amelynek keretében újdonságként a Mikó-emlékkő felavatására is sor került a Mikó-kertben. Ezt követően, november 20-án szombaton az EME hét szakosztálya és fiókegyesületei tartották meg a saját tudományterületükre szabott konferenciájukat. Tavalyi rendezvénysorozatuk is több száz érdeklődőt szólított meg: 229 szerző 159 előadása hangzott el 14 rendezvényen, és 13 könyvbemutatóra került sor. A MTNE 20. rendezvénye “Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” mottó jegyében zajlott, volt közöttük 12 videókonferencia, szakmai tanácskozás, tudomány-népszerűsítő jellegű fórum, s ugyanakkor a szakmai összejöveteleket ünnepi események – tudományos kitüntetés és díjátadás, könyvbemutató, kiállítás, koncert meg hangverseny – tették rendkívülivé, emlékezetessé, s nyújtottak többlettartalmat a szakmai érdeklődők és a nagyközönség számára is – összegezte Bitay Enikő.
A járványhelyzetre való tekintettel a tudománynapi rendezvények nagy része az online térben zajlott, beleértve a nyitónapi plenáris rendezvényt is. A rendezvényeken több mint 800 érdeklődő vett részt, a YouTube-csatornákon december végéig több mint 2000-en nézték meg a tudománynapi felvételeket. Ami a kiadványaikat illeti, 44 jelent meg: 26 könyv (10 könyv+16 sorozat), 10 folyóirat (négy Erdélyi Múzeum, egy Múzeumi Füzetek – Acta Scientiarum Transylvanica, két Acta Materialia Transylvanica, két Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából és egy Orvostudományi Értesítő), valamint 8, más kiadókkal közösen megjelentetett kötet. A 2021-es évben 12 könyvbemutatónak adott otthont az intézmény, ahol saját kiadványaikat és más kiadók köteteit ismertették a nagyközönséggel. Újonnan megjelent könyveiket más helyszínen is bemutatták. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben konferencia keretében 13 könyvbemutatóra került sor. A digitális adattár állománya az elmúlt év végére 24 129 tételre gyarapodott. Az EME 2021-ben 34 kutatási programot működtetett 12 főállású és 51 külső munkatárs révén. Az egyesület taglétszáma is gyarapodott új tagokkal: nyilvántartásuk szerint a 2011–2021 közötti időszakban taglétszámuk 2705 fő, amelyből 1718 fő rendes tag (aktív és nyugdíjas), 986 pedig egyetemi hallgató, 2021-ben 44 új tag lépett be az egyesületbe. Az egyesületnek 111 alapító és 53 tiszteleti tagja van.
Kisebbségben a hatékony tudományművelés alapja az együttműködés
Bitay Enikő EME-főtitkár fontosnak tartja a szakmai kapcsolatok és együttműködések ápolását, hiszen az együttműködések a tudományos életnek önmagukban is fontos elemei: a kutatásszervezésben, a kutatási témák, a digitalizálási programok összehangolásában, egymás értékteremtő tevékenységének megismerésében és elismerésében. A kisebbségi létben működő hatékony tudományművelés alapja csakis egymás tudományos tevékenységének megismerése, értékelése, tisztelete és az összehangolt együttműködés lehet - hangsúlyozta.
Az erdélyi magyar tudományosság erősítése érdekében együttműködési megállapodást írtak alá Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével tavaly májusban: a hároméves megállapodás értelmében a tudományos utánpótlás nevelésében, a tudományszervezésben, a magyar-magyar regionális kutatási programok megerősítésében, az erdélyi magyar könyvtári gyűjtemény és digitális adattár bővítésében, valamint az erdélyi magyar tudományosság integrációjának érdekében folytatott munkában szorosabb együttműködésre törekszik az MTA és az EME. Többek között az MTA elvi és szakmai támogatást nyújt az EME tudományos utánpótlás-nevelési és szakmai továbbképzési munkájához, támogatja az EME intézményfejlesztő és hálózatépítő törekvéseit, a tudományterületi és regionális szervezetek fejlesztését és működtetését, a tudományos szakosztályok megerősítését. A dokumentum kitér az együttműködés formáira és pénzügyi lehetőségeire is, így az MTA éves költségvetése szerint, az ott meghatározott összegben biztosít pénzügyi támogatást az együttműködésben megvalósuló tudományos kutatások finanszírozására. Szintén tavaly, októberben együttműködési megállapodást írt alá az EME és a Kolozsvári Magyar Opera vezetősége, aminek értelmében az EME és a KMO támogatják és fejleszteni kívánják az intézmények közötti kutatási és tudományos együttműködést, a megállapodás pedig hozzájárul a felek közötti szakmai kapcsolat megerősödéséhez, a tudományos kutatás, a kulturális örökség digitalizálásának fejlesztéséhez – sorolta a főtitkár.
Tovább bővült az EDA – az Erdélyi Digitális Adattár
Az EME Kutatóintézete elsősorban az ún. hon- és nemzetiségismereti tudományok művelésére jött létre, és néhai Jakó Zsigmond nevéhez fűződik, az ő szellemét követik a kutatóintézet munkatársai is. Az intézet igazgatói tisztségét Kovács András művészettörténész, az MTA külső tagja tölti be. A Kutatóintézetnek jelenleg három osztálya van, amelyek összefogják a humán és társadalomtudományi, a műszaki és természettudományi, valamint az orvostudományi és gyógyszerészeti kutatási projekteket. Az EME 2021-ben 34 kutatási programot működtetett 12 főállású és 51 külső munkatárs révén – mondta el Bitay Enikő a kutatási programokról. Kiemelte továbbá a digitalizálás fontosságát, megjegyezve, hogy 2005-től az EME honlapján folyamatosan jelentek meg a digitalizált tartalmak azt követően, hogy szervezetté váltak a digitalizálási munkálatok. Az EDA (Erdélyi Digitális Adattár) jelenleg kilenc tárból (egységből) áll, amelyek folyamatosan bővülnek, tavaly is további tételekkel gazdagodott. Az EME-évkönyveket sikerült digitalizálni 1859-től 1943-ig, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Vándorgyűlések sorozatát pedig 1906-tól 1944-ig (18 kötet). A továbbiakban sor kerül ezek feldolgozására és metaadatolására is. Tervezik továbbá kialakítani az EDA-ban a képzőművészek fotó- és dokumentumhagyatékának a tárát is, ez irányban már elkezdődött az anyagok digitalizálása és rendszerezése. Ezáltal az EDA újabb értékes gyűjteményeket tud befogadni, digitalizáltan megőrizni s a kutatók szolgálatába állítani – részletezte a főtitkár.
Digitalizálási munkálatokat rendszeresen végeznek az EME-ben, amelyek többnyire fel is kerülnek nyilvánosan az EDA-ba. Azonban vannak olyan gyűjtemények, amelyek a kutatást segítik elő, ezek zárt rendszerben érhetők el, csupán a kutatások lezárását, publikálását követően válnak publikussá. 2021 végére az adattár 24 129 tételre gyarapodott, amelyből 2000 tétel még nem nyilvános. Elérhetősége: https://eda.eme.ro/.
Bitay Enikő hangsúlyozta, mindezen eredmények mögött kitartó munka és elkötelezett emberek vannak, amire nagy szükség van.
Borítókép: Bitay Enikő az EME március 26-i közgyűlésén, fotó ROHONYI D. IVÁN
